Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Szilágyi Arabella, Spiegel - Szilágyi Béla (1836-1899) - Szilágyi Béla (1876-1964)
773 1888-ban a Népszínház tagja lett, 1891-ben Jászai Marival és Ivánfi Jenővel vidéki körutat tett, előadva az Élektrát (Szophoklész), a Médeát (Euripidész) és a Stuart Máriát (Schiller). Utána (1892 — 1925) különböző vidéki színpadokon működött, míg 1926-ban a Szegedi Városi Színház, végül a Nemzeti Színház tagja lett. Népszínművek hőseit alakította, de játszotta Tiborcot (Katona, Bánk bán) is. Pályája végén epizódszerepeket, főképp népi figurákat alakított. Szilágyi Arabella: Spiegel (Sárvár, 1861 — Bp., 1918. ápr. 27.): operaénekesnő (drámai szoprán). Már gyermekkorában is szerepelt. 1880-ban a Nemzeti Színházban mutatkozott be Violetta (Verdi: Traviata) szerepében. Bécsben, ahol Csillag Rózánál tanult, az udvari operaházban lépett fel. 1886 — 1888 között az Operaház magánénekese, majd Boroszlóban működött. 1894 —1895-ben ismét az Operaház tagja. Külföldön is megbecsült énekes volt. 1898-ban vált meg a színpadtól. 1908-tól a Fodor-zeneisk. tanára. Az ő nevéhez fűződik a Nibelung tetralógia (Wagner) első bp.-i előadása. Nagy sikerrel énekelte a Parasztbecsület (Mascagni) és Goldmark-operák főszerepeit. — F. sz. Donna Anna (Mozart: Don Juan), Szilágyi Erzsébet (Erkel: Hunyadi László). — Irod. F. Gy.: Sz. A. (Zenei Szle, 1918. 4. sz.) Szitágyi Béla (?, 1836. febr. 15.-Bp., 1899. aug. 3.): színész, színigazgató. ~ Pál színész fia. ~ Aladár apja. Vidéken mint énekes kezdte pályafutását. 1857-től a Nemzeti Színház tagja volt, 1861-ben Molnár György budai Népszínházához szerződött. Kitűnő volt buffoszerepekben és operettek rendezésében. Molnár gyakori távollétei alatt ő volt a színház művezetője. 1864-ben az elégedetlenkedő színészek élére állt s csődöt kért Molnár ellen, akinek bukása után rövid ideig vezette a színházat, majd annak bezáratása után vidéken vándorszínig, lett (Arad, Marosvásárhely, Székesfehérvár stb.). 1881-ben, 30 éves jubileuma ünneplése után egy évvel kocsmát nyitott. — Irod. Kassai Vidor emlékezései (Bp., 1940). Szilágyi Béla (Kondoros, 1876. nov. 26.— Bp., 1964. jún. 14.): mérnök. Oklevelét 1902-ben a bp.-i műegy.-en nyerte. Pályáját a földművelésügyi min. vízrajzi osztályán kezdte. 1904-ben a pozsonyi kataszteri felügyelőség mérnöke. 1906-ban a Háromszögelő Hivatalnál nyert beosztást. 1909-ben megbízást kapott a magyar-román országhatár felülvizsgálatára és határőrizeti utak tervezésére. Ezekben az években Fasching Antallal együttműködve végezte a ferde tengelyű hengervetületek számítási munkálatait, s ez időből származnak a kiegyenlítő eljárásokkal foglalkozó tanulmányai. 1919 —21 között a pénzügymin. felmérési osztályába rendelték, így vett részt a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban a magyar — csehszlovák határmegállapító bizottság munkájában. 1924-ben a pénzügy min. földmérési ügyosztályának vezetője. Jelentős munkát végzett az ország korszerű geodéziai alaphálózatának megteremtésében. 1926-ban a földadó és állami földmérés főosztályának első ízben mérnökvezetője. 1937 nyarán vonult nyugalomba. Geofizikával is foglalkozott. Mint néprajzi gyűjtő is tevékenykedett; kerámiai gyűjteményét az Orsz. Néprajzi Múz. őrzi. — F. m. A koordináta kiegyenlítés iránymérések esetében (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 46. 1912); Oldalhossz kényszerek a koordináta kiegyenlítésében (Pozsony, 1914); A mé- Szilády Áron