Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
T - Tolnai Vilmos, Lehr - Tolnai Dali János - Tolnay József - Tolnay Kornél - Tolnay Lajos (1837-1918)
875 ben megindította a Tolnai Világlapját, mely megalapozta kiadói tevékenységét. 1912-ben nyomdavállalatot létesített s ennek birtokában egyre növelte népszerű kiadványainak számát. Világtörténelmet, lexikont, szépirodalmi és tudományos munkákat, színházi hetilapot és divatlapot adott ki. 1941-től kezdve a vállalatot a fasiszta m. kormány fokozatosan birtokába vette és átadta azt a Magyar Népművelők Társaságának. Mo. német megszállása után a Gestapo deportálta. — M. A bűvészet könyve (I—II., Bp., 1898). Tolnai Vilmos, Lehr (Pozsony, 1870. júl. 24. —Sopron, 1937. júl. 29.), nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1908, r. 1934), Lehr Zsigmond tanár, műfordító fia. A bp.-i egy.-en 1892-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1893-tól a pozsonyi ev. líceum, 1897-től a bp.-i ev. főgimn., 1906-tól az Erzsébet Nőisk. polgári tanítóképző intézet tanára. 1925-től a pécsi egy.-en ny. r. tanára. Hosszú ideig vezette az MTA készülő új nagyszótárának gyűjtő munkálatait. Filológiai kutató munkásságát is magasrendű műveltsége és ízlése jellemzi. Eredményesen foglalkozott a szavak, szólások, dalok, mesemotívumok vándorlásának, egybeszövődésének, változásainak vizsgálatával. Jelentősek m. irodalomtörténeti tanulmányai. — F. m. A leoninus (Bp., 1892); Csokonai V. Mihály verstani nézetei (Bp., 1899); Magyarító szótár (Bp., 1900); Petőfi és a nyelvújítás (Petőfi Almanach, Bp., 1909); A szólásokról (Bp., 1910); A nyelvek szépségéről (Bp., 1921); Bevezetés az irodalomtudományba (Bp., 1922); Halhatatlan magyar nyelv (Bp., 1928); A nyelvújítás elmélete és története (Bp., 1929); A tiszta magyarság szótára (Bp., 1932); A Madách-kérdés körül (Bp., 1934); A szólások (Bp., 1935). — írod. Miklóssy Lajos: T. V. (Literatura, 1937. nov. 15. sz.); Sági István: T. V. (Magy. Nyelv, 1937); Kozocsa Sándor: T. V. halálára (Napkelet, 1937. II.); Előd Géza: T. V. (Nyugat, 1937. II.); Alszeghy Zsolt: T. V. (Irodalomtörténet, 1937); Birkás Géza: T. V. emlékezete (Pécs, 1938); Kozocsa Sándor: T. V. irodalmi munkássága (bibliográfiával, Bp. 1940). Tolnai Dali János (Nagyvárad, 1606 — Tarcal, 1660): egyházi író, ref. esperes. Nagyváradon és Gyulafehérváron tanult, majd 1631-ben Hollandiában és Angliában folytatott teológiai és filozófiai tanulmányokat. Az utóbbi helyen ismerkedett meg Bacon filozófiájával, Comenius pedagógiájával és került közelebbi kapcsolatba a puritanizmus haladó törekvéseivel. 1638-ban visszatért hazájába, s I. Rákóczi György rá bízta a pataki isk. igazgatását. A feudális jellegű ref. egyház tanai és szertartásai ellen hirdetett merész elvei miatt állandó üldöztetésben volt része. Az 1646-os zsinat elmozdította állásából, s a miskolci lelkészi hivatalt vállalta el. 1649-ben Lorántffy Zsuzsanna ismét visszahelyezte a pataki iskélére. Ő tanácsolta a fejedelemasszonynak, hogy hívja meg Comeniust Mo.-ra az iskolák rendbehozására. ~ Sárospatakon tankönyvként bevezette Ramus antiskolasztikus logikáját. — Irod. Makkai László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen (Bp., 1952); Makkai László: T. D. J. harca a haladó magyar kultúráért (Irod. tört. Közi. 1953. 1—4. sz.); Makkai László: T. D. J. a népoktatás magyar úttörője (Élet és Tud. 1963. 47. sz.); Tolnay József (Temesvár, 1915. ápr. 26.— Bp., 1945. jan. 31.), vízilabdázó, minisztériumi előadó. Az 1938. évben Londonban Európa-bajnokságot nyert m. válogatott vízilabdacsapat tagja. A Magyar Athlétikai Club (MAC) színeiben 1937—42-ben 20 alkalommal volt válogatott és 1943-ban országos vízilabda-bajnokságot nyert. Bp. ostroma alatt aknaszedésnél szerzett sebesülésébe halt bele. Tolnay Kornél (Gödöllő, 1865. jan. 13.— Bp., 1936. febr. 17.): mérnök, MÁV elnökigazgató. ~ Lajos fia. Mérnöki oklevelének megszerzése után néhány évig németo.-i vasúti építkezéseken dolgozott. 1890-ben a fiumei kikötő, majd az Eperjes —Bártfai HÉV építkezésénél vállalt munkát. 1894-ben a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőséghez került. 1898-ban MÁV-főfelügyelő, 1902-ben debreceni, 1906-ban bp.-i MÁV-üzletvezető, 1908-tól mint részvénytársasági ig. a konstantinápolyi erőmű építkezéseit vezette. 1914-től 1918-ig a MÁV elnök ig.-ja. A Gyáriparosok és Gyárigazgatók Körének, valamint az Orsz. Iparegyesületnek 1926-tól elnöke. — M. Megjegyzések az északamerikai vasutak pénzügyi politikájára (Bp., 1906); Mi történjék közúti vasutainkkal? (Bp., 1920). Tolnay Lajos (Pest, 1837. máj. 31.—Bp., 1918. ápr. 30.): mérnök. ~ Kornél apja. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1862-ben. 1862-től a pest—losonci vasút, 1866-tól a kassa —oderbergi vasút építésénél dolgozott. 1870-ben a duna —drávai vasút ig.-ja, 1871-ben az országos vasútépítési igazgatóság vezetője, 1872-től 1886-ig a MÁV első elnökig.-ja. Vezetésével kezdődött meg a korábban osztrák befolyás alatt álló államvasutak újjászervezése és fejlesztése önálló nemzeti közlekedéspolitikai szempontok alapján. szer- Tolnay