Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
R - Richter Antal - Richter Gedeon - Richter Hugó - Richter János
Richter mellett kultúrpolitikai kérdésekkel, főleg egy.-i intézetek, múz.-ok, botanikus kertek létesítésével, fejlesztésével is foglalkozott. — F. m. Über die Blattstruktur der Gattung Cecropia (Stuttgart, 1898); Adatok a Marcgraviaceae és az Aroideae physiologiai-anatómiai és systematikai ismeretéhez (Természetrajzi Fűz. 1899. 22.); Physiologisch-anatomische Untersuchungen über Luftwurzeln (Stuttgart, 1900); Egy magyar természetbúvár útinaplójából (I —II., Kolozsvár, 1904 — 05); A kolozsvári magyar kir. Ferenc József tudományegyetem növénytani intézete és botanikus kertje, 1872—1904 (Kolozsvár, 1905); Phylocenetisch-taxonomische und physiologisch-anatomische Studien über Schizaea (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte, 1915. 30.); Borneo egy új Schizaeaja és a vele rokonfajok physiologiai anatómiája (Mathem. Term. tud. Ért. 1915. 33. sz.); Összehasonlító alkat-és fejlődéstani vizsgálatok a Marcgraviacealevelek. . . (Mathem. Term. tud. Közl. 1917. 35. sz.); A víztartószövet, s az élettani felemáslevelítség némely esete (Mathem. Term. tud. Közl. 1916. 33.); A természetbúvár Apáthy István kortörténeti jelentősége a tudományban és politikában (Bp., 1923). — Irod. R. A. (Corvina, 1905. 31. sz.); Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Fröhlich Izidor: R. A. (Akad. Ért. 1927. 38. sz. Richter Antal (Nagysurány, 1894. jan 11. —Bp., 1956. aug. 19.), mérnök. Oklevelét világháborús harctéri szolgálata után, 1921-ben a bp.-i műegy.-en szerezte. 1922 — 38 között a bp.-i műegy. műszaki mechanikai tanszékén volt adjunktus, a vasszerkezetek előadója, a szilárdsági kísérletek c. laboratóriumi gyakorlatok vezetője. 1938-ban átvette a Kísérleti Állomás vezetését, részt vett kifejlesztésében, részben saját tervezésű anyagvizsgáló gépekkel. Kutató vizsgálatai eredményét ipari téren is felhasználták; a szabványosítások során több építőanyag új vizsgálati módszerét dolgozta ki. 1942-ben az Állomás megszűntével a műegy.-i beton- és vasbetonépítési laboratóriumba nyert beosztást. 1950-től intézeti tanár s továbbra is építési anyagok vizsgálatával foglalkozott. 1951 végétől haláláig a Mélyépítőipari Betonelőgyártó Vállalat kísérleti üzemének anyagvizsgálati laboratóriumában dolgozott. Richter Gedeon (Ecséd, 1872. szept. 23.— Bp., 1944. dec. 14. v. 30.): gyógyszervegyész. Főisk. tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. Több bp.-i gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1897 — 1901 között Német-, Olasz-, Franciao.-ban és Angliában tett tanulmányutat. Hazatérve 1901-ben megvásárolta Bp.-en az Üllői úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában hazánkban elsőként kezdte meg — főként állati szervekből készült — organoterápiás készítmények előállítását (Tonogen, Suprarenal stb.). Ebből fejlesztette ki Kőbányán a nevét viselő európai színvonalú gyárat, a mai Kőbányai Gyógyszerárugyár elődjét. Készítményei külföldön is keresettek voltak. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották a gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. 1944 végén a pesti Duna-parton a nyilasterror áldozata lett. — Irod. R. G. Vegyészeti Gyár 1901 —1927 (Bp., 1927). Richter Hugó (Kőszeg, 1887. aug. 21.— Bp., 1945. ápr. 24.): orvos, ideggyógyász. Orvosi pályája elején 1910 —12-ben gyakornok Jendrassik Ernő mellett az ideggyógyászati klinikán. 1912-től tanársegéd az agyszövettani intézetben. 1924-től főorvos a bp.-i izr. kórházban. 1928-ban egy.-i magántanár. Jelentős kutatásokat végzett a migrénnel és a tabesszel kapcsolatosan. Elsőként mutatta ki histologiai metszetekben a trepanoma jelenlétét a gerincvelőben tabes dorsalisnál. Richter János (Győr, 1843. ápr. 4.— Bayreuth, Németo., 1916. dec. 5.): karmester. 1853-ban Bécsben az udvari énekkar karénekese lett. 1860 —1865 között a bécsi konzervatóriumban tanult. 1862 — 1866 között a bécsi Kartnertortheater zenekarának kürtöse. 1867-től Wagner ajánlására a müncheni operaháznál karig., 1868—69-ben karmester. 1871-től 1875-ig a pesti Nemzeti Színház karnagya (nevéhez fűződik Liszt Krisztus c. oratóriumának pesti bemutatója 1873-ban), a bécsi udvari operában működött 1875-től 1900-ig. Ezzel egy időben 1880 — 1890 között a Gesellschafts der Musikfreunde karnagya. 1878-tól az udvari zenekar másodkarmestere, 1893-tól első karmesterré nevezték ki. 1876-tól a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik ünnepelt vezetője. A rajnai zeneünnepségek mellett Londonban is gyakran szerepelt, ahol 1879 — 1897 között évenként hangversenyciklusokat rendezett. 1885 — 1911 közt a birminghami zeneünnepségek vezetője. 1897-ben Manchesterben telepedett le, ahol 1900 —1910 között a Hallé-féle szimfonikus zenekar karmestere volt. Ezekben az években még Mo.-on is szerepelt. Karmesteri működése utolsó éveinek kiemelkedő eseménye Bartók Kossuth c. szimfonikus költeményének manchesteri bemutatása (1904). Nyugalomba 520