Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

K - Korbuly Károly - Korcsmáros Iván - Korcsmáros Nándor - Korcsmáros Pál - Korda Ágnes

tökéletesítése. A ~-féle csapágyban az alsó és felső csapágycsésze zárt tokban volt elhelyez­ve és az ebben tárolt olaj kente a csapokat. A tok tömítése előfutára volt a mai Simmering- vagy Goetze-tömítéseknek. Az 1878-as párizsi világkiállításon kitüntetett csapágyat a MÁV anyagi okokból nem vezet­te be. Az akkor még fennálló más vasutak (Arad —Csanádi, Oderbergi stb.) azonban éppoly sikerrel alkalmazták kocsijaikon, mint a Bp. Városi Villamosvasutak, a Bp.-i Köz­úti Villamos Társaság és a Földalatti Villamos Vasút. — Irod. Korbuly János, K. J. (Mű­szaki Nagyjaink, szerk. Szőke Béla, II., Bp., 1967). Korbuly Károly (Kolozsvár, 1873. aug. 11. — Bp., 1944. júl. 24.): gépészmérnök, ~ Jó­zsef fia, János bátyja. Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte. A Ganz és Társa kötelé­kébe lépett, ahol rövidesen a villamossági gyár üzemfőnöke lett; itt ez időben készültek Kandó Kálmán É-olaszo.-i vasút villamosításá­nak mozdonyai és motorkocsijai. Kandó a kiváló műhelymunkát méltányolva meghívta őt a Vado Ligueri mozdony­gyár műhely­főnöki posztjára, melyet 1907-ben foglalt el, itt 1915-ig működött. Ekkor a központi hatal­makkal szembeforduló Olaszok­a­t Szardínia szigetére internálta. 1916-ban sikerült vissza­térnie Bp.-re, és a Weiss Manfréd gyárban műszaki ig. lett. Az I. világháború után a gyár termelését átállította jármű-, mező­gazdaságigép, zománcedény-, ill. varró­gépgyártásra stb. A 30-as évekből való jelentős csőgyártási eljárása: a tolópadon nem gyűrűk­kel, hanem görgős rendszerrel történt a cső nyújtása. Az előnyös eljárás szabadalmát több európai állam és az USA is megvette; ilyen tolópadokat utóbb több országba, így Kínába is exportáltunk. A II. világháborúban ismét hadianyag-termelésre átállt gyár vezetését ne­héz körülmények között végezte. A németek 1944. márc.-i bevonulása után mint megbíz­hatatlant félreállították. — Irod. Korbuly Já­nos, K. K. (Műszaki Nagyjaink, szerk. Szőke Béla, II., Bp., 1967). Korcsmáros Iván (Kisszeben, 1913. nov. 27.—Pécs, 1977): főiskolai tanár. A bp.-i tudományegy.-en kémia—természetrajz — földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1937) és doktorált (1942). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. Mezőgazdasági Növénytani Intézetében, a Gazdasági Ipari Intézetben gyakornok, majd 1938-tól 1949-ig tanár. A Dombóvári Áll. Pedagógiai Gimn. ig.-ja (1949 — 50), nyugdíjazásáig (1976) a Pécsi Pedagógiai Főisk. kémia tanszékének vezetője. Munkásságának fő területe a kémia oktatása volt. — F. m­. A keszthelyi halom­gerinc balatoni színlői (dissz., Bp., 1939); Elmé­leti kémia (főisk. jegyzet, Bp., 1961); Szervetlen kémia (főisk. jegyzet, Bp., 1963); Általános és fizikai kémia (főisk. jegyzet, Bp., 1967). Korcsmáros Nándor (Siófok, 1883 — Bécs, 1959. dec. 6.): író, újságíró. Fiuméban A Tengerpart c. folyóirat társszerk.-je (1906 — 10), újságíró Bp.-en. Szerk. és kiadta az Út­közben c. kétnyelvű időszaki lapot (1910 — 11). Az I. világháborúban katona, frontélmé­nyeit megírta és megjelentette. Az ellen­forradalom győzelme után letartóztatták (1919), kiszabadulása után Bécsben élt emig­rációban. Hazatért, bp.-i napilapok munka­társa, a Magy. Újságírók Egyesületének elnö­ke. A német megszálláskor letartóztatták (1944). A felszabadulás után fővárosi lapok munkatársa, majd hivatalnok. 1956-ban Ny-ra távozott, s emigráns lapokban cikke­zett. — F. m. Az örökifjú (elb., Bp., 1908); Ezüstváros (elb., Bp., 1912); Forradalom és emigráció (Bp., 1923); A végtelen út (r., Bp., 1928); Az én háborúm (I—III., r., Bp., 1938); Félórát késik a vonat (r., Bp., 1941; Tel Aviv, 1951); Ha dobra kerül a föld (r., Bp., 1942); A kísértet (színmű, Nagyvárad, 1942); Gramm Flórián (r., Bp., 1943); Ember András hét napja (r., Bp., 1945); Gramm Flórián a földön és a pokolban (r., Bp., 1946); Hang, szín és gondolat (versek, München, 1958). Korcsmáros Pál (Bp., 1916. máj. 22.— Bp., 1975. máj. 24.): rajzoló, könyvillusztrá­tor és újságíró. Kereskedelmi isk.-t végzett, majd a lágymányosi posta rajzolója volt. 1944-ben az üldözések idején segített a bajba jutottakon, hamis iratokat készített számukra. A felszabadulás után a sajtóhoz került. 1945-től a Kossuth Népe, a Képes Hét, a Friss Újság, a Béke és Szabadság munkatársa, közben egy ideig a Néphadsereg Lapjának tördelő szerk.-jeként is dolgozott. 1957-től haláláig a Füles c. hetilapnál képregény-rajzo­ló volt. Legsikeresebb önálló műve a Mesélő ceruza (Rajzolókönyv gyerekeknek, Bp., 1957), amely több nyelven is megjelent. Számos könyvhöz, főként sikeres ifjúsági re­gényekhez készített illusztrációkat. — F. m. Végvárak (Bp., 1954); Autósok, motorosok túra­könyve (Feledy Bélával és Hauswirth Magdá­val, Bp., 1956). Korda Ágnes (Bp., 1944. aug. 20.-Bp., 1976. febr. 21.), újságíró. Tanári oklevelet szerzett az ELTE m. nyelv és irodalom szakán (1970). Egy ideig a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főisk. vendéghallgatójaként Szabolcsi Bencénél zenetörténeti tanulmányokat foly­tatott. 1964-ben a Magy. Televízió művészeti 422

Next