Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

B - Bihari Ottó - Bihari Zoltán - Bilicsi Tivadar

95 Bihari Ottó (Temesvár, 1921. jan. 13.-Pécs, 1983. jan. 4.): államjogász, egyete­mi tanár, az MTA tagja (1. 1973, r. 1979). Álla­mi díjas (1975). Jogászdoktori diplomáját 1943-ban, a debreceni tudományegyb­ en sze­rezte meg. 1941-ben belépett a KMP-be. 1944-ben Bp.-en illegalitásban Kiss Lajos ál­néven dolgozott a Hazai Fésüsfonóban. 1944-45 telén a Mikó-csoport tagjaként részt vett a német megszállás elleni harcban. A vi­lágháború után pártja képviseletében Tolna vm. közigazgatásában dolgozott; főispáni tit­kár, járási főjegyző, megyei másodjegyző, majd Tolna vm. főjegyzője. 1949-ben a Bel­ügymin. tanulmányi osztályának h. vezetője. 1949 aug.-ától 1951-ig a felsőgödi Közigaz­gatási Isk. tanára, majd ig.-ja. 1950-től vett részt a bp.-i közgazdaságtudományi egy. ok­tatómunkájában. 1951-ben egy.-i adjunktus­sá, 1955-ben docenssé nevezték ki. 1956-tól haláláig a Pécsi Tudományegy. Állam- és Jogtudományi Karán tanított. 1956-tól tan­székvezető egy.-i docens, 1957-től egy.-i ta­nár, 1957-1964 között a kar dékánja. 1973-tól az MTA elsősorban területfejlesztési kutatá­sokkal foglalkozó intézetének, a Dunántúli Tudományos Intézet ig.-ja. Elnöke volt a Pé­csi Akad.-i Bizottságnak, az MTA Politikatu­dományi Bizottságának, s tíz évig a Művelő­désügyi Min. Állam- és Jogtudományi Bi­zottságának, alelnöke a bécsi Társadalomtu­dományi Koordinációs és Dokumentációs Központnak (CISS), elnöke a m. nemzeti bi­zottságának, tagja a Nemzetközi Államjogtu­dományi Társ. Végrehajtó Bizottságának. A szocialista m. államjog egyik megalapozó­ja. Jelentős szerepe volt az egy.-i oktatás kor­szerűsítésében, a tudományszervező munká­ban. Több államjogi egy.-i tankönyvet írt. Tevékenyen részt vett az Alkotmány és más törvények előkészítésében.­­F. m. A puszta­szabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, Bp., 1954); A tanácsok bizottságai (Bp., 1958); Ál­lamjog az államigazgatási jog alapjaival (Bp., egy.-i tankönyv, 1960,19622); A tanácstörvény (Szamel Lajossal,Bp., 19­61)­;Az államhatalmi­-képviseleti szervek elmélete (Bp., 1963, ango­lul 1970); Összehasonlító államjog (egy.-i tan­könyv, (Bp., 1967); A szocialista államszerve­zet alkotmányos modelljei (Bp., 1969, angolul 1979); Korszerű tendenciák az államhatalom gya­korlásában (Bp., 1983); Államjog (Alkotmány­jog) (egy.-i tankönyv, Bp., 1984).­­ írod. Dr. Ádám Antal:B. O. (Magyar jog, 1983. 3. sz.); Dr. Ádám Antal: In memóriam B. O. (Jog­tud. Közl., 1983. 6. sz.); Kovács István: B. O. (Magy. Tud., 1983. 6. sz.). Bihari Zoltán (Arad, 1910. aug. 26.-Bp., 1985. febr. 22.): színész. 1932-ben kezdte pá­lyáját Mo.-on. 1936-ban Bukarestbe került, s ezután Töröko., Szíria, Szudán, Egyiptom színpadain lépett föl. 1940-ben Nagyváradra szerződött. 1958-tól a bp.-i Petőfi Színház, 1966-tól az Állami Déryné Színház tagja volt. Elsősorban vígjátékokban, operettekben fog­lalkoztatták. Kiváló karakterszínész volt.­­F. sz. Kréhl János Farkas (Molnár Ferenc: Olym­pia); Lemming Rudolf (Jókai Mór: Szerelem bolondjai); Korláthy gróf (Szirmai Albert: Mágnás Miska). Bilicsi Tivadar: Gravatsch (Bp., 1901. szept. 6.-Siófok, 1981.júl. 1­­.):színész, érde­mes művész (1962), kiváló művész (1975). Érettségi után rövid ideig postatisztviselő, majd kardalos a Városligeti Színházban. Ez­után különböző vidéki társulatoknál játszott, majd beiratkozott az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jába, amelyet 1925-ben Bihari József Bilicsi Tivadar Bihari Ottó Bilicsi

Next