Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

P - Puhony Nándor - Pukánszkyné Kádár Jolán

733 tanított. 1890-ben kilépett a rendből és ref. hitre tért át. 1890-ben a bp.-i tudományegyb­en történelem-latin szakos középisk. tanári, 1895-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1891-93-ban gimn.-i tanár Karcagon, 1893—97-ben főgimn. tanár és ig. Kisújszállá­son, 1897—1906-ban a bp.-i ref. főgimn. taná­ra. 1902-ben a bp.-i ref. teológiai ak.-n lelkészi vizsgát tett. 1906-tól a bölcsészet tanára volt a bp.-i ref. teológiai ak.-n. Nagyszámú egy­háztörténeti és teológiai műve jelent meg.­­F. m. Kálvin János (I-II., Pápa, 1909-12). Bod Pé­ter és kiválóbb egyházi munkái (Bp., 1913); Hi­tünk hősei a 16. században (Bp., 1914); A ma­gyar protestáns egyházak történetének rövid átte­kintése (Bp., 1918); A magyarországi protestáns egyház története (Bp., 1921). Puhony Nándor (Bp., 1909. jan. 12.-Bp., 1979. febr. 2.); motorkerékpár-versenyző. 1937-től 1946-ig a Kir. Magy. Automobil Club, ill. a Köztársasági Magy. Automobil Club (KMAC), 1947-től 1949-ig a MO­GÜRT, 1950-ben a Bp. Előre, 1951-ben a Magy. Szabadságharcos Szöv. (MSZHSZ) Zalka Motoros Klub, 1952-től 1954-ig a Bp. Honvéd motorkerékpár-versenyzője. 1947-től 1952-ig az 500 cm3-es géposztályban 9-sze­res m. bajnok. 1946-ben Bécsben a 250 cm3-es géposztály győztese. 1947-ben Bernben az Európa Nagydíjon a 3­50 cm3-es kategóriában 8. 1949-ben Bukarestben 500 cm3-ben a gyor­sasági gépek kategóriájában győzött, 1951-ben ugyanitt a speciálgépek között 2. 1948-ban a nemzetközi hatnapos versenyen - trial - 3., 1952-ben a 2. helyen végzett. Pukánszkyné Kádár Jolán (Temesvár, 1892. okt. 21.-Bp., 1989. aug. 11.): színház­történész, az irodalomtudományok doktora (1983), Pukánszky Béla felesége. A Pázmány Péter Tudományegyb -en szerzett doktorátusa után, 1914-től a Nemzeti Múzeum könyvtá­rosa, majd az Országos Levéltár levéltárnoka volt, nyugdíjba vonulásáig (1944). 1914-ben jelent meg első munkája, a hazai színháztörté­net egyik alapműve. A budai és pesti német szín­ház története 1812-ig, ezt követte 1923-ban A pesti és budai német színház története 1812-1847. c. könyve. Többéves levéltári ku­tatás eredménye A Nemzeti Színház százéves története c. kétkötetes munkája, olyan anyagot tartalmaz, amelynek eredetije az Országos Levéltár 1945-ös és 1956-os égésekor elpusz­tult. Könyvet írt a drámaíró Csokonai Vitéz Mihályról. Túl kilencvenedik évén lektorálta a Csokonai kritikai kiadás drámai kötetét. Számos szakcikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, évkönyvekben és lexikonok­ban.­M.A budai és pesti német színészet történe­te 1812-ig( Bp., 1914); A pesti és budai német szí­nészet története 1812-1847 (Bp., 1923); A ma­gyar népszínmű bécsi gyökerei (Bp., 1930); Ge­­ schichte des deutschen Theaters in Ungarn I. (München, 1933); Goethes Faust aufder ungari­scheti Bühne (Berlin-Leipzig, 1934); Nemzeti Színházunk és a közvélemény a XIX. században (Bp., 1934); A Nemzeti Színház százéves törté­nete II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez (Bp., 1938); A Nemzeti Színház százéves törté­nete I. (Bp., 1940); A drámaíró Csokonai Vitéz Mihály (Bp., 1956); A színfalak között (Hege­dűs Gézával és Staud Gézával, Bp., 1967); A Budai Népszínház története (Bp., 1978). — írod. Staud Géza: A kilencvenéves P. K.J. köszöntése (Irod.tört. Közl., 1982. 4. sz.); Cenner Mihály: A történész halála (Film, Színház, Muzsika, 1989. okt. 21.); Kerényi Ferenc: P. K.J. (Irod.tört. Közl, 1989. 5-6. sz.). Prókai István Pukánszkyné Kádár Jolán Pusztai László

Next