Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
E - Erős István - Erőss Alfréd - Erőss József - Erőssy Lajos - Ervin Gábor - Esterházy Lujza, gróf
Erős között a Dénes és Erős „Mansard" házépítő szövetkezet társtulajdonosaként működött. 1945-től nyugdíjba vonulásáig, 1955-ig a Vasbeton Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál, majd az ebből alakult 23/1. Áll. Építőipari Vállalatnál volt főmérnök. Az 1910-es években tervezte az 1970-es évekig gyártott vasbeton keresztaljzatot a talpfák kiváltására. Ekkortájt szabadalmaztatott zsaluzás nélküli födémtervet. Az 1920-40-es években több, azóta műemlékké nyilvánított épületet (pl. Rezső téri fogadalmi templom; az Átrium ház és mozi; Régiposta u. 13.) tervezett. 1945 után részt vett a János Kórház több épületének helyreállításában. 1946-tól elvégezte a Bp.-i Rendőrfőkapitányság (a volt Adria Biztosító) lebombázott vasbeton vázszerkezetének felújítását, megépítette a Gubacsi hídfőnél az első, előregyártott elemekből készült lakóépületet. Mint a 23/1. Áll. Építőipari Vállalat főmérnöke irányította a Népstadion kivitelezési munkálatait. 1955 után a Fővárosi Bíróságnál mint építésügyi igazságügyi szakértő működött. Erős István (Üllő, 1913. szept. 27.-Bp. 1958. okt. 10.): segédmunkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Erőss Alfréd (Perestyén, 1909.júl. 9.-Torda, 1947. júl. 3.): romániai magyar költő, hittudományi főiskolai tanár. Gyulafehérváron és Rómában végezte teológiai tanulmányait. Bölcsészeti és hittudományi doktorátust szerzett (1932, 1937). 1935-ben Rómában pappá szentelték. 1935 nyarán segédlelkész-h. Nagyszebenben, 1937-ben Szárhegyen káplán, 1938-ban h. tanár és lelkiig, a gyulafehérvári papneveldében. 1941-ben a dogmatika r. tanára Kolozsvárt az erdélyi püspökség hittudományi főisko-ján. 1943-ban a Szent István Akadémia tagjává választotta. M. Az út (versek, Arad, 1928); Szent József kis zsolozsmás könyve (Temesvár, 1929); Egyház és élet. Erdélyi kat. évkv. (összeáll., Kolozsvár, 1941); A megváltás dogmája Scheeben teológiájában (Kolozsvár, 1942); Székelyek dicsérete (versek, Kolozsvár, 1942); Mítosz, vallás és irodalom (Kolozsvár, 1943); Az egység útja és az ökumenikus mozgalom (Kolozsvár, 1944); Az emberi személy problémája (Bp., 1944)./H. D.J. (Dsidajenő): E. A.: Az út (Pásztortűz, 1927. 25-26. sz.). Erőss József (Csíkszereda, 1868. okt. 26.-Sepsiszentgyörgy, 1932. nov. 7.): romániai magyar történész. Középisk. tanulmányait Csíksomlyón végezte. 1892-től Kolozsváron járt egy.-re, ahol latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Gimn.-i tanárként működött Gyulafehérváron és Csíksomlyón, 1909-től 1929-ig Kézdivásárhelyen. Történeti tárgyú cikkei a Közművelődés c. lapban jelentek meg.F. m. A székelyek története (Kézdivásárhely, 1913); Ágyúöntő Gábor Áron (ifj. színmű, Kézdivásárhely, 1914);^'romszék telepedési története (Sepsiszentgyörgy, 1929).^ Erőssy Lajos (Garamszécs, 1879. jún. 14.-Bp., 1952. márc. 12.): tervezőmérnök, Kossuth-díjas (1949). Gépészmérnöki oklevelét a bp. -i műegy. -en szerezte (1904), 1921-től haláláig a Ganz Vagon- és Gépgyár tervezőmérnöke, majd műszaki főosztályvezetőh-e. Nagy része volt a Ganz-Jendrassik motorok megtervezésében; irányította új autóbuszmotorok tervezési munkálatait. Megtervezte a tengeri hajók hajtására szolgáló reverzálható hajtómotort. Ervin Gábor (Bp., 1912. jan. 24.-Bp., 1944. dec. 8.): r. k. pap, filozófia író, esztéta. Teológiai tanumányait az esztergomi érseki Papneveldében végezte. 1934-ben szentelték áldozópappá. Először Budaörsön káplán, majd 1936-tól a bp.-i Salvator nővérek rendházában volt lelki vezető. Írói munkássága szerteágazó, az esztétika mellett episztemológiai, vallástörténeti, etikai, kultúrfilozófiai és teológiai kérdésekkel is foglalkozott. 1944-ben a Szent Kereszt Egylet titkára lett. Antifasiszta magatartása miatt a nyilasok kivégezték .M.Az erkölcsi jó metafizikai gyökere (Bp., 1938); Szempontok a nem keresztény misztikusok méltatásához (Bp., 1938); Az érték jelentése (Bp., 1939); „Mutasd meg az Atyát". Lelkigyakorlatos gondolatok (Bp., 1940); Vetui sancte Te Deum. Rövid szentbeszédek (Bp., 1940); Gondolatok a művészet etikájához (Bp., 1941); A Krisztusi nagykorúság. Bérmálkozóknak és megbérmáltaknak (Bp., 1941); Kultúra és emberiség( Bp., 1943); Ergebnisse und Zielsetzungen der ungarischen Philosophie (Bp., 1943); A tökéletesség felé (Vác, 1943); A műalkotás mint jel (Bp., 1944)Esterházy Lujza, gróf (Újlak, 1899. máj. 7.-Párizs, 1966. márc. 30.): író, fordító,János nővére. Felsőleányisk.-t végzett Pozsonyban (1916). Szociológiai, filozófiai, teológiai tanulmányait magánúton végezte. 1920-tól részt vett a felvidéki revíziós mozgalmakban, a kat. segélyszervezetek munkájában. 1933-1938-ban vezetője az Actio Catholica csehszlovákiai m. nőmozgalmának, az Új Élet c. folyóirat munkatársa. Elnöke a m. nők keresztényszocialista egyesületének. 1942-45-ben segítőtársa , Jánosnak a szlo- 230