Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

K - Kertész Sándor - Kerti Károly - Kese György - Kesjár Csaba

473 1924); Rögjános (r., Szolnok, 1928); A csodála­tos sárkány (ifj. elb., Bp., 1929); Kiket az Isten is egymásnak teremtett. Egy farsangi éj története (Bp., 1930); Bohóc Péter. Egy kalandos vakáció története (ifj. r., Bp., 1930); A főnyeremény (r., Bp., 1935); Gyilkosság a cirkuszban (r., Bp., 1936); A farkasvölgy leánya (r., Bp., 1941); A pinski zsidók (elb.-ek, Bp., 1941). Kertész Sándor (Debrecen, 1911. jún. 29.-Toronto, 1990. jún. 14.): színész, rende­ző, színigazgató. A debreceni ref. gimnázi­umban tanult. 1929-ben kezdte színészi pályá­ját Debrecenben, majd Pécsett folytatta. 1942-től 1945-ig munkaszolgálatos volt. Ha­zatérése után a debreceni színházban színész és rendező, 1949-51-ben Miskolcon, 1951-52-ben Pécsett, 1952-54-ben a Fővárosi Víg Szín­ház rendezője volt. 1955-56-ban a Néphadse­reg Színház Kamaraszínházának társulatához tartozott. 1958-ban Kanadában távozott. Megalapította a torontói Művész Színházat, amely három évtizeden át működött, s 1983-ban ünnepelte huszonöt éves jubileumát. Megírta a kanadai m. színjátszás történetét. Többször látogatott haza. 1988-ban a m. kor­mány a Pro Cultura Hungarica Éremmel tün­tette ki. — M. Déryné voltam Kanadában. A to­rontói Művész Színház 23 éves története (emlék­irat, Toronto, 1981; angolul is).— Irod. Enyedi Sándor: A mágus halála (Magy. Nemzet, 1990. jún. 25.); Rátonyi Róbert: Déryné volt Kanadában (Film, Színház, Muzsika, 1990. 25. sz.). Kerti Károly (Magyarbóly, 1917. okt. 21.-Tata, 1986. nov. 29.): grafikus, Mun­kácsy-díjas (1961). 1937-1942 között a Kép­zőműv. Főisk.-ra járt, mesterei Benkhardt Ágost és Boldizsár István voltak. 1942-ben Elekffy Jenő mellett tanársegéd. 1942-től 1947 júliusáig katona, majd hadifogoly volt. 1947-5­7-ig Orosházán, utána Tatán élt és dol­gozott rajztanárként. Munkáiban Picasso ké­peinek tanulságait ötvözte népművészeti ele­mekkel. Korai művein ipari tájakat, gépeket, történelmi eseményeket ábrázolt. Később a természet és az ember áttételes, geometriai módon átlényegített ábrázolására törekedett. Jelentősek színes papírmetszetei is. Fontosabb egyéni kiállításai: Bp. Fényes Adolf Terem (1960, 1961); Tata (1964, 1975, 1986); Kuny Domokos Múz. emlékkiállítás (1986); Győr (1970); Eger (1975); Veszprém (1983).­­F. m. Csók (krétarajz, 1965); A bohóc (linómetszet, 1977); Ijedt galambok (papírmetszet, 1982); Visszatekintő (tollrajz, 1986). - írod. Kataló­gus-előszó a tatai kiállításhoz (Tata, 1975); Csizmadia Lajos katalógus­ előszava az em­lékkiállításhoz (1986). Kese György (Nagymajtény, 1906. nov. 6.-Kolozsvár, 1977. nov. 27.):orvos, nőgyó­gyász, az orvostudományok doktora (1946). Oklevelét a kolozsvári egy.-en szerezte (1931). A kolozsvári Nőgyógyászati Klinikán teljesített szolgálatot a gyakornokságtól a fő­orvosi munkakörig, közben a Szülészeti Kli­nika docense (1940—44). A nőgyógyászat és szülészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, kísérleteiben a nemi hormonok szerepének tisztázására törekedett élettani és kóros körülmények közt, valamint a méh és petefészek kölcsönhatását tanulmányozta. Kesjár Csaba (Bp., 1962. febr. 9.-Nürn­berg, 1988.jún. 24.): autóversenyző. ~János motorkerékpáros, motorcsónak-versenyző unokája. A Bp.-i Műszaki Egy.-en gépész­mérnöki oklevelet szerzett. 1977-től 1981-ig gokartozott, 1982-ben autóversenyzői iga­zolványt szerzett. Gokartban a nemzetközi K­- Kesjár Csaba Kertész André Kesztyűs Loránd Kesjár

Next