Magyar Építőipar, 1969 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1969 / 7-8. szám - Selényi István - Tóth Elemér - Gravecz Béla: A III. számú Budapesti Házgyár termékei és új szerkezeti megoldások

közepén kialakított acél fűzőkapcsolat ugyancsak fokozza a függőleges kapcsolat teherbírását. A szorosan vett statikai jellegű fejlesztéseken kívül fontosak az épületfizikai fejlesztések is. A külső falaknál és csomópontoknál a teljes hőhíd­­mentességet megvalósítottuk. A homlokzati fal­panelok belső teherhordó vasbeton rétege 120 mm vastag, a falak hőszigetelése 80 mm vastag salak­gyapot (későbbiek folyamán Stirol­hab), mely a panelok szélein 20 mm lángálló Stirolhab hőszigete­léssel van szegélyezve. A nyíláskiváltókra a Stirol­hab hőszigetelést az utómegmunkáló helyen ra­gasztják fel. A külső és a belső vasbeton réteget korrózióálló acél kapcsolja egymáshoz. Az elemek függőleges csatlakozását a jobb víz­zárás érdekében megváltoztattuk. A nyílt hézagos csatlakozást neoprén ,,C” profillal és 60°-os lejtésű, ferde fedésű fogazással terveztük. A falelembe kerülő nyílászáró szerkezetek megoldása is újszerű. Azok teljesen készregyártott (üvegezett, vasalt, felületkezelt) állapotban kerül­nek beépítésre. Ezt a Győri Házgyárban már alkal­mazott, szerelhető tokszerkezetek teszik lehetővé, melyeket ez ideig csak ajtótokoknál, itt már az ab­laktokoknál is alkalmaztak. Az ablakszerkezet megoldása ezáltal szerkezetileg is javult, mert a 10. ábrán látható vasbeton peremre szorított tokszer­kezet vízzárása a betonnál levő vízküszöb követ­keztében az eddigi facsomagos rögzítéses módnál lényegesen jobb, továbbá a szélnyomás a szerkeze­tet a vasbeton peremre nyomja, tehát szél esetén a vízzárás javul. Az ablakszerkezetet a gyárban, az ajtószerkeze­tet a helyszínen tapétázás után szerelik fel. Az aj­tók egy lakás ajtószerkezeteit magába foglaló egy­ségcsomagokban, megfelelő védelemmel ellátva, építés közben kerülnek ki az építés helyére, illetve a megfelelő lakásba, ahol azokat a felszerelésükig tárolják. A hangszigetelés fokozására az emeletek közötti födémpanelokat 165 mm vastagsággal terveztük, ami a léghangok leküzdésére önmagában megfelelő szerkezet. A vasbeton födémre közvetlenül 5—6 mm vas­tagsággal lágyalátétes PVC vagy szőnyegpadló burkolat kerül (13. ábra). Utóbbi csak az építtető kívánsága szerinti lakószobákba, előbbi a mellék­helyiségekbe és esetleg lakószobákba is. Folya­matban van olyan parketta padlószerkezet kikí­sérletezése, mely kb. 15 mm vastagsággal (mo­zaik parketta-(­úsztató réteg) alkalmas lesz egy lakáson belül közös alkalmazásra az előbb említett padlókkal. A PVC padlóhoz képest jelentkező kb. 10 mm magasságkülönbség küszöb beiktatásával problémamentesen áthidalható. Ezek a padló­­szerkezetek biztosítják a kopogó hangok elleni vé­delmet, tehát a födémszerkezet akusztikai viszo­nyai megfelelőek. Technológiai és készregyártási szempontból a már működő magyar házgyárakkal szemben a kö­vetkezők bevezetését irányoztuk elő: A monolit indulószint a pince feletti födémig tart. A monolit szerkezetek jobb mérettartása cél­jából az épületen körül acélsablonnal kialakított profilt terveztünk, mely feltehetően mind a vízszin­tes, mind a magassági mérettűrések betartását le­hetővé fogja tenni. Elgondolások vannak a kon­túron belüli mérettartás biztosítására, továbbá a monolit vasbeton szerkezetek nagytáblás megépí­tésére is, iparosított zsaluzattal. Az első előregyártott szint paneljait betontus­­kókra kívánjuk ráhelyeztetni. A 9X9 cm-es alap­ 8. ábra. ,,D” jelű 2—5 szintes lakóépület szekcióterve, ált. em. alaprajz

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék