Magyar Építőipar, 1969 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1969 / 7-8. szám - Selényi István - Tóth Elemér - Gravecz Béla: A III. számú Budapesti Házgyár termékei és új szerkezeti megoldások
közepén kialakított acél fűtőkapcsolat ugyancsak fokozza a függőleges kapcsolat teherbírását. A szorosan vett statikai jellegű fejlesztéseken kívül fontosak az épületfizikai fejlesztések is. A külső falaknál és csomópontoknál a teljes hőhídmentességet megvalósítottuk. A homlokzati falpanelek belső teherhordó vasbeton rétege 120 mm vastag, a falak hőszigetelése 80 mm vastag salakgyapot (későbbiek folyamán Stirolhab), mely a panelok szélein 20 mm lángálló Stirolhab hőszigeteléssel van szegélyezve. A nyíláskiváltókra a Stirolhab hőszigetelést az utómegmunkáló helyen ragasztják fel. A külső és a belső vasbeton réteget korrózióálló acél kapcsolja egymáshoz. Az elemek függőleges csatlakozását a jobb vízzárás érdekében megváltoztatták. A nyílt hézagos csatlakozást neoprén ,,C” profillal és 60 °-os lejtésű, ferde fedésű fogazással terveztük. A falelembe kerülő nyílászáró szerkezetek megoldása is újszerű. Azok teljesen készre gyártott (üvegezett, vasalt, felületkezelt) állapotban kerülnek beépítésre. Ezt a Győri Házgyárban már alkalmazott, szerelhető tokszerkezetek teszik lehetővé, melyeket ez ideig csak ajtótokoknál, itt már az ablaktokoknál is alkalmaztak. Az ablakszerkezet megoldása ezáltal szerkezetileg is javult, mert a 10. ábrán látható vasbeton peremre szorított tokszerkezet vízzárása a betonnál levő vízküszöb következtében az eddigi facsomagos rögzítéses módnál lényegesen jobb, továbbá a szélnyomás a szerkezetet a vasbeton peremre nyomja, tehát szél esetén a vízzárás javul. Az ablakszerkezetet a gyárban, az ajtószerkezetet a helyszínen tapétázás után szerelik fel. Az ajtók egy lakás ajtószerkezeteit magába foglaló egységcsomagokban, megfelelő védelemmel ellátva, építés közben kerülnek ki az építés helyére, illetve a megfelelő lakásba, ahol azokat a felszerelésükig tárolják. A hangszigetelés fokozására az emeletek közötti födémpanelokat 165 mm vastagsággal terveztük, ami a léghangok leküzdésére önmagában megfelelő szerkezet. A vasbeton födémre közvetlenül 5—6 mm vastagsággal lágyalátétes PVC vagy szőnyegpadló burkolat kerül (13. ábra). Utóbbi csak az építtető kívánsága szerinti lakószobákba, előbbi a mellékhelyiségekbe és esetleg lakószobákba is. Folyamatban van olyan parketta padlószerkezet kikísérletezése, mely kb. 15 mm vastagsággal (mozaik parketta(úsztató réteg) alkalmas lesz egy lakáson belül közös alkalmazásra az előbb említett padlókkal. A PVC padlóhoz képest jelentkező kb. 10 mm magasságkülönbség küszöb beiktatásával problémamentesen áthidalható. Ezek a padlószerkezetek biztosítják a kopogó hangok elleni védelmet, tehát a födémszerkezet akusztikai viszonyai megfelelőek. Technológiai és készregyártási szempontból a már működő magyar házgyárakkal szemben a következők bevezetését irányoztuk elő: A monolit indulószint a pince feletti födémig tart. A monolit szerkezetek jobb mérettartása céljából az épületen körül acélsablonnal kialakított profilt terveztünk, mely feltehetően mind a vízszintes, mind a magassági mérettűrések betartását lehetővé fogja tenni. Elgondolások vannak a kontúron belüli mérettartás biztosítására, továbbá a monolit vasbeton szerkezetek nagytáblás megépítésére is, iparosított zsaluzattal. Az első előregyártott szint paneljait betontuskókra kívánjuk ráhelyeztetni. A 9X9 cm-es alap 8. ábra. ,,D” jelű 2—5 szintes lakóépület szekcióterve, ált. em. alaprajz 386