Magyar Építőipar, 1972 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1972 / 2-3. szám - Virágh Pál: A családi- és társasház-építés tervezése és telepítése
78 A családi- és társasház-építés tervezése és telepítése VI 11 ÁGH PÁL Hazai lakásépítésünket a beruházás, szervezés és finanszírozás sokrétűsége jellemzi. A lakásépítési konstrukciók plurális volta a lakásépítést kétszeresen is rugalmassá teszi: egyrészt lehetőséget nyújt a lakás iránti legkülönbözőbb jellegű elvárások megvalósítására, másrészt a lakosság által felhalmozott fizetőképes kereslet egy része településfejlesztési és szociális szempontok által indikált fokozatokban vonható be a lakásépítés anyagi bázisának megteremtésébe. A konstrukciók sokrétűsége tehát két irányban is pozitívan érvényesülhet: a lakosság számára — természetesen az adott menynyiségi korlátokon belül — szabad választást biztosít az anyagi tehervállalás és — ami ezzel együtt jár — a lakásformák variánsai közt, az államvezetés viszont a lakástermelés diszlokációjára, a rendelkezésre álló ipari bázisnak a házgyártól a házilagos kalákáig terjedő felhasználására és a vásárlóerőnek a lakásépítés célját szolgáló, előre megtervezhető, lépcsőzetes elvonására kap szabad kezet. Az 1970. V. 10-i párt- és kormányhatározat a lakosság anyagi erőinek bevonását a lakásépítésbe általánossá tette, az állami és magánerős lakásépítés korábbi megkülönböztetésének ma már nincs értelme. Ha a továbbiakban a családi és társasházépítést mégis kifejezetten a magánerős lakásépítés kategóriájába soroljuk és ebből a szempontból elemezzük, elválasztó kritériumnak nem at az anyagi hozzájárulás mértékét, amely esetenként az állami szektorban is magas lehet, hanem egyedül a beruházó mivoltát tekintjük. Egy OTP- öröklakás előállításában a lakosság részvétele 100% lehet, a beruházás gazdasági és műszaki lebonyolítása mégis a közületi lakásépítés tervezésiés kivitelezési módszereivel történik, míg egy állami kölcsönnel és esetleg vállalati hozzájárulássalaz építési költség túlnyomó hányadáig finanszírozott lakásépítés a magánerős szektor feltételei alapján valósul meg. A döntő kritérium, hogy a beruházás kezdeményezője közület vagy magánsze- smély, esetleg magánszemélyek társulása. Nem kívánjuk itt bővebben tárgyalni azt a köziismert tényt, hogy a közületi és magánszektor épít■-ítési feltételei merőben különböznek egymástól: a közületi szektorban műszaki-építési és telepítésiszempontból a legmagasabb fokú tudatosság, igényesség és korszerűség nyilvánul meg, az előkészí£tés, tervezés és kivitelezés számára megfelelő appa’“’státus áll rendelkezésre, a kommunális és közműellátás a lakásépítés szerves része. A magánerős lakásépítés tervezési módja, kivitelezési gyakorlata, szervezési lehetősége és a kommunális ellátottság fejő foka annyira eltér a közületi lakásépítéstől, mintha a két struktúra egymástól független életet élne és nem ugyanazon népgazdasági tevékenységnek volna azonos értékű eleme. Remélhető, hogy számos társadalmi megmozdulás és az ÉVM fokozódó aktivitása, különösen az a tény, hogy a magánerős építés fejlesztését az ÉVM célprogramjai közé iktatta, szűkebbre fogja zárni azt a szintkülönbséget, ami a lakásépítés két struktúrája közt ma még megnyilvánul. Ez annál is kívánatosabb, mivel beruházóként egy szervezet helyett magánszemély, vagy ezek társulása lép fel, a személytelen beruházót a nagyon is személyes anyagi lehetőségekkel és differenciált igényekkel, vagy éppen nehezen leküzdhető igénytelenségével fellépő építtető váltja fel, aki nem képviseli, de nem is képviselheti azokat a népgazdasági és műszaki szempontokat, amelyeket egy közületi beruházó eleve képvisel. A magánerős lakásépítést az építtetők atomizáltsága következtében a szervezettség helyett a spontaneitás jellemzi, amit adminisztratív eszközökkel kiküszöbölni azonos volna a magánerős kategóriának, mint olyannak, kiküszöbölésével. A mai helyzetet gyökeresen megváltoztatni egyedül magasabb szervezettséget megkívánó telepítési módokkal és egy olyan szemléleti konszenzus megteremtésével lehet, amely képes önként vállalt ösztönös fegyelemmel és építési kultúrával a középkori városhoz, vagy — hogy tárgyunknál maradjunk — a hagyományos magyar faluhoz hasonló án Vifcк ШЗ ПП 11UI TТГГ 0 1 4 соомоо V4 -Н- 5'°° НЬ n -Н- 1. ábra. Jellegzetes sátortetős családi ház alaprajza és utcai homlokzata