Magyar Építőipar, 1976 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 8. szám - Zelkó Zoltán: Hasznos és "haszontalan" gondolatok a ház építéséhez

kivitelezéseket, vagy megoldatlan funkciós szükség­leteket — mint pl. az egyes épületek szellőzésének megoldatlansága —, melyek hátráltatták az épüle­tek használatbavételét is. Az ilyen jellegű tények — az erkölcsi hatásokon túl még —, komoly többlet-költség ráfordítással is járnak, melyek tisztázása általában hosszú viták­ban csúcsosodnak. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy a Centenáriumi Lakótelep építés gazdaság­­talanságát nagy mértékben befolyásolja a tervdo­kumentáció hiányossága, a dokumentáció felületes felülvizsgálata és az építkezés előkészítetlensége. A késedelmes és hiányos tervszolgáltatás az épü­letek legtöbbjénél tapasztalható, így ezek részlete­zésébe nem kívánok bocsátkozni. Közben az építkezések kisebb-nagyobb fenn­akadással folytak. Építtető nem tudta biztosítani az általa vállalt blokkszállítás folyamatosságát. Állandó zökkenők jelentkeztek az energia-ellátás­ban, valamint a víz-, gáz- és villany alvállalkozói munka biztosításában, mely szerződésileg ugyan­csak az építtető feladatába tartozott. A műszaki problémákat tetőzték a finanszírozási nehézségek, melyek az építkezés beindításával már előreláthatóak voltak, de komolyabb formában 1973-ban kezdődtek és még jelenleg is állandóan fennállnak. Menetközben javult az épületekre vo­natkozó terv­szolgáltatás, de rosszabbodott és jelen­leg is megoldatlan az épületek pénzügyi fedezet­kérdése, és a finanszírozási rendszere. Az épületek építése — általánosságban mondható — a műszaki beütemezéseknek megfelelően indul. Ezek az indí­tások azonban csak előszerződések alapján történ­nek, tekintettel arra, hogy az épületek hitelezési té­májának a lerendezése az OTP körülményes ügyin­tézéséből eredően, erősen késik. Az épületek kivite­lezése — ütemterv szerinti haladás esetén — hama­rosan felhasználja az előszerződésben biztosított elő­­takarékossági összeget, melyet építtető egyszámlá­járól finanszíroz. Ez az összeg az épület cca. 25 szá­zalékos készültségi fokát fedezi. A kivitelező előtt két lehetőség van: vagy nem folytatja az épületen a munkákat az előtakarékossági összeg felhaszná­lása után, vagy ha folytatja, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy sem az építtető, sem az OTP nem fizeti ki a termelését mindaddig, amíg az OTP az összes építtető kezdeményezésére, az épület tel­jes dokumentációját, költségvetését felül nem bí­rálja, valamint az építtetők hitelfedezeti stabilitá­sáról meg nem győződik annak összes előfeltételeit felül nem vizsgálja, majd az egész épületre vonat­kozó hitelt nem biztosítja. A hitelfedezet megnyitásának ezen alapvető problémája állandóan fennáll, mely az építtetők szervezési munkájának rendezetlenségéből és az OTP körülményes ügyintézéséből ered. Az OTP a hitelfedezet megadását csak abban az esetben eszközli, ha az összes építtető — együttesen is — rendelkezik a vállalati hozzájárulásokkal és a sze­mélyes befizetési eszközökkel. Tehát egy 60—70 lakásos ház esetében, akár csak egy személy ada­tainak hiánya hosszú hónapokra lehetetleníti a hi­tel megnyitását. E körülményes és hosszadalmas tevékenység sok esetben akkor zárul, és az OTP a hitelt akkor nyitja meg, amikor a kivitelező az épületet már 80— 90%-os készültségbe juttatja. A 30—80%-os készültségi fok közötti termelést a kivitelezőnek kell áthidalnia, mely minden esetben komoly pénz­ügyi zavart okoz a kivitelezőnél, annál is inkább, mivel a kivitelezők forgóalap ellátottsága nagyon alacsony szintű. Érdekességként ezzel kapcsolatban említem, hogy az ,,T” jelű épület hitelfedezet témája az épít­tető, valamint az OTP részéről az épület teljes befejezése után történt meg. Tehát az épület ki­vitelezésének finanszírozását — a kivitelezési munka folyamatosságának biztosítása érdeké­ben —, a kivitelező saját felelősségére és kárára biztosította. A Centenáriumi Lakótelep építésével kapcsolatos szerződések vonatkozásában röviden összesítve a tapasztalatokat megállapítható, hogy a szerző­déskötések előfeltételei nem voltak biztosítottak. A szigorúan vett szerződéskötési rendszer szerinti előfeltétel biztosítás, a szerződéskötéskor egyiküknél sem állott fenn, ezért a generál-kivitelezők részéről a kockázat-vállalás minden esetben nagymérvű. A felelősség-vállalás és kockázat-vállalás opti­muma is mindenkor háttérbe­ szorult a lakásépítés társadalmi elvárás előtérbe helyezése miatt. Amint korábban jeleztem, az építtető az építke­zés bonyolításával a SZÖVTERV bonyolító irodá­ját bízta meg. Sajnos, ez a megbízás, éveken keresz­tül sok nehézséget okozott a lakótelep kivitelezésé­nek, miután ez a megbízatás a szokásos beruházás bonyolításától eltérő feladattal és hatáskörrel ru­házta fel a SZÖVTERV-et, ebből kifolyólag nincs egyértelműen tisztázva, hogy ki az egész beruházás gazdája, és egyértelműen ki milyen munkát kell hogy végezzen. A lakótelep szervezésében részt vett a Bp.-i KISZ Bizottság, a SZOT, a BFLSZ—ILSZ, a SZÖV­­TERV bonyolító irodája és természetesen a Cente­náriumi Ifjúsági és Munkás Lakásépítő- Fenntartó Szövetkezet Igazgatósága is, mely az építtetők köz­vetlen megbízatását élvezi. A szerződő felek, a SZÖVTERV, mint a beruházásnak bonyolítója és a kivitelezés esetében a generál kivitelezők, ilyenek pl. a Bp.-i „Április 4” Építőipari Szövetkezet, az Általánosipari Szövetkezet stb. A SZÖVTERV elvi­leg a bonyolítás gazdája, de ténykedésébe állan­dóan beleszól a Centenáriumi Lakásépítő Szövet­kezet igazgatósága — ténykedését menetközben felülbírálja, tevékenységébe maga is konkrét ügy­intézést végez, és ezen keresztül sok esetben közvet­len utasítási rendszer-szerűen módosítja vagy keresztezi a SZÖVTERV intézkedéseit is. Egy­szóval a bonyolítás jelen formája, kettősséget mutat. Ezt a tényt bizonyítja továbbiakban az is, hogy a Centenáriumi Lakásépítő Szövetkezet Igaz­gatósága az építkezések pénzügyi tevékenységének bonyolításával nem bízta meg a SZÖVTERV-et, nem adta meg a finanszírozási diszponálás lehető­ségét és jogát. Ellentétes intézkedések hosszú sora jelentkezik még, így pl. a termelési tevékenységek felmérésének ellenőrzése először a SZÖVTERV mű­szaki ellenőre által történik, a kivitelező közremű­ködésével együtt, ezt követően a Centenáriumi Szöv. saját műszaki apparátusának felülvizsgálata. 628

Next