Magyar Építőipar, 1976 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 8. szám - Zelkó Zoltán: Hasznos és "haszontalan" gondolatok a ház építéséhez
kivitelezéseket, vagy megoldatlan funkciós szükségleteket — mint pl. az egyes épületek szellőzésének megoldatlansága —, melyek hátráltatták az épületek használatbavételét is. Az ilyen jellegű tények — az erkölcsi hatásokon túl még —, komoly többlet-költség ráfordítással is járnak, melyek tisztázása általában hosszú vitákban csúcsosodnak. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy a Centenáriumi Lakótelep építés gazdaságtalanságát nagy mértékben befolyásolja a tervdokumentáció hiányossága, a dokumentáció felületes felülvizsgálata és az építkezés előkészítetlensége. A késedelmes és hiányos tervszolgáltatás az épületek legtöbbjénél tapasztalható, így ezek részletezésébe nem kívánok bocsátkozni. Közben az építkezések kisebb-nagyobb fennakadással folytak. Építtető nem tudta biztosítani az általa vállalt blokkszállítás folyamatosságát. Állandó zökkenők jelentkeztek az energia-ellátásban, valamint a víz-, gáz- és villany alvállalkozói munka biztosításában, mely szerződésileg ugyancsak az építtető feladatába tartozott. A műszaki problémákat tetőzték a finanszírozási nehézségek, melyek az építkezés beindításával már előreláthatóak voltak, de komolyabb formában 1973-ban kezdődtek és még jelenleg is állandóan fennállnak. Menetközben javult az épületekre vonatkozó tervszolgáltatás, de rosszabbodott és jelenleg is megoldatlan az épületek pénzügyi fedezetkérdése, és a finanszírozási rendszere. Az épületek építése — általánosságban mondható — a műszaki beütemezéseknek megfelelően indul. Ezek az indítások azonban csak előszerződések alapján történnek, tekintettel arra, hogy az épületek hitelezési témájának a lerendezése az OTP körülményes ügyintézéséből eredően, erősen késik. Az épületek kivitelezése — ütemterv szerinti haladás esetén — hamarosan felhasználja az előszerződésben biztosított előtakarékossági összeget, melyet építtető egyszámlájáról finanszíroz. Ez az összeg az épület cca. 25 százalékos készültségi fokát fedezi. A kivitelező előtt két lehetőség van: vagy nem folytatja az épületen a munkákat az előtakarékossági összeg felhasználása után, vagy ha folytatja, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy sem az építtető, sem az OTP nem fizeti ki a termelését mindaddig, amíg az OTP az összes építtető kezdeményezésére, az épület teljes dokumentációját, költségvetését felül nem bírálja, valamint az építtetők hitelfedezeti stabilitásáról meg nem győződik annak összes előfeltételeit felül nem vizsgálja, majd az egész épületre vonatkozó hitelt nem biztosítja. A hitelfedezet megnyitásának ezen alapvető problémája állandóan fennáll, mely az építtetők szervezési munkájának rendezetlenségéből és az OTP körülményes ügyintézéséből ered. Az OTP a hitelfedezet megadását csak abban az esetben eszközli, ha az összes építtető — együttesen is — rendelkezik a vállalati hozzájárulásokkal és a személyes befizetési eszközökkel. Tehát egy 60—70 lakásos ház esetében, akár csak egy személy adatainak hiánya hosszú hónapokra lehetetleníti a hitel megnyitását. E körülményes és hosszadalmas tevékenység sok esetben akkor zárul, és az OTP a hitelt akkor nyitja meg, amikor a kivitelező az épületet már 80— 90%-os készültségbe juttatja. A 30—80%-os készültségi fok közötti termelést a kivitelezőnek kell áthidalnia, mely minden esetben komoly pénzügyi zavart okoz a kivitelezőnél, annál is inkább, mivel a kivitelezők forgóalap ellátottsága nagyon alacsony szintű. Érdekességként ezzel kapcsolatban említem, hogy az ,,T” jelű épület hitelfedezet témája az építtető, valamint az OTP részéről az épület teljes befejezése után történt meg. Tehát az épület kivitelezésének finanszírozását — a kivitelezési munka folyamatosságának biztosítása érdekében —, a kivitelező saját felelősségére és kárára biztosította. A Centenáriumi Lakótelep építésével kapcsolatos szerződések vonatkozásában röviden összesítve a tapasztalatokat megállapítható, hogy a szerződéskötések előfeltételei nem voltak biztosítottak. A szigorúan vett szerződéskötési rendszer szerinti előfeltétel biztosítás, a szerződéskötéskor egyiküknél sem állott fenn, ezért a generál-kivitelezők részéről a kockázat-vállalás minden esetben nagymérvű. A felelősség-vállalás és kockázat-vállalás optimuma is mindenkor háttérbe szorult a lakásépítés társadalmi elvárás előtérbe helyezése miatt. Amint korábban jeleztem, az építtető az építkezés bonyolításával a SZÖVTERV bonyolító irodáját bízta meg. Sajnos, ez a megbízás, éveken keresztül sok nehézséget okozott a lakótelep kivitelezésének, miután ez a megbízatás a szokásos beruházás bonyolításától eltérő feladattal és hatáskörrel ruházta fel a SZÖVTERV-et, ebből kifolyólag nincs egyértelműen tisztázva, hogy ki az egész beruházás gazdája, és egyértelműen ki milyen munkát kell hogy végezzen. A lakótelep szervezésében részt vett a Bp.-i KISZ Bizottság, a SZOT, a BFLSZ—ILSZ, a SZÖVTERV bonyolító irodája és természetesen a Centenáriumi Ifjúsági és Munkás Lakásépítő- Fenntartó Szövetkezet Igazgatósága is, mely az építtetők közvetlen megbízatását élvezi. A szerződő felek, a SZÖVTERV, mint a beruházásnak bonyolítója és a kivitelezés esetében a generál kivitelezők, ilyenek pl. a Bp.-i „Április 4” Építőipari Szövetkezet, az Általánosipari Szövetkezet stb. A SZÖVTERV elvileg a bonyolítás gazdája, de ténykedésébe állandóan beleszól a Centenáriumi Lakásépítő Szövetkezet igazgatósága — ténykedését menetközben felülbírálja, tevékenységébe maga is konkrét ügyintézést végez, és ezen keresztül sok esetben közvetlen utasítási rendszer-szerűen módosítja vagy keresztezi a SZÖVTERV intézkedéseit is. Egyszóval a bonyolítás jelen formája, kettősséget mutat. Ezt a tényt bizonyítja továbbiakban az is, hogy a Centenáriumi Lakásépítő Szövetkezet Igazgatósága az építkezések pénzügyi tevékenységének bonyolításával nem bízta meg a SZÖVTERV-et, nem adta meg a finanszírozási diszponálás lehetőségét és jogát. Ellentétes intézkedések hosszú sora jelentkezik még, így pl. a termelési tevékenységek felmérésének ellenőrzése először a SZÖVTERV műszaki ellenőre által történik, a kivitelező közreműködésével együtt, ezt követően a Centenáriumi Szöv. saját műszaki apparátusának felülvizsgálata. 628