Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 3. szám - Jeney Lajos: Oktatási, nevelési, közösségi, művelődési, szabadidő, sport létesítmények
ÚJPEST, VÁROSKÖZPONT, 16+8 TANTERMES ISKOLA Építésztervező: Dr. Szabó Zerindné— Seyfried Hedvig Belsőépítész tervező: Görgényi Judit Szerkezettervező: Volenszky János Gépésztervezők: Szilvási Ildikó— Aczél Viktorné—Alle László Elektromos tervező: Heckenast Gáborné Alapozás tervezője: FTV Környezettervező: AKÓTERV, M. Baló Borbála Közműtervező: FÖMTERV tornaterem K/V/terező, 23. sz. ÁÉV. Az alapfokú közintézményekkel jól ellátott Újpesten, a vkp. II/2. ütemében is folyamatosan épülnek a szükséges létesítmények. Köztük egymás mellett a gyermeknevelési intézmények, azaz a bölcsőde, óvoda, iskola, valamint az öregek napközi otthona. Az általános iskola tervezésének (1982—83) és építésének (83—84) idején a főváros pénzforrásai apadóban voltak, ezért az eddigi iskola nagyságrendek (8,12,16 vagy 24 tanterem) helyett szokatlan, 16+8 ft-es általános iskolát kellett terveznünk. Azaz egy 16 tantermes MSZ szerinti tartalommal felszerelt iskolát és hozzá nyolc „csupasz” tantermet, melyek tanulólétszámát csak az egészségügyi helyiségek, közlekedők és az étkező méretezésénél vehettük figyelembe. Fenti körülmények között az iskola alaprajzi szervezésénél megkíséreltünk a szükségből erényt kovácsolni, azaz a szűkös területeket egy gazdagabb tér és funkciószerkezetű nevelési központ alapelvei szerint alakítottuk ki. Az épületnek mindenképpen lehetővé kell tennie a szorosan vett oktatási időn túl is a különböző gyerekcsoportok elkülönülését, de alkalmasnak kell lennie a teljes létszám egyidejű befogadására is. Ezért a jellemző korcsoportok oktatási egységeit leválaszthatóan, önkiszolgálásra (saját W. C.-k, kisszertíz) kisebb zsibongókhoz kapcsoltuk, így pl. az első két osztály esetében, ahol az oktatás az óvodai pedagógia irányába fejlesztendő, lehetővé vált a lezárható saját zsibongóban a délutáni fektetés, külön étkeztetés, életkornak megfelelő játékok stb. A 3. osztályosok tantermei az előzőekhez hasonlóan, de már fektetők nélkül készültek. A félkabinet rendszerben tanuló, átmeneti szakaszhoz tartozó 4—5. osztályosok még igénylik a saját, otthonosabb légkörű törzstantermet, ez a tájékozódási pontjuk, miközben egyes órákat már szaktantermekben töltenek. A 6—8. osztályosok, akik már a differenciált és fakultatív oktatás részesei, a nagy aula köré fölfűzött emeleti szaktantermi egységeket használják, melyek tevékenységfajta szerint csoportosítottak. A kisebb zsibongó terek itt is megtalálhatók, s harmonika falakkal leválasztva, felosztva, csoportszobaként is használhatók. KONDICIONÁLÓS KÖZPONTI RUHATÁR ALSO TAGOZAT (36) ALSO TAGOZAT (20.) ГGAZDASÁGI BEJÁRAT 13. ábra. Újpest, a funkcionális egységek vázlata 14. ábra. Újpest, a FÓRUM látképe MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1985. 3. SZÁM