Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 6. szám - Hajós György: 130 éve született Alpár Ignác

formáját, mert megtartotta a József Attila utca sarkán a Quittner által korábban tervezett kupolás felépít­ményt, ami sehogy sem volt össz­hangban a tympanon mögötti magas manzardtetővel. A negyvenöt év előtti sérülések utáni helyreállításnál ezt a kupolás saroképítményt eltávo­lították, ami az épület összmegjele­­nését kétségkívül javította. Az 1905. év folyamán írják ki a há­gai Békepalota tervezésére szóló pá­lyázatot. Húsz neves építészt külön is felkértek a pályázaton való részvé­telre. A magyar építészek közül egye­dül Alpár Ignác volt a meghívottak között. A beérkezett 216 terv közül szűkebb bírálatra csak 44 terv került, ezek között volt Alpár terve is, díja­zást azonban nem ért el. Az „Anker” biztosító társaság 1907-ben szűkebb pályázatra szólí­totta fel Alpárt, Lechnert és Sobotka bécsi építészt, hogy a mai Tanács kör­úton építendő székházának terveit beszerezze. A pályázatot Alpár nyerte lényegében azzal, hogy az Anker-köz kialakításával a legjobb alaprajzot ké­szítette. A homlokzat — melynek egyes elemei Alpár keleti utazásának élményeire épült, kevésbé sikerült megoldás —, de tükrözi e kor felfo­gását, mert a biztosító társaság olyan reklám homlokzatot kívánt, melyre mindenki felfigyel, és nem a művészi értéke a fontos. Alpár építészi tevé­kenységében — mint minden építé­szében — voltak tévedések. Ez a homlokzat ezt igazolja. Az 1909-es esztendőben a Magyar Általános Hitelbank megbízása alap­ján már ismét banképület tervezésé­vel foglalkozik. A hitelbank üzlet­menete más mint a jegybanké, ter­vezésénél tehát más szempontok irányadóak. Az építkezést 1910. jú­nius havában kezdték meg. Az alapo­zásnál mindjárt rendkívüli nehézsé­gekkel kellett megküzdeni, mert az alapokat a járda alatt 8 m mélységig kellett levinni, ami azt jelentette, hogy 2 méterrel a Duna nulla pontja alatt voltak, és a telken belül is több forrást találtak. Ezért az egész épület alá háromrétegű aszfaltlemezzel szi­getelt vasbeton teknőt kellett készí­teni. Az alapozás ilyen körülmények között egy teljes évet vett igénybe, de utána a munkát sikerült úgy fel­gyorsítani, hogy 1911 őszén elérték a falegyent, és két évvel később a bank bevonulhatott új hajlékába. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székházának építési ter­veire még 1908-ban meghívásos pályá­MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1985. 6. SZÁM tész és az illetékes bankigazgató kö­zött, és Alpár lemondott a munkák tervezéséről és művezetéséről. Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, hogy visszatérjen, és a megépített szárny átalakításával és kibővítésével 1918-ban kialakítsa az épület mai for­máját. Pontosabban majdnem mai 13. ábra. A hágai Békepalota pályaterv távlati képe 15. ábra. Budapest, József nádor tér, az egykori Magyar Általános Hitelbank mai képe 326 14. ábra. A hágai Békepalota alaprajza

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék