Magyar Építőipar, 1989 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Zékány János - Csonka László: Egy kisszövetkezet útja a korszerű technológián át a magyar-lengyel építőipari kft. megalakulásáig
ami után eszébe sem jut máshoz fordulni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a négy szempont figyelembevétele volt az, ami az építőipari exportunkat lehetővé tette, és ahhoz vezetett, hogy ez a tevékenyégünk ma már a külföldiek körében egyértelműen sikeresnek mondható. Mára eljutottunk oda, hogy adott esetben külföldi megbízónk tudja, mi az, amire nálunk számíthat, amiben őt részünkről meglepetés nem érheti. Azt gondolom, hogy ha az építőipari kivitelezési munkáinkban is eljutunk erre a szintre, ha eljutunk a munkáknak ilyen felfogású biztosítékaihoz és olyan referenciák bemutatásáig, amelyek megállják a helyüket, akkor a magyar építőipari vagy akár építőanyagipari export lényegesen megnövekedhet. Elképesztőnek tartom azt, hogy ma például külföldi megbízásból, külföldi pénzeken Magyarországra külföldi cégek olcsóbban, gyorsabban és jobb minőséggel tudnak vállalkozni,wwnd a hazaiak. Nem tudom elképzelni, hogy ezek az „export" tevékenységek, amik Magyarországra irányulhatnának, — tehát gyakorlatilag a legolcsóbbak lehetnének —, hazai anyagokból, hazai területen, hazai vállalatokkal, ezek árban gyakorta meghaladják a külföldi ajánlatokat. Számos esetben látom, hogy a Németországból kiszorult és egyáltalán nem a legjobb minőséget képviselő jugoszláv cégek igen nagy mértékben verik a magyar ajánlatokat. Azon kellene gondolkodni, hogy hogyan lehetne a magyar építőipari exportot olyan színvonalra emelni, vagy olyan felfogásúra változtatni, hogy ezek a közgazdasági képtelenségek megszűnjenek, eltűnjenek. Én nagyon hiszek és bízom is abban, hogy ha a tervezésben így van, akkor bizonyára a kivitelezésben is csak így lehet, hogy a magyar munka, a magyar mérnöki és műszaki teljesítmény — ez a meggyőződésem nagyon komoly tapasztalatokon alapul — nem hogy nem rosszabb a fejlett külföldi országok hasonló tevékenységénél, de mondhatjuk, hogy lehet sikeresebb is. 4. ábra. Budapest, apartman lakóházak. Tervező: Callmeyer Ferenc Egy kisszövetkezet útja a korszerű technológián át a magyar— lengyel építőipari kft. megalakításáig ZÉKÁNY JÁNOS* — CSONKA LÁSZLÓ** A debreceni HŐSTOP Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet két és fél éves múltja rendhagyónak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy vagyonát csak a 234 MFt részjegyalap jelentette. Az, hogy mégis sikerült a kezdeményezés, elsősorban a kisszövetkezet vezetői fanatizmusának, az új utak bátor keresésének és a kedvező lengyel műszaki és személyi kapcsolatoknak volt köszönhető. A HŐSTOP Kisszövetkezet vezetőinek kapcsolata még a Kábai Cukorgyár építésekor alakult ki a lengyel építőipari vállalatok vezetőivel. Egy ilyen nyári találkozáskor került szóba a Wroclawi Műszaki Egyetem „CELLING UP" födémemeléses építési rendszere, amely kiválóan alkalmas szűk építési területen, foghíjak, üzemek udvarain, minimális felvonulással többszintes épületek gyors megépítésére. A szövetkezet vezetői ezt követően gyors piacfelmérést végeztek. Igyekeztek olyan hazai * HŐSTOP Kisszövetkezet elnöke ** üzemmérnök, a HŐSTOP Kisszövetkezet elnökhelyettese 352 MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1989. 8. SZÁM