Magyar Építőipar, 1989 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 8. szám - Zékány János - Csonka László: Egy kisszövetkezet útja a korszerű technológián át a magyar-lengyel építőipari kft. megalakulásáig

ami után eszébe sem jut máshoz fordulni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a négy szempont figyelembevétele volt az, ami az építőipari exportunkat lehe­tővé tette, és ahhoz vezetett, hogy ez a tevékenyégünk ma már a külföldi­ek körében egyértelműen sikeresnek mondható. Mára eljutottunk oda, hogy adott esetben külföldi megbízónk tudja, mi az, amire nálunk számíthat, amiben őt részünkről meglepetés nem érheti. Azt gondolom, hogy ha az építőipari kivitelezési mun­káinkban is eljutunk erre a szintre, ha eljutunk a munkáknak ilyen felfogású biztosítékaihoz és olyan referenciák bemutatásáig, amelyek megállják a helyüket, akkor a ma­gyar építőipari vagy akár építő­anyagipari export lényegesen meg­növekedhet. Elképesztőnek tartom azt, hogy ma például külföldi megbízásból, külföldi pénzeken Magyarországra külföldi cégek olcsóbban, gyorsab­ban és jobb minőséggel tudnak vál­lalkozni,wwnd a hazaiak. Nem tudom elképzelni, hogy ezek az „export" te­vékenységek, amik Magyarországra irányulhatnának, — tehát gyakorla­tilag a legolcsóbbak lehetnének —, hazai anyagokból, hazai területen, ha­zai vállalatokkal, ezek árban gyakorta meghaladják a külföldi ajánlatokat. Számos esetben látom, hogy a Németországból kiszorult és egyál­talán nem a legjobb minőséget kép­viselő jugoszláv cégek igen nagy mértékben verik a magyar ajánlato­kat. Azon kellene gondolkodni, hogy hogyan lehetne a magyar épí­tőipari exportot olyan színvonalra emelni, vagy olyan felfogásúra vál­toztatni, hogy ezek a közgazdasági képtelenségek megszűnjenek, el­tűnjenek. Én nagyon hiszek és bí­zom is abban, hogy ha a tervezésben így van, akkor bizonyára a kivitele­zésben is csak így lehet, hogy a ma­gyar munka, a magyar mérnöki és műszaki teljesítmény — ez a meg­győződésem nagyon komoly ta­pasztalatokon alapul — nem hogy nem rosszabb a fejlett külföldi orszá­gok hasonló tevékenységénél, de mondhatjuk, hogy lehet sikeresebb is. 4. ábra. Budapest, apartman lakóházak. Tervező: Callmeyer Ferenc Egy kisszövetkezet útja a korszerű technológián át a magyar— lengyel építőipari kft. megalakításáig ZÉKÁNY JÁNOS* — CSONKA LÁSZLÓ** A debreceni HŐSTOP Építő és Szol­gáltató Kisszövetkezet két és fél éves múltja rendhagyónak tűnik, ha fi­gyelembe vesszük, hogy vagyonát csak a 234 MFt részjegyalap jelen­tette. Az, hogy mégis sikerült a kezde­ményezés, elsősorban a kisszövet­kezet vezetői fanatizmusának, az új utak bátor keresésének és a kedvező lengyel műszaki és személyi kapcso­latoknak volt köszönhető. A HŐSTOP Kisszövetkezet veze­tőinek kapcsolata még a Kábai Cu­korgyár építésekor alakult ki a len­gyel építőipari vállalatok vezetőivel. Egy ilyen nyári találkozáskor került szóba a Wroclawi Műszaki Egyetem „CELLING UP" födémemeléses épí­tési rendszere, amely kiválóan alkal­mas szűk építési területen, foghíjak, üzemek udvarain, minimális felvo­nulással többszintes épületek gyors megépítésére. A szövetkezet vezetői ezt követően gyors piacfelmérést végeztek. Igyekeztek olyan hazai * HŐSTOP Kisszövetkezet elnöke ** üzemmérnök, a HŐSTOP Kisszövetkezet elnökhelyettese 352 MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1989. 8. SZÁM

Next