Magyar Építőipar, 1995 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1. szám - Dunai György - Bálint Árpád: A Betonútépítő Vállalat és utódai

A Betonútépítő Vállalat és utódai DUNAI GYÖRGY* — BÁLINT ÁRPÁD** A BETONÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT-ot 1950-ben alapította a Közlekedési Mi­nisztérium több más vállalattal együtt, amikor az Út-, Vasútépítő Vállalatot profilok szerinti vállalatokra bontotta. A vállalat a fennállásának közel 45 éve alatt az országban megvalósult, szinte valamennyi nagy közlekedési létesít­mény építésében részt vett. Az első időszak A vállalat megalakulását követő évek­ben, a „nagyberuházások” időszaká­ban épültek a Budapest-Ercsi-Pécs (6. sz. főút), Miskolc-Sátoraljaújhely- Nyíregyháza-Beregsurány, Balatonke­­resztúr-Nagykanizsa és Hatvan-Sal­­gótarján (21. sz. út) főközlekedési utak, sok egyéb kisebb jelentőségű útépítés mellett. Az ötvenes évek első éveire még rányomta bélyegét az or­szág háború utáni helyzete. A munkák zöme kézi munkával készült, egyszerű technológiával, kevés géppel. A jól kép­­zett műszaki gárda az állandóan emel­kedő mennyiségi mutatók mellett a mi­nőségi követelményeket is teljesíteni tudta. A vállalat részt vett jelentős hadiléte­sítmények építésében, 13 katonai re­pülőteret kivitelezett. Rendkívül feszí­tett határidővel évenként egy, volt ami­kor két repülőtér készült el. A vállalat fénykorát ebben az időszakban érte el, termelése fokozatosan nőtt, létszáma 9000-11000 fő között mozgott. A nagyberuházásoknak köszönhető­en került sor a vállalat gépparkjának korszerűsítésére, először a földmunka­­gépek területén. Az új beszerzésű nagyteljesítményű kotrógépek, korsze­rű billenőplatós gépkocsik közül is ki­emelkednek az igen termelékeny 9-10 m3-es önjáró földnyelők (pultok). Az ötvenes évek közepére a betonkeverő­gépek is lecserélődtek korszerű gé­pekre. A növekvő és korszerű géppark megkövetelt egy javítóbázist, és ezért épült meg a Jász utcai gépjavító telep, amely ma is — megváltozott formában — nyújt szolgáltatást a vállalatból kivált részvénytársaságoknak és kft-knek. Az 1956-os forradalom után a veze­tőség lecserélése és a leállított nagy­­beruházások egyaránt érzékenyen érintették a vállalatot. Lényeges profil­­váltást kellett végrehajtani. Előtérbe kerültek a mezőgazdasági talajjavító munkák — a Keleti­ Főcsatorna építé­se, öntöző csatornák, rizstelepek, ha­lastavak létesítése — és ipari terme­lésként a betonelem gyártás (többek között bányászati célokra). Az ország és különösen a MÁV ne­héz szénhelyzetén a külszíni szénfejté­sek beindításával és műszéngyártás­­sal próbáltak segíteni. A vállalat mint­ 1. ábra. bordélyos, szekeres földmunka (1949) 2. ábra. Makadámút építése (1949) * oki. mérnök, a Betonút Rt. vezérigazgatója ** oki. mérnök, a Betonút Rt. vezérigazgató-he­lyettese MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1995. 1. SZÁM 2

Next