Magyar Építőipar, 1995 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 1. szám - Dunai György - Bálint Árpád: A Betonútépítő Vállalat és utódai
A Betonútépítő Vállalat és utódai DUNAI GYÖRGY* — BÁLINT ÁRPÁD** A BETONÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT-ot 1950-ben alapította a Közlekedési Minisztérium több más vállalattal együtt, amikor az Út-, Vasútépítő Vállalatot profilok szerinti vállalatokra bontotta. A vállalat a fennállásának közel 45 éve alatt az országban megvalósult, szinte valamennyi nagy közlekedési létesítmény építésében részt vett. Az első időszak A vállalat megalakulását követő években, a „nagyberuházások” időszakában épültek a Budapest-Ercsi-Pécs (6. sz. főút), Miskolc-Sátoraljaújhely- Nyíregyháza-Beregsurány, Balatonkeresztúr-Nagykanizsa és Hatvan-Salgótarján (21. sz. út) főközlekedési utak, sok egyéb kisebb jelentőségű útépítés mellett. Az ötvenes évek első éveire még rányomta bélyegét az ország háború utáni helyzete. A munkák zöme kézi munkával készült, egyszerű technológiával, kevés géppel. A jól képzett műszaki gárda az állandóan emelkedő mennyiségi mutatók mellett a minőségi követelményeket is teljesíteni tudta. A vállalat részt vett jelentős hadilétesítmények építésében, 13 katonai repülőteret kivitelezett. Rendkívül feszített határidővel évenként egy, volt amikor két repülőtér készült el. A vállalat fénykorát ebben az időszakban érte el, termelése fokozatosan nőtt, létszáma 9000-11000 fő között mozgott. A nagyberuházásoknak köszönhetően került sor a vállalat gépparkjának korszerűsítésére, először a földmunkagépek területén. Az új beszerzésű nagyteljesítményű kotrógépek, korszerű billenőplatós gépkocsik közül is kiemelkednek az igen termelékeny 9-10 m3-es önjáró földnyelők (pultok). Az ötvenes évek közepére a betonkeverőgépek is lecserélődtek korszerű gépekre. A növekvő és korszerű géppark megkövetelt egy javítóbázist, és ezért épült meg a Jász utcai gépjavító telep, amely ma is — megváltozott formában — nyújt szolgáltatást a vállalatból kivált részvénytársaságoknak és kft-knek. Az 1956-os forradalom után a vezetőség lecserélése és a leállított nagyberuházások egyaránt érzékenyen érintették a vállalatot. Lényeges profilváltást kellett végrehajtani. Előtérbe kerültek a mezőgazdasági talajjavító munkák — a Keleti Főcsatorna építése, öntöző csatornák, rizstelepek, halastavak létesítése — és ipari termelésként a betonelem gyártás (többek között bányászati célokra). Az ország és különösen a MÁV nehéz szénhelyzetén a külszíni szénfejtések beindításával és műszéngyártással próbáltak segíteni. A vállalat mint 1. ábra. bordélyos, szekeres földmunka (1949) 2. ábra. Makadámút építése (1949) * oki. mérnök, a Betonút Rt. vezérigazgatója ** oki. mérnök, a Betonút Rt. vezérigazgató-helyettese MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1995. 1. SZÁM 2