Magyar Építőművészet, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 5. szám

Tervező: BÁCSTERV. Statikus tervező: Letanóczki Gyula; gépész tervezők: Kávássy Jenőné, Mészáros László; elektromos tervező: Madarász László. Tervezés: 1984; kivitelezés: 1986. Beruházó: Bács-Kiskun megyei Beru­házási Vállalat. Kivitelező: BÁCS­­ÉPSZER. Várható befejezési költség: 20 millió Ft. A homlokzaton­­látható „rendetlen­séget” egy magunknak felállított „szabály” (1.)­ és néhány kötöttség (2.) együttese hozta létre. 1. Az egyes helyiségeken az ablako­kat — a környezőktől függetle­nül­ — mindenképpen a helyiség homlokzati falának tengelyére, vagy azon szimmetrikusan ki­osztva helyeztük el (az alárendel­­tebb helyiségeken kisebb vasbe­ton keretes ablakokkal jelezve azokat). 2. Meglévő nyílások. Ahol a „szabály” nem volt alkal­mazható, ott módosult. Katona József Színház üzemházának átalakítása, Kecskemét Építész: Boros Pál (BÁCSTERV) Miközben Bécsben F. Fellner és H. Hel­mer műépítészek többek között a kecske­méti színház terveinek elkészítésén dolgoz­tak — az 1896-os átadást megelőző egy-két évben —, addig a város vezetői Kada Elek polgármester irányításával gondoskodtak az új színház környezetének méltó kialakítá­sáról. A színház a Szentháromság szobor mö­gött, a város főtérrendszerébe kapcsolódva épült fel, a vele egyidőben kialakított park­ban. Mivel az építéshez bontani is kellett, s így a leendő színháznak zavaros, megbontott tömb adta volna a hátterét, tervet készítet­tek a leendő térfal kialakítására. A terv — mely ma is megtekinthető a város levél­tárában — sajnos csak töredékesen valósult meg. Ma már kissé talán megmosolyogtató pátosszal, de a korabeli gondolkodást hűen tükrözve, a térfalra (mely egyébként három ház, három intézmény) egységes eklektikus architektúrát húztak volna, melynek közép­­rizalitja a most ismertetendő épület: erede­tileg is a színház üzemházának épült. Tőle jobbra és balra a környező utcákba befor­dulva, sarokrizalitként toronnyal,kupolá­val kiemelve két iskola: a polgári leány-, il­­letve fiúiskola épült volna meg. Ezek közül azonban csak az egyik készült el. A másik helyére — az üzem­ház szomszédjaként — a 60-as években egy irodaházat emeltek. Az üzemház eredeti állapotában a föld­szinten, a 13 m-es utcafront mögött kb. 26 m hosszú raktárt foglalt magába, melynek hossztengelyében négy öntöttvas pilléren nyugvó „mestergerendára" feküdt fel a po­roszsüveg boltozatú födém. Az emeleten, melyet öntöttvas csigalépcsőn lehetett meg­közelíteni, műhelyterem volt. Az emelet tér felőli homlokzattól számított mélysége azonban alig nagyobb 15 m-nél. (A fszt. fö­lötti további részt a födémen közvetlenül egy nyeregtető fedte. Ezt később elbontot­ták, és az utcai műhelyteremnél kisebb bel­magasságú újabb műhellyel bővítették az épületet.) Az utcai terem fölött több mint 2 m magas „térdfallal” körülvett kupolás padlástér épült — közbenső alátámasztás nélkül! A műhely és a padlás közötti födém kialakítása azonban olyan, hogy eredeti (és jelenlegi) formájában is csak térelválasztó rablénak tekinthető. Korabeli értelemben vett homlokzatkép­zésről csak az utcai fal esetében beszélhe­tünk, amely mint egy eklektikus díszletfal állt a többi oldalról mindig is sima, vakolt felületű „épület-doboz” előtt. Az üzemház felújítására a Katona József Színház rekonstrukciója kapcsán nyílt lehe­tőség. A színház számára új műhelyház léte­sült távolabb a városközponttól, így ez a ház — a földszintet kivéve, mely továbbra is díszletraktár maradt — kiürült. A program körüli viták eredményeként az épületben próbatermet és öltözőket, valamint férfi- női szabóságot kellett elhelyezni. „Takarékos­­sági” okokból a ház legszebb meglévő tere — a kupola által fedett padlástér — kihasz­nálatlan maradt! Kiindulási feltételezésünk az volt, hogy ezt, a raktárra szó szerint rátelepített, eny­­nyire a városközpontban álló épületben szü­lető új próbatermet egy ambiciózus színházi gárda előbb-utóbb szobaszínházként is hasz­nálni fogja. Ennek a lehetőségnek is igye­keztünk megteremteni a feltételeit, bár nyilvánvaló volt, hogy a közönség beenge­dése az „üzemházba” területet rabol el a műhely funkcióktól. Megítélésünk szerint azonban a veszteség nem mérhető össze a várható haszonnal: egy új színház, új típusú színjátszási lehetőség létrejöttével Kecske­méten. Az épület térszervezése a rajzokról leolvasható. A két helyen nagyobb felületen használt tükörburkolatot nem a „reprezen­tatív színházi csillogás" érdekében alkalmaz­tuk, hanem a tükrök segítségével akartunk az épület valóságos környezetéből „díszlet­környezetet” teremteni, és ily módon fel­hívni a figyelmet a színház és valóság viszo­nyára. (Reméljük a kész épület igazolni fogja elképzeléseinket ...!) Például az előteret határoló két fal homlokzatként szerepel, rajtuk ablakok, „kapuk", kerékvető,, zászló­tartó találhatók. Az előtér fölötti üvegtető egy-egy oromfalas épülethomlokzatot metsz ki a falakból, a két rövidebb falon elhelye­zett tükörburkolat viszont „utcává” nyújtja az előteret. Az épület tér felőli homlokzatát helyre­állítjuk, az oldalsó és hátsó falakon azonban követjük az eredeti homlokzat-alakítás szel­lemét, a tömbbelsőre jellemző egyszerűsö­dést és az eklektikus szerkesztettségtől való függetlenedést. Boros Pál 1­ 1. Archív fotó a kecskeméti polgári leányiskola és a színház üzemháza együtteséről 2. Helyszínrajz 3. Az üzemház utcai homlokzata 4. Az üzemház udvari homlokzata The Remodelling of the Produc­tion Building of the Katona József Theatre of Kecskemét 1. An archival photograph of the building complex of the higher elementary girls’ school and the production building of the Theatre of Kecskemét 2. The layout plan 3. The street front of the produc­tion building 4. The front facing the court, of the production building 36 ME 86. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék