Régi-Új Magyar Építőművészet, 2009 (1-6. szám)
2009 / 2. szám
csarnok • hall Ízlésformáló kertvárosi uszoda építész/architect Benczúr László szöveg/text: Szabó Anna fotók/photos: Bujnovszky Tamás USZODA ÉS TANUSZODA, BUDAPEST, XVI. KERÜLET ■ XVI. kerület kertvárosi légkörében a beépítés fellazulásával az ég kékje kap hangsúlyt, a belváros felől érkező, zárt sorú, magas tömböktől és a dugók illatától fojtogatott lakos bátran fellélegezhet, a nyugodt környezet sétára, sportolásra késztet. A két nagy, korábban önálló településrészből - Mátyásföldből és Rákosszentmihályból - álló kerületnek korábban nem volt uszodája, ezért az önkormányzat komoly lépésre szánta el magát, és rögtön két létesítmény létrehozásáról döntött. 2003-ban került sor a meghívásos tervpályázat kiírására, amely során a szentmihályi területre a tervezési program szerinti uszoda, tanuszoda megépítésére a pályázat bíráló bizottsága Benczúr László Ybl-díjas építész pályaművét javasolta. A helyszín a Csömöri út - János utca - Baross utca - Segesvár utca által határolt terület, ami kiváló választásnak bizonyult, hiszen így az uszoda közvetlen környezetét egy óvoda, a Rév-Metro Sportegyesület telepe és a napközis tábor erdőszigete adják. Az építkezés 2006-ban kezdődhetett el, ehhez jelentős segítséget nyújtott az önkormányzati céltámogatásként elnyert 341 millió forint, ami teljes költségvetés (708 millió forint) közel felét jelentette. A várva-várt használatbavételre 2008. júliusában került sor. Az épület tagoltságával jól illeszkedik a kertvárosi környezetbe. A tömegképzés fő szervező elemévé az úszómedence feletti, ferde, délnyugat felé emelkedő tető válik, ami felnyitja a medencetér falait, természetes fénnyel tölti meg a teret. A horizontális tömeg ezzel a gesztussal megfűszerezve, a homlokzati síkok visszafogott játékának dinamikája révén, a nagytáblás faburkolat és mészkő harmóniájával, nemesen egyszerű építészeti ideológiát mutat. A magas fokon kidolgozott részletek nem vesznek el a túlburjánzó ötlethalmaz káoszában, hanem a központi gondolatot hangsúlyozva, inkább egymást erősítve szolgálják a koncepciót. Nem a nyílások formája válik fontos kérdéssé, hanem a homlokzati felületek átláthatósága vagy éppen zártsága. Az uszoda a funkciók összetettségével kielégíti a felmerülő igényeket: a 25 m-es, ötpályás úszómedence és a 12,50 X 6 m-es, 70 cm mélységű tanmedence mellett pezsgőfürdő, szauna és fitneszterem is helyet kapott. A szolgáltatások sokrétűsége csak tiszta alaprajzi struktúrával működtethető zökkenőmentesen. A masszázs és fitnesz leválasztása, egyértelmű kapcsolata az előtérrel alapkérdés a higiénikus körülmények megteremtéséhez. A funkcionális elrendezés azt is lehetővé teszi, hogy a szélfogóból kilépve az uszodatérbe is beláthassunk, ez a vizuális kapcsolat határozza meg az épületbe érkező személy első benyomását a létesítményről. A főhomlokzat hatalmas üvegfelületei és a helyiség közösségi térként is működő, asztalokkal és székekkel berendezett traktusa mellett az előcsarnok dinamikus tere kalauzol tovább. A komplex igények szerint kialakított fogadótérben még az is előfordulhat, hogy épp egy gyerekzsúr résztvevői között kell mosolyogva átszlalomoznunk a pénztárig. Az öltözők rendszere átlátható, a medencetér is átgondolt tervezői szándék alapján valósult meg. Káprázásmentes mesterséges megvilágítás érhető el, ha a falakra szerelt reflektorokat a mennyezeti fényvisszaverő sávokra irányítják. A medencék borítása felületükön színes bevonattal ellátott rozsdamentes acélból készült, a mély vízben hangszórókkal kiegészülve a szinkronúszók számára. A belső terek burkolatai a homlokzatokon használt anyagokat ismétlik, a hidegburkolatok visszafogott színe nem vonja el a figyelmet a ragasztott fa tartószerkezetű ferde tető faborításáról, amit a fény bearanyoz. A tanmedence előreugrasztott tömege üvegdobozként biztosít átlátást, nagyszerű látvány tárul a napközis tábor és az uszodaudvar növényzettel fedett területeire. Az épület bejáratának akadálymentes kapcsolata a környezethez megoldott, sőt a hátsó kertbe, a zöldfelületre is ki lehet jutni kerekesszékkel, viszont a két rámpa között, a medencetér lengőajtóin túl a lábmosók magasságugrásai problémát jelentenek, ezeken csak segítséggel tudnak átkelni a mozgássérültek. Kritika csak a kihasználatlan kerékpártárolót érheti, ami túl messze került az épülettől. A terepviszonyok miatt nem lehet rálátni az előtérből, így a portás, ruhatáros vagy pénztáros őrző pillantása sem szolgál elrettentő körülményként. Az építészek felelőssége, ízlésformáló szerepe a környezet alakítása révén tagadhatatlan, ha ezt a felelősséget nem is minden tervező egyformán érve- A RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2009 1 2