Magyar Fórum, 1991. július-december (3. évfolyam, 27-50. szám)

1991-07-25 / 30. szám

HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉS 2. oldal ALELNÖKJELÖL­TEK VÁRAKOZÁSRA ÍTÉLVE 3. oldal A GENERÁLIS ÉS A SZOMSZÉD LÁNYA 4. oldal KATONÁK DIRIGÁLNAK Újvidéki jelentés 6. oldal KIÚJUL-E AZ IRAKI HÁBORÚ Interjú az iraki nagykövettel 7. oldal SZÓKIMONDÓ 11. oldal BÜSZKÉK LEHETÜNK HAZÁNKRA! Bár a helyi újság nem sokat foglalkozott a megye székhelyén tartandó igen fontos ese­ménnyel, már fél kilenc után tömegével é­r­­keztek az emberek a salgótarjáni József At­tila Művelődési Ház elé. A kormány ugyanis kihelyezett kabinetülést tartott július 20-án palócföld fővárosában, amelyre sokan kíván­csiak voltak. Lehet, az is izgatta az embere­ket, hogy „valakik” megfenyegették a kor­mányfőt, ha Tarjánba „merészelne” menni; természetesen ő nem ijedt meg. Mindene­setre óriási biztonsági erők felügyelték az események zavartalanságát. A Himnusz elhangzása után Antall József felavatta Nógrád megye történelmi címerét és zászlaját. A következőket mondotta: -Mi­kor ezen ünnepi gyűlés keretében, ezzel a nem­zetiszínű szalaggal visszaállítjuk Nógrád megye régi címerét, akkor nem valamiféle nosztalgi­kus, vagy „reakciós múltat visszaálmodó’’ lé­pést tettünk, hanem a nemzet organikus fejlő­désének helyreállítása érdekében cselekszünk Ezért, mikor ilyen szimbolikus lépést teszünk, akkor egyszerűen helyreállítjuk azt, amit ide­gen uralom alatt, idegen hatalmi eszközökkel, idegen hatalom bábjai, vagy kényszerhelyzetbe hozott emberei hajtottak végre az elmúlt évtize­dekben. Antall József ezután többek között szólt arról, bár a munkanélkülieknek, a nyugdíja­soknak, a kispénzűeknek nem jelent vigaszt az, hogy ma Magyarország független ország, mégis a legnagyobb bűn önmagunkkal szem­ben, ha nem vesszük észre az elmúlt két év alatt történteket. Ma olyan államnak a pol­gára a magyar, amelyre büszke lehet. Ne fe­ledj­ük, hazánkban már a XIII. században kiala­kultak az önkormányzatok, tehát a legrégebbi­ek közé tartozik alkotmányos jogrendszerünk. Nem azért jöttünk ide - mondotta Antall József beszédét folytatva -, hogy csodákat tegyünk, hanem azért, hogy a helyszínen mérjük fel a felmerülő gondokat. (Ezek megtárgyalására szakértők bevonásával, zártkörű ülést tartottak a nagygyűlés után.) Miután Antall József kiemelte a Varsói Szerződés felszámolását, a KGST megszű­nését, valamint állami függetlenségünk fon­tosságát, megemlékezett az 1956. december 8- ai vérengzés 131 ártatlan áldozatáról. A gazdaságról szólván elmondotta, hogy a sok nehézség ellenére nem omlott össze a ma­gyar gazdaság. S ez a magyar nép alkotóerejének köszönhető. Ám meg kell tanulnunk, hogy a termelés, a munka azáltal válik hasznossá, ha a termékeinket értékesíteni tudjuk. Válságkörnyezetben kell kialakítanunk az európai demokratikus politikai rendszert. Ezért ne üljenek fel az emberek semmilyen demagógnak, se balról, se jobbról. Ne higy­­gyenek abban, hogy munkásérdekeket, a munkavállalók érdekeit azok fogják jobban szolgálni, akik az országot ide juttatták. Ne hallgassanak semmilyen szirénázóra, egyik oldalon se. Azok, akik kiszolgálták az idegen hatalmat, hozzájárultak a törvénytelensé­gekhez, azok most ne akarjanak bennünket kioktatni, hanem legyenek csendben. Ne ok­tassanak bennünket alkotmányosságra, sza­badság-eszményekre - mondotta többek kö­zött Antall József. B.J. Tisztelgés a salgótarjáni mártírok emléktáblája előtt. Kan­yó Ferenc felvétele 24 FORINT III. évfolyam 30. szám KÖZÉLETI HETILAP 1991. július 25. KUPA MIHÁLY VÁLASZOL A NAP TV-BEN 5. oldal. KUPA MIHÁLY FIZET. PILLANATKÉP LAKITELEKRŐL KANYÓ FERENC FELVÉTELE Szárnyalni kell! Magyarország erkölcsi fővárosában, Lakitelken SÁTOR helyett sátrak. A nagy füves tisztáson tíz­ezer ember. Itt a fél kor­mány. Ragyog a nap, és huhogó vészhangok verődnek ide. Úgysem végzitek el, úgyis belebuktok! A távolság, amelyet kimértetetek, átrö­­pü­lhetetlen! Teliraktuk régi csapdákkal - úgyis lezu­hantok! Fújják mindenfelől a hir­telenjében liberálisan fel­avatott harsonák. A Holt-Tisza partján be­nézek a péceli gazdakör sátrába. Karcsú, fehér ma­dár a kalitkában. Litván -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­postagalamb. Egy péceli gazda vásárolta két eszten­deje a Baltikumban, a rab nép földjén. Múlt esztendőben ez a madár elindult a posta­ga­lambok Európa- bajnok­ságán. Németországban, Magdeburgban szállt fel, onnan repült Pécelre. Pihe­nő nélkül, óránként száz­nyolc kilométeres sebesség­gel suhant hazáig. Kikerül­te a magasfeszültségű veze­tékeket, a gyárkéményeket, a repülőgépek halálos lég­­önkényét - a madarakra leselkedő légicsapdákat. Megérkezett a post­a­ga­lamb új hazájába. Európa­bajnok lett. Európa leg­gyorsabb hírvivője. Nézem a galambot, s emelkedik a gondolat, száll Lakitelektől Litvániáig. Száll Szlovéniáig, Eszékig, Kórógyig. És száll a liberális harsonák szerkesztőségei­be. Mit üzen a fehér posta­galamb Magyarország er­kölcsi fővárosából? Röpülni kell, szárnyalni Bármit is huhognak a hu­hogók, nincs elérhetetlen cél, elvégezhetetlen feladat, legyőzhetetlen távolság. Kósa Csaba ­ L. Kopjafa a Don-kanyarban Mintegy öt­ezer kilométert tett meg Nyíregyházától kiindulva és visszatérve Nyíregyházáig az a harminchat tagú cso­port, amely július 2-tól 10-ig a kegyelet vi­rágaival fölkereste a 11. magyar hadsereg doni ütközeteinek főbb állomáshelyeit. 1991. július 8-án, Voronyezs görögkeleti vi­káriusa, Péter atya egyházi áldásával ünne­pélyesen kopjafát állítottunk. Munkatár­sunk mindvégig jelen volt. Az útról riport­­sorozatban számolunk be, ennek első ré­szét lapunk 14. oldalán olvashatják.

Next