Magyar Fórum, 1992. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-26 / 13. szám
1992. március 26. Magyar Fórum „...csak a szekér menjen..." A ráckevei gazdakörben Vitaest földről és jövendőről A gazdakört tartotta a legmegfelelőbbnek a helybéli állatorvos, dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő ahhoz, hogy csakugyan legyen érdeklődő szép számmal erre az estére. Nem csalódott: már a késői órákba nyúló összejövetel után elégedetten összegezhettük, hogy a termen kívül rekedtekkel együtt voltak vagy kétszázötvenen a föld ügyei iránt érdeklődő ráckevei és környékbeli gazdák. Eljöttek a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal szakértői is: dr. Tunyogi András hivatalvezető, Lin Elvira főkertész, valamint dr. Hajnal Károly jogász. Ők adtak feleletet azokra a sorjázó, olykor indulatos kérdésekre, amelyeket a sorsukról hamarosan döntő parasztemberek és asszonyok tettek föl. Sajnos - vagy érthető? -, a legtöbben már az idősebb korosztályból valók, az ajtón kívül álldogált csak néhány ifjú, de láthatóan kevésbé kötődtek a napirenden lévő, igencsak súlyos dilemmákhoz. Elöljáróban a parlamenti képviselő szólt választóihoz, s egyebek közt némi önkritikával említette, hogy a még magára várató földtörvénynek bizony már régen el kellett volna készülnie, ám ez az ellenzék lassító munkája miatt csak az év derekára várható. Tunyogi András az ország anyagi sanyarúságát elemezte, indokolván, miért csak részleges lehet a kárpótlás? De a vagyonnevesítés folyamán minden talpalatnyi földnek gazdája lesz! A magántulajdonon alapuló szövetkezetnek továbbra is helye van és lesz, gondoljunk csak az osztrák, német, más nyugat-európai országok gyakorlatára, amely tájakon nem is egy több szövetkezetnek tagja egy-egy parasztgazda. Ám az előadó veszélyesnek véli, hogy az agrárkereskedők nem parasztbarát emberek is lehetnek, az értékesítés elkülönültségét a termeléstől most már valóban - mert szavakban eddig is így volt - föl kell számolni. A megyei főkertész-asszony ismertette a vállalkozni szándékozók hitellehetőségeit és adókedvezményeit. Például az úgynevezett reorganizációs hitelhez nyújtott állami támogatás révén 8-10 százalékos kamatra lehet már pénzhez jutnia annak, aki új életet akar kezdeni. Volt egy nem helybéli, hanem jánoshalmi fiatalember (igaz, „már" 40 esztendős), Fenyvesi Tibor, aki elmondta, miként kezdett önálló gazdálkodást már húsz évvel ezelőtt, s vált exportra is berendezkedő sikerparaszttá... Úgy vélte, hogy a hitelfölvétellel bizony csínján kell bánni, lám, mire jutott az egész ország a korlát nélküli állami kölcsönök révén... Maximum 8 százalékos nettó jövedelem érhető el a mezőgazdaságban, az ehhez adott, magas kamattal járó hitelek úgyszólván ellehetetlenítik a gazdálkodást. Ő borral, gyümölccsel jelenik meg a piacon, újabban társult egy gazdatársával, így többre vihetik, fölépítenek például egy borpalackozót, kicsiben. De csakis pénzben gondolkodni nem szabad; emlékeztetett arra a - igaz, régebbi - gyakorlatra, hogy én felszántom valakinek a földjét, aki viszont segít a szüretben, és így tovább. Erre úgy reagált egy ráckevei gazda, hogy mindez nagyon szépen hangzik, de manapság az ilyetén segítséget bizony elfeledné vissza is adni az illető. A ráckevei termelőszövetkezettel korábban egyesített makádi téesz külön szeretne válni, aminek semmi akadálya - felelte Hajnal doktor, csak megfelelő számú szavazat szükségeltetik. Eluralkodott bizonyos vezetőségellenes hangulat, aminek nyilván sok oka van, így a kft-alakítások nemigen tetszenek. Tele van a hűtőház áruval, lett volna rá német vevő, ám a kft-vé alakulás okán inkább visszatartották a portékát. Ki érti ezt? Azok bizonyára, akik így határoztak... Mertl Ferenc, az Aranykalász Tsz-szel korábban egyesített, ugyancsak ráckevei Rákóczi Tsz egykorvolt elnöke 1955-ben lett téesztaggá. Később a Rákóczi igen szépen fejlődött, aztán jött az egyesítés, ami nem volt más, mint burkolt államosítás... Voltak tehát panaszok bőven, akár hajnalig is eltarottak volna. Följegyeztem az idős parasztember éles megfigyelését arról, miként is viselkedett a tönkrement paraszt a múltban? Először eladta trágyáját, utána a tehenét, végül a földjét... Akié a föld, azé a hatalom, említette a jánoshalmi fiatalember, hiszen azért is vették el! „Új kévés fórum" - ez a címe annak a havilapnak, amit megvettem az előcsarnokban. Első oldalán régi fotó: Kádár János és Cservenka Ferencné határszemlén a város környékén. Kísérőjük Szomor József téeszelnök, aki ma - írja a lap - „igazi kapitalistaként viselkedik." K. N. gazda/zön ritz±ítö Szerkeszti: Fábián Gyula 1 : T7. : n Levél Kisújszállásról A nemzeti médiák felelősségéről A kisújszállási gazdakör közérdeklődésre számottartó levelet küldött a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége alelnökének. Megírása a februárban Kisújszálláson tartott gazdaköri fórumon elhangzottak nyomán történt. Jakab István előadást tartott a kárpótlási, átmeneti és szövetkezeti törvényekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról. A kisújszállási gazdák nevében megfogalmazott dokumentum országos gondról számol be, midőn kiemeli, hogy a bevezetőben említett lényeges jogszabályok ismertetésével „csak egyes pártok (MDF), vagy körök (gazdakörök) törődnek. Saját, szűkös forrásaikból kiadványokat jelentetnek meg, míg a monopolhelyzetű Magyar Rádió és Televízió nem állít be főműsoridőben ilyen célú műsorokat, s ezzel nem teljesíti a kötelességét! ...Itt vagy tragikus szereptévesztésről, vagy... bizonyos, jelenleg a politikai ellenzékben helyet foglaló körök gazdasági, népellenes érdekei álságos kiszolgálásáról van szó, ami ellen határozottan tiltakozunk!" Továbbá leszögezik: „A Magyar Országgyűlés által megszavazott, a Köztársaság Elnöke által aláírt... törvények ismertetése nem párt-, hanem közügy, az egész nép ügye." Tanulságos az a megállapítás is, miszerint képviseleti demokráciákban a nép választja országgyűlési képviselőit, s négy évre érdekeinek képviseletét a Parlamentre bízta, az ottani arányokban. Ebből következik, hogy „A kormány a Parlamentnek - és azon át a népnek - felelősen látja el feladatát. Lehet a kormány egyes tagjait, vagy azok intézkedéseit bírálni, de nem lehet általában és összehangoltan nemzeti intézményben kormányellenes magatartást tanúsítani... mert ez a fenti érvrendszer alapján egyenlő a népellenes magatartással!" A kisújszállási gazdakör levele azzal a következtetéssel zárul, hogy mivel a Rádió és Televízió az adófizető állampolgárok pénzén működik, „...a magyar néptől (választott Parlamentjétől, annak felelős kormányától) egy össznemzeti médiában dolgozó újságíró nem lehet független!" _____________| T. B. S. „Még az udvar lugasát is rendbe kell tenni" KÚTVÖLGYI MIHÁLY FELVÉTELE VIDÉK POSTAHIVATAL HELYBEN (Borítékban, bérmentesítés nélkül is postára adható) Mozdul a vidék A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségét a gazdakkörök növekvő száma, valamint szűkös anyagi lehetőségei arra késztetik, hogy kialakítsa a vidéki gazdaköri központokat. Vödrös Csaba, a MAGOSZ alelnöke szerint a vidéki központok kialakítása előbb a megyeszékhelyeken, majd egész tájegységekben felfrissítik a gazdaköri tevékenységet. Adott tájegység bizonyos mezőgazdasági termékeket termel, tehát gondjait igazán a tájegységek szerint szerveződő központok oldhatják meg. A tájegységi és megyei szervezésen túl az elképzelések között szerepel az országos terméktanácsok mintájára megalakítandó megyei vagy tájegységi terméktanácsok ügye. A tájegységi terméktanácsok küldik majd az országos tanácsba a vidéki gazdakörök képviselőit, akik országos döntéseket közvetítenek a vidéki szervezetekhez, és ők valósítják meg a vidéki gazdakörökben tömörülő gazdák érdekvédelmét is. Vödrös Csaba hangsúlyozta, hogy a terméktanácsok a termelők és nem a feldolgozók érdekképviseletét lássák el. Ilyen összefüggésben szomorú példát említett, ugyanis a közelmúltban a fűszerpaprika-tanácsot alapszabály-ellenesen zártkörűnek akarták megalapítani, holott az nyitott, s azonnal beléphet majden fűszerpaprika-termelő. A terméktanácsok létrehozásával a MAGOSZ szeretné elősegíteni, hogy ne forduljon elő olyan eset, amikor a terméktanácsban a gazdák, a termelők, a kisebbséget képviselik. A tájegységi gazdaköri szerveződés a nyugati határon hamarosan gazdaköri üzlethálózatot hoz létre, amely enyhíti a nyugati államokkal fennálló mezőgazdasági termékexportra vonatkozó szigorú korlátozásokat. Az már viszont nagyszabású, jövőbe tekintő elképzelés, hogy a MAGOSZ felvállalja a magyar mezőgazdasági termékek számára elengedhetetlen piacszerzés feladatát Nyitni, nyitni kell Kétszer ad, aki gyorsan ad, de a közmondás igaza mostanában sokfelé vált kérdőjelessé. Panaszos levelek tucatjai bizonyítják, hogy bizonyos körök mindent megtesznek a vállalkozni kívánó parasztemberek elindulásának megkeserítésére. Tovább tart a bizonytalanság magvának hintése a földek visszaigénylése terén, s némelyek tudatosan próbálják a meglévő szövetkezetekkel összeveszíteni a volt és lelendő tulajdonosokat. Természetesen igaz az is, hogy soha annyi jószándékú jogász, közgazdász, új törvényeinket ismerő mezőgazdasági szakember nem volt található az országban, akik időt és fáradságot nem ismerve, tartják felvilágosító előadásaikat a földtörvényről, a viszszaigénylés módjairól, az indulás lehetőségeiről. Úgy tűnik, ez még mind kevés. Az elkövetkező napokban a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei is kérésre, meghívásra nagyobb létszámban indulnak el felvilágosító körútra, hogy megszűnjék a bizonytalanság. Természetesen jogos a nyugtalanság is, hiszen az idő akármilyen szeszélyes, mindenütt mozdítja munkára az embereket. Számosan sorakoznak, akik vállalkoznának új gyümölcsös telepítésére, de egyelőre nincs hol és félnek, lesz-e értelme? A természet örök törvénye szerint tavasz jöttével vetni kell, s ezt a munkát nem szabad késleltesse a bürokratikus intézkedések szövevénye. „Üres földből nem lesz kenyér"-tartották eleink, ezt ma sem feledhetjük! Igaz ugyan, hogy a kiskertekben nem pihen ásó, kapa, metszőolló vagy a kisgépek sokasága sem, de az is bizonyos: a kiskertek nem képesek megtermelni Magyarország gabonáját, takarmányát. Új, igazi kezdet elsősorban őszre várható, de ahol lehetőség nyílik a tavaszi induláshoz, nem szabad elvesztegetni az időt, meg kell teremteni a kedvet az újonnan szerveződő gazdatársadalom tagjainak, hiszen ebből éred az újvidéki Magyarország eredményeket hozó közössége. F. Gy. 19 BUDAPEST POSTAIGAZGATÓSÁG Hírlapcsoport Budapest (Borítékban, bérmentesítés nélkül is postára adható) 1360 Pf. 4.