Magyar Fórum, 1997. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
2Magyar Fórum Lejárt a honfoglalás 1100. esztendeje. Közeledünk István király államalapításának ezredik évéhez. Szent Istvánhoz akkor vagyunk hűek, ha egy megfeszített íj világosságával szólunk és a kilőtt nyílvessző egyenességével összpontosítunk cselekvésre. A honalapítás közös cselekvés, amely belátáson alapul. Ma is, most is honalapítás a feladatunk. Valóban demokratikus magyar társadalmat akarunk, olyat, amelyben adva vannak a magyarság népként, nemzetként megmaradásának feltételei és ahol a hatalom, a pénz, a kultúra, a sajtó és a jövőképzés a magukat magyarnak vallók kezében van, és ahol a magyarnak születettek sincsenek ebből kitagadva. Nem kötelező magyarnak lenni. Idegenként, idegen szívvel élőként is lehet valaki magyar állampolgár, de a magyar törvényeknek és a magyar érdekeknek alá kell magát vetnie. Az emberi jogokat senkitől sem tagadjuk meg, de a vezetésben nincs helye idegenszívűségnek és a helyfoglalást a magyar hazában a magyarság érdekei szerint kell intézni. Magyar érdekű törvények nélkül nincs magyar demokrácia. Ezeket a magyar érdekű, magyar demokráciát teremtő törvényeket még ezután kell meghozni. Ebből az is következik, hogy a rossz, idegen érdekek szolgálatában hozott törvényféleségeket meg kell szüntetni. Aztán érvényt kell szerezni az új magyar törvényeknek. Ha kell, Szent István-i szigorral. Ennyi, és nem több a mi radikalizmusunk. A nemzeti összefogást ezen az alapon képzeljük el. Ez itt most nyitány, tehát összegzés és számvetés is. Tudnunk kell, hányadán állunk. Ennyire messzire még soha nem távolodtunk el a magyar demokráciától, mint a „pudvások” kormányra kerülése óta. Mielőtt bárki megbotránkoznék, bevallom: a jelzőt Márai Sándortól vettem, a legpolgáribb magyar írótól. 1974-es naplójában írja, a hulladék-újrahasznosítással, a „recycling”-gel kapcsolatban: „Két elhasznált régi politikusból a recycling eljárásával csinálnak egy újat. Különféle vallásárnyalatokból az ökumenikus recycling módszerével szintézist alkotnak. Régi irodalmi műfajokat összekevernek és a kotyvalékot eladják, mint valami korszerűt. Matatnak a szemétdombon és találnak egy elhasznált nácit és egy pudvás kommunistát, a kettőt összekeverik és demokratának márkázzák. ” Márai jelzője nemcsak a politikai minőségre vonatkozik, hanem az emberi, a jellembeli értéktelenséget is felmutatja. Számunkra is fontosabb, hogy a rezsim a pudvássága következtében bukott meg. Ez az elmúlt év legnagyobb hozadéka. Amit megúsztak ’89-90-ben, s amitől úgy látszott, örökre megmenekedtek ’94-es kormányra kígyózásukkal, az most utolérte őket. Ezeknek az a legnagyobb bajuk, hogy pudvás lelkűek, rongy emberek. Politikailag a koalíció még tartja magát, de erkölcstelenségét, mihasznaságát már megállapította az általa guberálásra ítélt társadalom. Mondjuk ki az ítéletet: emberileg alkalmatlanok az ország vezetésére. Nem csak azért buktak meg, mert rossz politikusok, mert nincs szakértelmük, hanem azért, mert alja emberek. Senkit sem érdekelne, hogy kommunisták voltak, és most együtt liberálisok azokkal, akik a kommunizmus haszonélvezői voltak, senkit nem érdekelne a múltjuk, ha egy szemernyi tisztesség volna bennük, ha bűnbánatot tartottak volna, ha egyetlen, nem önző önérdeket szolgáló nem zsebmozdulatot tettek volna, ha nem hazudnának mindig, amikor kinyitják a szájukat. Márai jelzője azért jó, mert pontos undort kelt, de csak azért, mert telibe talált. Azt, hogy ezek rászolgáltak undorodásunkra, ma már nem kell bizonygatni. De a sok kis titkos undorodásból csak akkor lesz közundor, ha bátran és nyilvánosan undorodik, aki csak teheti. A politikai szidalmak helyét váltsa fel a jellemtelenségük miatti, az erkölcstelenségük miatti felháborodás. Mint ahogy valóban: ganés emberek uralkodását eltűrni nagyobb szégyen, mint rossz politikusokét, diktátorokét. Terjedjen el a jelszó: pudvások, elég volt! De az éremnek van másik oldala is. Ki kell fejleszteni, fel kell ébreszteni és meg kell szilárdítani az igényt egy tisztességes vezetés iránt. A hordozható miniszterelnök helyébe egy, a saját lábán álló, tisztességes magyar embert kell állítani. De ezt előbb el kell képzelni! Ennek a személynek a legnagyobb népi tömegek eziránti igényéből kell megszületnie. Tehát a tisztességes magyar demokráciáért küzdőknek az az igénytelenség az ellensége, amelyik eltűri, s elnézi a pudvásságot. Az igényességet önmagunkon kell kezdenünk. Első törvény: itt most senki se akarjon többnek látszani, mint ami. Mert különben ő is hordozható csimpánzkölyökké válik. Horn Gyula azért csak (az SZDSZ nejlonszatyrában) hordozható miniszterelnök, mert mindig lovas szobornak akar látszani. Itt most csak az mondja magát kereszténynek, aki valóban az. És magyarból sem kell a szájaskodó és küzdésre, áldozatra nem képes. Szándékos bűnelkövetésben közülünk senki ne legyen elmarasztalható. Bűntelenek nem vagyunk, hibáink is számosak, de nem vagyunk visszaesők. És nem is akarunk azok lenni. Kivetjük magunk közül az elromlottakat. A következő törvény: csak az tartozzék össze, ami összeillik. Ha a programok nem azonosak és nem is hasonlítanak egymásra, akkor nem kell erőltetni az összefogást. Aki egyedül akar érvényesülni, és nem száll bele a közös törvény- és programalkotásba, ám tegye. De legyen tisztában a következményekkel és vállalja a felelősséget. Ebből az is következik, hogy kétértelműségekkel és ide is, oda is játszókkal, középutas hajlongókkal sem szabad szövetkezni. Aki málnaillatnak mondja a brezsnyevi pudvás bűzt, azzal nincs mit kezdenünk. Vereségeink egyik oka éppen ez: nem voltunk egyértelműek és kérlelhetetlenek. Nem kell a pudvás reálpolitika. Veszíteni lehet, de megalkudni nem. A pudvások legsikeresebb altatópora az az elhitetés, hogy csak annak lehet sikere a politikában, aki egy bizonyos mennyiségű pudvásságot elfogad. Merthogy a retek is középütt pudvás... Ma a parlamenti pártok közül csak a KDNP-nek van kidolgozott, határozott és meg is valósítható gazdasági és társadalmi programja. Most, hogy a párt megtisztult és immár az egésze feltétel és habozás nélkül vállalhatja ezt a programot, e körül a program körül lehet kikristályosítani az összefogást. A MIÉP 1994-es választási programja és minden, százezres tömeg előtt tett színvallása, a nemzeti összefogás alapvetésekor meghirdetett stratégiai pontjai megegyeznek ezzel a tudományos alapossággal elkészített programmal. Az hívjon bennünket együttes munkára - vagy az tartson távol bennünket -, aki ennél jobbat tud. Ez azt is jelenti, hogy ‘97-ben abba kell hagyni a pártösszekombinálásokat és minden üres beszédet. A magyar politika nem lehet egyszerre világbankos, a népet felélő, magyarellenes és ugyanakkor nemzeti és korszerű. Nem lehet fából vaskarikát csinálni. A polgári politikához polgár kell. Aki sima modorú és derűs pofával szagolja a pudvát, az még nem polgári politikus. Ellenben a polgári Magyarországot az szolgálja, aki igazságos rendet teremt, erős kézzel és féregtelenítéssel. Vegyük észre, mennyit ártanak a langyosak és az átbratyizók. Voltaképpen ők maguk is pudvások. Ne engedjük meg, hogy közibénk furakodjanak és újabb paktumba savanyítsanak bennünket. Hornékat már csak a sajtójuk mentheti meg. Most a Magyar Rádió átszervezésével (amelyre még visszatérünk) akarják átmenteni magukat. Mivel a privatizáció nagyjából befejeződött, a globális, multinacionális vállalatoknak már nincs szükségük rájuk. És a magyar csatlóselit is egy olyan kormányt akar, amelyik ugyan rothadt, de még nem látszik rajta. Ezt most már csak a jelenleginél sokkal ravaszabb, sokkal modernizáltabb agymosást végző sajtóval, rádióval, televízióval tudják megcsinálni. A figyelemelterelésnek és a hazudozásnak olyan bolsi mestereire van szükségük, akik a kiterjedő nyomorról is képesek elterelni a figyelmet, és akik mint a sáskák legelik le a nemzeti érzést. A veszély halálosan nagy. Ez ellen a sajtószándék ellen mindenkinek össze kell fognia. A következő tüntetéseket nem a kormány és a hordozható Horn Gyula ellen kell összehívni, hanem a sajtó gonosztevői ellen. Néven kell nevezni a terroristákat és meg kell keseríteni a zsoldjuk elköltését. Most újra van esélyünk, de csak összefogott, kemény munkával válthatjuk valóra, amivel a sors most újra megkínál bennünket. Mit tegyünk, s miért? MIÉP-nagygyűlés Székesfehérváron 1997. január 10-én, 18 órakor Székesfehérváron a Technika Házában a Magyar Igazság és Élet Pártja politikai nagygyűlést tart. A találkozón részt vesz: Csurka István, a MIÉP elnöke, dr. Bogdán Emil, a MIÉP elnökségének tagja és Győri Béla, a MIÉP szóvivője. X 35/7 X3 1997. január 2. MIÉP-nagygyűlés Gyöngyösön A MIÉP Heves megyei szervezete 1997. január 11-én, 16 órakor nagygyűlést tan Gyöngyösön a Kolping Oktatási Központ nagytermében. A nagygyűlés vendégei: Csurka István, a MIÉP elnöke, dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke, Balczó Zoltán, a MIÉP elnökségének tagja, Rozgonyi Ernő elnöki tanácsadó és Győri Béla, a MIÉP szóvivője. A Magyar Fórum kiadóhivatala és szerkesztősége ezúton köszöni meg külső munkatársainak és terjesztőinek egész évi áldozatos munkáját és segítségét. A lap legközelebbi száma a szokott időben jelenik meg. KÉZIRATOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA. AZ ALÁÍRT CIKKEKÉRT A SZERZŐK VISELIK A FELELŐSSÉGET! A SZERKESZTŐSÉG FENNTARTJA AZ ÍRÁSOK SZELLEMÉT ÉS TARTALMÁT NEM ÉRINTŐ RÖVIDÍTÉSEK JOGÁT. Magyar Fórum A szerkesztőbizottság elnöke: CSURKA ISTVÁN Főszerkesztő: LUDWIG EMIL Szerkesztőség: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. e. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1591 telefon és telefax: 218-0783 Telefon: 218-0785 Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32.I. e. 4. Telefon és telefax: 215-8795 Kiadja: A Magyar Út Alapítvány Felelős kiadó: a Magyar Út Alapítvány kuratóriuma Szedés, tördelés: WolfPress Kft. Készült: 1547320 Vörösmarty Nyomda Rt. Székesfehérvár, Irányi D. u. 6. Felelős vezető: Papp Károly vezérigazgató Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Budapest, VIII. Orczy tér 1. Telefon: 303- 3441, 303-3442, fax: 303-3440, levélcím: 1990 Budapest, Orczy tér 1.), ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-üzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodában, vidéken a postahivatalokban. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlap-árusainál: HIRKER Rt., NH Rt. és regionális részvénytársaságok, Kiadói Lapterjesztő Kft., Gondos Rt. HU ISSN 0865-3909