Magyar Fórum, 1997. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám, 10. évfolyam, 1. szám)
1997-07-03 / 27. szám
Győr Forró lesz a nyár „Gyalázzák a templomot, bezárják az iskolát, eladjátok a hazát!” „Földkérdés - sorskérdés.” „Ha eleged van a történelmi magyar egyházak szent helyeinek meggyalázásából, állj mellénk!” - hirdették a transzparensek Győrben, ahol a hagyományos Szent Lászlónapi körmenet után mintegy ezren gyűltek össze a MIÉP hívó szavára a Bécsi kapu téren, hogy a városháza elé vonulva adjanak hangot az ország és személyes sorsuk miatt érzett elkeseredésüknek. Az est házigazdája, dr. Nagy Gergely bejelentette, hogy a szocialista polgármester a rendezvényhez nem adott áramot, megtiltotta, hogy a szónokok a városháza lépcsőjére felálljanak. Horváth Attila, a MIÉP győri elnöke arról beszélt, hogy a tüntetés előkészítőit sorozatos atrocitások és zaklatások érték az elmúlt hetekben. „Lehallgatják telefonjainkat, tagjainkat a munkahelyükön feljelentgetik és állásuk elvesztésével fenyegetik. Akit nem tudnak megvenni, azt megfélemlítik. De mi nem hátrálhatunk, mert nincs hova.” Dr. Mester Csaba, a pázmándfalui MIÉP-szervezet vezetője felsorolta, hogy a Kuncze-éra ideje alatt hány templom- és szentséggyalázást, fosztogatást, rablást követtek el, egyházi személyeket bántalmaztak, egy katolikus plébánost pedig meggyilkoltak. Ezért nem hatódhatunk meg a Horn-Vatikán konkordátumtól még akkor sem, ha néhány épületet visszaadnak, s ha a tegnap még legelvetemültebb kommunisták ma a jeles egyházi ünnepeken az első padokat koptatják. „Ha az egyház sehová sem kötődik, hogy szólítja meg a nem hívőket?” - tette fel költői kérdését a szónok. Dr. Eöry Teréz megyei elnök tiltakozott az ország kiárusításának betetőzése, a magyar föld eladása ellen. Nyikos Tivadar, Sopron képviselőjelöltje szerint már nem politikai küzdelemről van szó. Mindenkinek választania kell, melyik oldalra áll. Ifjúságunkat előre megfontolt szándékkal pusztítják, az elmúlt években 350 iskolát zártak be. Közben Sopronban a Hit Gyülekezete diákokat és tanárokat toboroz izraeli ingyenmunkára. Haluskai Endre, a MIÉP Vas megyei elnöke a kormány hazug, magyarellenes politikáját taglalta, s mint mondta, itt az idő, hogy végre valódi rendszerváltozás történjék ebben az országban. Bárczy László, a Zala megyei MIÉP-szervezet alelnöke az önkormányzatoknál tapasztalható helytelen állapotokra hívta fel a figyelmet. Fenyőházi Tibor, a gazdakörök megyei elnöke, a csornai MIÉP- szervezet tagja az egybegyűltek előtt beszámolt a délutáni órákban Hegyeshalom határában történt megmozdulásról. Elmondta, a tiltakozást Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter június huszadikai, Jánossomorján tartott fórumára szánták válaszul, ahol a tárca első embere kifejtette: a földtörvény módosításával mindenki egyetért. Ellenérveiket a miniszter meg sem hallotta, ezért választották a tiltakozásnak ezt a formáját. Hozzátette, amennyiben demonstrációjuk nem hoz változást a kormány termőfölddel kapcsolatos politikájában, a blokád radikálisabb módját választják, s a vasi és Zala megyei gazdákkal közösen az egész nyugat-dunántúli országhatárt lezárják. Az est végső következtetését Rozgonyi Ernő, a MIÉP elnöki tanácsadója mondta ki. „Elég volt a nemzetgyűlölő kormányból! Elég volt a szocialista, a népi és a polgári jelzőkkel ellátott demokráciából! Valódi demokráciát, létbiztonságot, rendet, esélyegyenlőséget követelünk! Minden fűszálat visszaveszünk, és a bűnösök nem maradnak büntetlenül. Segítsetek mindnyájan, hirdessétek az igazságot és az életet! Ne féljetek, ti itthon vagytok! Kovács Andrea - Bakács László Veszprém Szent László napján végre megtört a jég Veszprémben is. A rekkenő hőség ellenére a szervezet várakozásait jóval felülmúló létszámú tömeg gyülekezett a belvárosban. Annál is örvendetesebb ez, mivel hasonló demonstrációra még nem került sor Veszprémben. A tüntetés derékhadát három megye MIÉP-tagjai alkották, akiknek köszönhetően pillanatok alatt feltüzesedett a hangulat. Bevárva a más megyékből és vidékekről érkezőket, a tömeg elindult a polgármesteri hivatal elé. A szokatlanul gyér számú városi járókelőből eltérő reakciókat váltott ki a nemzetiszínű zászló, MIÉP-jelvényes felvonulás látványa. Hiába, sajnos itt tartunk, van, akinek disszonáns hang egy-egy magyar dal... A városháza előtt dr. Bogdán Emil, a MIÉP Fejér megyei elnöke tartott beszédet. Átfogóan ismertette országunk helyzetét és az idegenszívű kormány hazaáruló megnyilvánulásait, különös tekintettel a nagy felháborodást kiváltó földtörvénytervezetre. Az időközben tovább gyarapodott hallgatóság „Vesszen Horn”, „Patkány Göncz” jelszavakat skandálva, majd Kossuth-nótákat énekelve vonult a történelmi hangulatú várba, a Szent László-napi tüntetés tetőpontját jelentő helyszínre. Szent István és Gizella királyné szobra előtt Molnár Miklós, a MIÉP sümegi szervezetének elnöke és dr. Nemecz Pál, a MIÉP Veszprém megyei elnöke szólt az egybegyűltekhez. Dr. Nemecz Pál megyei sportorvos lévén - szenvedélyes hangon ostorozta a nemzetvesztő rezsim egészségügyet ellehetetlenítő, szétverő intézkedéseit, amelyekből sajnos bőven részeltették Veszprém megyét is. Nemecz doktor erre - legkiáltóbb példaként - a Farkasgyepűi Tüdőszanatórium megszüntetését hozta fel, ahol a mondvacsinált, úgynevezett takarékossági intézkedések fedezékében megjelent a tényleges ok, nevezetesen egy bizonytalan eredetű vadásztársaság. A nem túl szívmelengető mondandó ellenére mindkét szónok bizakodóan zárta szavait. Szaporodnak a magyar nép ébredésére utaló jelek. Katona Zsolt Lesz magyar feltámadás! Magyar FőriíM Szeged A magyar paraszt küzdelme a Világbankkal „Nagyjából ezer ember mozdult meg a három délalföldi megyében, s jött Szegedre tüntetni a Magyar Igazság és Élet Pártjának felhívására” - indítja tudósítását a Délmagyarország című szegedi napilap munkatársa az újság június 28-ai számában. Ugyancsak gyenge lehetett matematikából a tudósító, hiszen nagyon szerény és óvatos becsléseink szerint is legalább 3000 ember gyűlt egybe az aránylag kis téren. Már délután öt óra körül a Metész fellobogózott autói végigvonultak Szeged belvárosán, a tüntetés kezdete előtt gyalogos felvonulást is rendeztek a rakparttól a Dugonics térig. Nemzeti himnuszunk elhangzása után Vida Sándor, a MIÉP Csongrád megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, különleges tisztelettel említve a megjelent vajdasági magyarokat, akik különjárattal érkeztek a rendezvényre. Az elnök beszédében élesen bírálta a szocialista többségű szegedi önkormányzat munkáját. „Fűzfát ígértek ’94-ben, de mindenből piros szegfű lett” - mondotta. A városi vezetőket marxista-leninista ideológiába burkolt kaméleonoknak nevezte, a közgyűlést pedig „pelyhes állú BIT-legénykék gyülekezetének”. Az enyhe malíciával sokak által Pol Pot megyének nevezett Csongrád megye értelmiségének szorongatott helyzetére is kitért, akik szerinte munkahelyük veszélyeztetése nélkül nem vállalhatják nyíltan nézeteiket. A MIÉP azonban arra törekszik, mondotta az elnök, hogy a fenyegetett értelmiséget összefogva, kreativitásukat, tudásukat a haza javára fordítsa. Kósa Gyula, a Metész elnöke a magyar paraszt és a Világbank tragikusan reménytelen küzdelméről beszélt. „Lenni vagy nem lenni - erre a kérdésre jövőre önök adnak majd választ!” - hívta fel a figyelmet a Metész vezetője, utalva a közeledő választásokra. Kósa Gyula szerint a magyar gazda türelmes, úgy 4-500 évenként lázad csupán, de amikor a nemzetet meg kell menteni, mindig őhozzá fordulnak. Bognár László, a MIÉP országos alelnöke újból figyelmeztetett: A magyar föld nem eladó, a legnagyobb kincsünk a kormány jóvoltából végveszélyben van, de a MIÉP figyelmeztetését sajnos csak kevesen veszik komolyan. prg- Miskolc Figyelmeztetés A Centrum Áruháztól az Erzsébet térig kígyózott a sor teljes utcaszélességben a miskolci tüntetésen. Utoljára 1956-ban tüntetett ekkora tömeg és olyan nagy hangerővel, mint június 27-én, Szent László napjának estéjén. A minoriták temploma előtti téren gyülekeztek az emberek. A templomi csend után a gyülekező tömeg zsivajgása odakinn már morajlás volt. Gyülekeztek a miskolciak. Hangos éljenzés, taps köszöntötte a gyöngyösieket. Szépen sorjában vonultak fel a szomszéd városok tüntetői: Hatvan, Eger, Nyíregyháza. Azután megérkezett a távoli Bereg küldöttsége is. A tömegben fel-feltűnnek a jól ismert arcok, a MIÉP megyei, városi vezetői. Hatalmas tábla egy csoport élén, rajta a felirat: Salgótarján. Meghökkentően sokan jöttünk össze a miskolci Hősök terén. Miklós Árpád, a MIÉP elnökségének tagja, megyei elnök köszöntötte a sokadalmat, és elmondta, miért tüntetünk, és kik ellen. A megmaradásért, a magyar föld védelméért, a családi otthonok békéjéért, a rabló privatizáció azonnali felfüggesztéséért és a kormány ellen tüntetett a kétezres tömeg. A Hősök teréről az Erzsébet térre, Kossuth szobrához vonultunk. A menet élén nemzetiszínű lobogó, MIÉP-es zászló, és három fiatalember, három dobos. Őket követte a MIÉP Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyei vezetőinek kara, és néhány budapesti vendég. A MIÉP szóvivője - e sorok írója nyitotta meg az Erzsébet téren, Kossuth Lajos szobránál a politikai nagygyűlést: „Ezen a napon a lovagkirályra, a hadvezérre, az államférfira, korának jeles közigazgatási parancsnokára, Szent Lászlóra emlékezünk. Nincs jogos örököse ma az ország fővárosában a nagy államférfinak. Még ötletnek is tart, hogy Szent László örököseinek tekintsük az országvesztő, a nemzet vagyonát elsíboló, földünket is eláruló, kiáruló nyikhaj kormányt.” És sorban mikrofonhoz léptek a tüntetés képviselői, a tiltakozók, a Szent László korabeli Nagy-Magyarország küldöttei. A székelyudvarhelyi tanácsnok, a hegyközújlaki református lelkész beszélt a föld és a haza védelméről. Kelemen Márta Heves megyei, Demcsák József Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei, Pintér Péter Nógrád megyei elnök szólt az egybegyűltekhez. Egy sajószentpéteri háromgyermekes édesanya költeményt szavalt, majd a színpadról lepedőnyi nagyságú képeket mutattak be a beregi küldöttek. A képek Kuncze Gábort, Horn Gyulát, Pető Ivánt és Göncz Árpádot ábrázolták. Eme urakat azonmód társadalmi bíróság elé állították. Képeiket összetépték, majd megtaposták. Ez volt a büntetésük méltatlan túdási magatartásukért. Miklós Árpád zárszavában az 1998-as sorsdöntő választásokra hívta fel a figyelmet. A késő esti órákban a Szózattal ért véget a tüntetés. Győri Béla Pécs A földeladás veszélyeiről Derű, jókedv és igazi ünnepi hangulat fogadta Pécsen a MIÉP- nagygyűlésre érkezőket az István téren. Innen indult a menet a Széchenyi térre. A menetből nem hiányoztak Lestyán Feri bácsi „somogyországi” MIÉP-esei és a Tolna megyei küldöttek sem. Kitettek magukért a Baranya megyei rendezők is. Jelen voltak a Horváth Miklós nemzetőrparancsnok és Kiss László nemzetőrparancsnok-helyettes „katonái” is, aki úgy érezték, ezen a napon ott a helyük a nemzeti pártok oldalán. A nagy érdeklődéssel várt nagygyűlésen Deák Péter, a pécsi alapszervezet vezetője nyitotta meg a szónokok sorát. Beszédét többször szakította meg taps és éljenzés. A nagy sikerű beszéd után Varga Zoltán egyetemi hallgató Szentmihályi Szabó Péter egyik versét mondta el. Őt követték Kutas Attila és Hegedűs János teológiai hallgatók, akik a hit és az igazság erényeiről szóltak. Az első igazi vastapsot Berta Árpád aratta, aki saját költeményét szavalta el, de kijutott az elismerésből Hermann Renátának is, aki általános iskolai tanuló létére a felnőttek magabiztosságával adta elő Petőfi Sándor egyik versét. Nagy örömmel fogadták a gyűlés résztvevői Tóth Endrét, a Tolna megyei MIÉP elnökét, aki a demokráciáról beszélt. Nagy és hosszan tartó taps köszöntötte ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt, aki a nemzeti összefogást szorgalmazta és hangsúlyozta, hogy a MIÉP biztosan menetel a Parlament felé. Keményen bírálta a koalíciós kormány politikáját dr. Lentner Csaba, a MIÉP budapesti képviselője. Rámutatott arra, hogy a magyar föld eladása milyen veszélyeket rejt magában. Végül a székely himnusz eléneklésével véget ért a rendezvény. B.J. 1997. július 3.