Magyar Fórum, 2000. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-15 / 24. szám
2000. június 15. Magyar Fórum MAGYAR ÚT KÖRÖK • MAGYAR ÚT KÖRÖK • MAGYAR ÚT KÖRÖK Az aggkori leépülés félre nem érthető jelei mutatkoznak meg a liberális média agyonsztárolt nagy öregének, Kopátsy Sándornak most közzétett 14 oldalas tanulmányában. A megrendítő írás „Istenem, hová jutunk, ha megöregszünk”, sóhajt magában az olvasó - a CET (Central European Time) nevű negyedévi akármiben jelent meg A két nemzeti drámánk nem is olyan nagy és nem is olyan nemzeti címmel. A tanulmány Madách Tragédiájának és Katona Bánk bánjának a leggyalázatosabb becsmérléséből, leértékeléséből, totális meg nem értéséből és félremagyarázásából áll. Elolvastam, aztán egy kis szünetet kellett tartanom, hogy az elképedés és a megdöbbenés alább hagyjon, azután az első gondolat, ami megfogalmazódott bennem, az volt, hogy bizony nem is olyan nagy és egyáltalán nem nemzeti ennek az idős közgazdásznak a maradék szelleme, aki valami rejtélyes indíttatásból szakterületet váltott, és irodalomtörténészként kelleti magát. Nyilván nagyot csalódnék szegény, ha megtudná, hogy az, aki idegen tudományokban dilettánskodik, nem feltétlenül polihisztor, de még csak nem is feltétlenül normális. Az MSZMP-s lelkületű Kopátsy, aki az ötvenes években kiemelt káderként futott be szép pártállami karriert, és került a Tervhivatalba, hogy a szocializmus építésének legragyogóbb stratégiáin munkálkodjék, a rendszerváltozást követően láthatóan nem találja a helyét. Nyilván ezért volt már antallista, hangosan nemzeti, ordítóan antiliberális és halkan liberális, valamiféle bonyolult belső menetrend alapján. Most, 2000 nyarán pedig kioktatja Madáchot dramaturgiából. Kifejti, hogy a kis Madáchnak - ellentétben a nagy Goethével - nem volt sokoldalú műveltsége, világjártassága, de még kellő szintű olvasottsága sem ahhoz, hogy bármi nagyot alkothasson. Hogy a Tragédia mégis nagy műnek mondatik, az csakis „a magyar középszerűség és nemzeti elfogultság gyümölcse”. Eleve rossz a Tragédia egész koncepciója, mivel „a Biblia leginkább elévült kiindulási pontját”, a bűnbeesést ábrázolja. Ez ugyanis lehet, hogy „sok ezer éve logikus volt, ma logikátlan”. Kopátsy végigmegy színről színre a Tragédián és kifejti, hogy hol volt vak, korlátolt, provinciális vagy egyszerűen csak tehetségtelen Madách, aki olyan fába vágta a fejszéjét, amellyel nem bírt megbirkózni, és sorra veszi, hogy mely jeleneteket, ötleteket, sőt komplett színeket kellett volna elhagynia az alsó-sztregovai remetének ahhoz, hogy korszerű darabot alkosson. A Tervhivatalban eltöltött évek tapasztalatával feddi meg Madáchot a Tragédia alapkoncepciójának rosszasága miatt is: „Nem a cél realitása, amit Lucifer állandóan kétségbe von, a fontos, hanem az annak lelkes szolgálatából fakadó eredmény.” Mindezt 13 és fél oldalon keresztül részletezi, de aztán belefárad, így eshetett, hogy a Bánk bánra már csak néhány sornyi energiája maradt. Ezt szó szerint idézzük: „A másik nemzeti drámánkat, a Bánk bánt röviden elintézem. A Bánk bán, mint dráma, alapvetően hibás. Maga a téma nem alkalmas arra, hogy a nemzethez szóljon, sőt. A hős csak azért lesz hazafi, mert a feleségét elcsábítják. Ez a már régen kinőtt úri világ erkölcse volt. Ők a hazáért többnyire csak akkor harcoltak, ha az egyéni érdekük kívánja. Jaj annak az országnak, amelyiknek hősei csak személyes sérelmeik alapján lesznek hazafiak. Hibás az idegengyűlölete is. Nincs és nem volt nemzetibb feladat, mint a Nyugathoz közeledni. Ebben a drámában pedig aki magyar az jó, aki idegen, az eleve rossz. Ami az igazság, a magyar királynék sokkal inkább a kultúra, az emberség képviselői voltak, mint a magyar királyok. Akár keletről, akár nyugatról jöttek, mindig pozitív hatást hoztak magukkal. Katona beteges és minden tárgyi igazságot nélkülöző Nyugat-ellenessége nem igazi drámai felfogás az EU-csatlakozásért könyörgés idején! Összegezve: Ennél gyengébb és hibásabb felfogású drámája talán egyetlen más népnek sincsen. Mikor szabadulunk meg tőle?” Kedves olvasóm! Ugye nem várja el tőlem azt, hogy kommentárt fűzzek a fentiekhez, továbbá azt sem, hogy kihasználva az ezüsttálcán felkínált abgangot, írásomat azzal zárjam, hogy visszakérdezzek a tekintélyes szerző szavaival: - Mikor szabadulunk meg tőlük - a Kopátsy Sándoroktól? -, merthogy sokan vannak, csak mindegyiket máshogyan hívják. Nem, ezt nem tehetem, túl olcsó és közönséges lenne, na meg aztán méltánytalan is egy beteg öreghez. Szegény Kopátsy bácsinak én csak annyit üzenek, hogy figyelmesen szedje be a gyógyszereit, sokat pihenjen, sétáljon és őrizkedjen mindentől, ami felizgatná, nehogy rosszabbodjon a helyzete, így is elég aggasztó már. Viszont, amúgy kollegiális kíváncsisággal megkérdezném a CET főszerkesztőjétől, Mezei Andrástól, aki felel és dönt a lapjában megjelenő írások felől, hogy nem szégyelli-e magát, ha kilép az utcára, a magyar fővárosban, a magyar emberek közé? Szőcs Zoltán Megjelent a Havi Magyar Fórum júniusi száma Ajánlatunk a tartalomból: CSURKA ISTVÁN: Trianon kívül és belül (A Hősök terén 2000. június 4- én, a trianoni nagygyűlésen elhangzott beszéd teljes szövege.) „Hát vajon most egy éve, amikor dörögtek a fegyverek és bombázták Jugoszláviát és Koszovó feladására kényszerítették Milosevicset és mi a NATO tagjaként részt vettünk ebben a háborúban, és elkezdődött a Bácska és a Bánát, a Duna és a Tisza menti magyarlakta városok és falvak, a magyar élettér megszállása menekülő szerbek, öldöklő szabadcsapatok, balkáni kecskepásztorok és oda nem való munkakerülők által, és Jugoszláviát új határok közé kényszerítették, nem az lett volna minden magyar kötelessége, hogy megállítsa a magyarok újabb kiszorítását? Nem az lett volna a természetes, hogy amikor a világhatalmak háborút indítanak, hogy megakadályozzák és megtorolják a szerb népgyilkosságokat és a tömegsírokat, akkor mi is felszólalunk saját testvéreink védelmében, és kimondjuk, hogy ők pedig jobb helyen vannak itthon, köztünk, adják meg nekik a jogot a döntésre. Ez lett volna a világ legtermészetesebb, legemberibb követelése. És mi történt? Mindenki ellenünk fordult, és odaát szerb zsoldban álló, magukat magyarnak mondó politikusok vették kezükbe a szemétdombhatalmat.” FEKETE GYULA: Világhódító bambaságok, téveszmék (4.) PATAI ISTVÁN: Hajdúnánás - napváros MAKKAY JÁNOS: Magyarország Európa közepén (2.) MOLNÁR TAMÁS: A filozófia és a Nyugat PAWEL STEPKIEWICZ: Emlékező lengyelek TULOK MAGDOLNA: Árpádházi Szent Margit régi itáliai képeken SZŐCS ZOLTÁN: A kommunizmus fekete könyve Továbbá SZABÓ LŐRINC egy méltatlanul elfelejtett verse, BÁGYI BENCZE JAKAB új versei, GYÖRFFY LÁSZLÓ, CZEGŐ ZOLTÁN, VINCZE IBOLYA és KOVÁCS ZOLTÁN elbeszélései, könyv- és színházi kritikák várják olvasóikat a Havi Magyar Fórum júniusi számában. Ára: 300 Ft. Maga táskaszaküzlet XVIII., Üllői út 407. Tel.: 291-3980 Nyitva tartás: kedd-péntek: 9—17-ig szombat: 9—12-ig Egy üzlet a sok közül, mégis MÁS. Én ITT hirdetek, Ön ITT olvas rólam. Talán van valami közös bennünk. Ha jelent ez valamit, kérem keressen fel, tekintse meg választékunkat. Bőr női, férfitáskák • Pénz- és irattárcák * Aktatáskák, diplomatatáskák • Bőröndök, utazótáskák Első osztályú magyar bőrdíszműves termékeink árából 15% kedvezményben részesül e sorok felmutatója. Ön már ismer engem, várom, hogy én is megismerhessem Önt! 13 A MAGYAR UT KOROK MOZGALOM és a FORGÓ TRAVEL közös szervezésében induló utak: Államalapításunk 1000. évfordulója tiszteletére ismerje meg hazáját! ÓPUSZTASZER-FESZTY-KÖRKÉP -KISKUNMAJSA - S6-OS SZABADSÁGHARCOS MÚZEUM VII.. 23., VIII. 12., IX. 8. 3600 Ft/3900 Ft KÁRPÁTALJA-MUNKÁCS- UNGVÁR- VERECKEI-HÁGÓ VII. 13-16. 24 900 Ft, VIII. 3 -6.26 900 Ft X. 6-8.20 900 Ft, X. 12-15. 25 900 Ft GÖRÖGORSZÁG THASSOS SZIGETE SARTI, PEFROCHORI, ASPROVALTA, STAVROS májustól októberig 3700 Ft/fő/héttől A fenti utakra jelentkezni lehet a Magyar Fórum Kiadóhivatalában Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány „Utánajártunk” Hivatala Cím: 1033 Budapest, Kaszásdűlő u. 5-7. Tel./fax: 367-4038. Mobil: 06(20)-960-7289. Ügyfélfogadás: minden hétköznap 9-16 óráig. Közérdekű címek, telefonszámok MIÉP Központi Irodája. Cím: 1085 Bp., Rökk Szilárd u. 19. Tel.: 317-2692 MIÉP Országgyűlési Képviselőcsoport Cím: 1358 Bp., Széchenyi rkp. 19. Tel.: 441-5197 Magyar Út Körök Mozgalom Postacím: 1464 Bp.,Pf.: 1591. Bocskai István Szabadegyetem Postacím: 1464 Bp., Pf.: 1506. Tel.: 06(20)-914-9225 Nemzeti szellemű régizenei együttlét kezdőknek és haladóknak (koboz, lant, csembaló, töröksíp, gamba, furulyák, tánc stb.) a Kecskés Együttessel és művészbarátaival Szentendrén július 30. és augusztus 6-a között. Tanítás és teljes ellátás: 16 800 Ft. Információ: Tel./fax: (26)-310-429 ProMusica Antiqua Egyesület 2000 Szentendre, Ignatovity u. 2. HIRDESSEN a MAGYAR FÓRUMBAN! Részletes tájékoztatás a kiadóhivatalban. Telefon: 215-8795 Cím: Bp., IX. Ráday u. 32. I. emelet 4.