Magyar Fórum, 2000. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-06 / 27. szám
Református világtalálkozó a hazatérés és a megmaradás jegyében A magyar reformátusok IV. világtalálkozója június 30-án vette kezdetét a Budapest Kálvin téri református templomban tartott istentisztelettel, majd az azt követő Kálvin-szobor-avatással. Aznap délután Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében az FTC-stadionban került sor a világtalálkozó hivatalos megnyitójára. Az eseménysorozat kiemelkedő rendezvénye volt még a Budapest Szabadság téri református templomban a MIÉP által adományozott történelmi zászlók elhelyezése, amely alkalommal Csurka István mondott ünnepi köszöntőt. Hegedűs Lóránt, a világtalálkozót vendégül látó Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke június 30-án a Kálvin téri református templomban tartott ünnepi istentiszteleten elöljáróban a többi között köszöntötte Göncz Árpád államelnököt, Várhegyi Attila államtitkárt, Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, valamint a világ minden részéből összesereglett magyar református egyháztestek vezető lelkészeit és világi vezetőit és Harmati Béla evangélikus püspököt. Várhegyi Attila államtitkár ezután fölolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a világtalálkozó résztvevőihez intézett köszöntő levelét, amelyben a többi között az állt, hogy a magyar történelmi újrakezdés nem mehet végbe belső hit és tartás nélkül, s a reformáció éppen az egyik legnehezebb történelmi pillanatban segített ennek az országnak az újrakezdésben. A reménység szükségét kihangsúlyozva levelében a kormányfő a világ magyar reformátusságát önvizsgálatra, számvetésre és a jövő évezred teendőin való közös gondolkodásra kérte föl. Takaró Mihály, a házigazda Duna-melléki egyház főgondnoka köszöntőjében a hitet és a hűséget nevezte meg azon erőnek, amely segítségével a magyar reformátusság mindig hűséges tudott maradni Istenhez, az egyházhoz és nemzetünkhöz. A megmaradást a hűség győzelmének mutatta föl, hiszen - szavai szerint - manapság a megmaradás is győzelemnek számít ebben a nyomorúságos, néha kilátástalan testi, lelki és szellemi kisebbségi helyzetben kereszténynek, reformátusnak, magyarnak és embernek egyaránt. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszédében szintén a számvetést és a jövőbeni feladatkijelölést hangsúlyozta, majd szólt Krisztus születésének 2000., a keresztény magyar államiságunk 1000. és visszanyert szabadságunk 10. évfordulójáról. A püspök ezután a magyar reformátusok mostani világtalálkozójának legfontosabb üzeneteként a folytonosságot és az újrakezdést nevezte meg. Az újrakezdés sokszor azt a veszélyt is rejti magában, hogy azok, akik sokáig elszakíttattak egymástól, nehezen ismernek egymásra. Adja Isten, hogy ne csak egymásra ismerjünk, hanem lássuk is egymást, hallgassunk egymásra és így dicsőítsük az Urat - mondta Bölcskei püspök. Tőkés László Királyhágó-melléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke elöljáróban örömmel állapította meg, hogy a technika vívmányait ezúttal már a világtalálkozó résztvevői is igénybe veszik, mert annak eseményeit a világháló használói önálló honlapon kísérhetik figyelemmel. A szellemi környezetszennyezés, amely szintén a modern információs eszközök igénybevételével történik, aminek vétkéül a püspök ezután a szellemi elbutítást, a „lelki hulladék” terjesztését nevezte meg. Tőkés püspök ezután úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szennyel szemben a Kálvin János által hirdetett „Vissza az Igéhez” jelszóval lehet fölvenni a harcot. Jézus szelíd szava már nem hallatszik a világ zajától és Kálvin igehirdetésének tisztasága is elveszik a liberális, pontosabban az álliberális beszédek hullámai között - mondta Tőkés, majd fölhívta a református lelkészek figyelmét arra, hogy a tisztátalanság ellensúlyozására Krisztus urunk főpapi imájának szellemében a tömegkommunikációs eszközök igénybevételével is hirdessék Isten szavát. Vitéz Ferenc nyugalmazott püspök az Amerikai Egyesült Államokból köszöntőjének elején a Kárpát-medencei magyar haza romlásáról szólt. A hímes udvar, a Tündérkert, az álomszép Árpád-medence Kárpát-kemencévé változott, ahol otthon is idegenek vagyunk - mondta az amerikai magyar püspök, majd fölszólította hallgatóságát, hogy ne kövesse sem Keletet, sem Nyugatot, hanem maradjunk hívek atyáink hitéhez, történelmi egyházainkhoz és iskoláinkhoz. Hegedűs Lóránt Duna melléki püspök a 105. zsoltár közös eléneklése utáni igehirdetését Szent János evangéliuma 4. fejezete 24. versének fölolvasásával kezdte, majd így folytatta: Az Istenismeret nélkül az emberismeret végzetesen eltorzul az álabszolútumoknak önistenítő retteneteiben, amik miatt a XX. század majdnem végzett önmagával. De Isten ismeretében az ember igazi önismeretre jut örökkévaló módon, úgy, hogy számára az örökkévalóság mindig a ma, és ebben az önismeretben teljesítheti az Istentől rendelt, globális, közösségi és egyéni életteret - mondta a püspök, majd hangsúlyozta, hogy Isten csak Isten által ismerhető meg, és ő mint önmagát kijelentő lélek emberré vált a karácsonyi jászolban. Hegedűs püspök ezután figyelmeztetett arra, hogy a most búcsúzó XX. századnak nem az ember Holdra lépése lehet a legnagyobb szenzációja, hanem a Jézusban megjelenő Isten földi jelenléte. Korunk fogyatkozó magyarságának címezve szavait a püspök így szólt: - Nekünk, a teremtő abszolút életpárti Isten akaratából feltétlenül élnünk kell. Nekünk a pusztító és a világból mindnyájunkat kiutasítani akaró erők ellenére az egyetlen áron, a Jézus vére árán, s rajta keresztül mindenáron meg kell maradnunk. S megmaradni csak minőségi áron lehet - mondta Hegedűs püspök, aki igehirdetése végén a Mózes 5. könyve 30. fejezetének 19. versében olvasható gondolatot a magyar nemzetre vonatkoztatva hallgatóságát fölszólította, hogy a halál helyett az életet válassza. A megnyitó istentisztelet után a Kálvin téri templom előtti térségen, nagyszámú tömeg jelenlétében avatták fel a Kálvin Jánost megjelenítő monumentális bronzszobrot, amelynek leleplezésén jelen volt az alkotó, a 90 esztendős Búza Barna is. Budapesten a Ferencvárosi Torna Club stadionjában június 30-án délután volt a református világtalálkozó hivatalos megnyitója és az úrvacsorával egybekötött ünnepi istentisztelet. A zsúfolásig megtelt stadion közönsége tapssal köszöntötte a díszemelvényen helyet foglaló Orbán Viktor miniszterelnököt, a világtalálkozó fővédnökét, a magyar kormány minisztereit, államtitkárait és az országgyűlési képviselőket, a magyar egyházak és felekezetek, a Magyarok Világszövetségének, valamint a társadalmi szervezetek magas rangú képviselőit. Különös szívélyességgel fogadta a közönség a világ több mint 40 országából összesereglett teljes református püspöki kart és a palástos lelkipásztorokat. A főváros összes református templomai harangjainak zúgása közepette katonai díszszázad hozta a stadionba a világtalálkozó öt zászlaját. Tőkés László Királyhágó-melléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke nyitotta meg az eseménysorozatot. A püspök köszöntőjében Jézus Krisztus születésének 2000., illetve a keresztény magyar álla(Folytatás a 3. oldalon) Magyar honvédek a MIÉP és a Magyar Út Alapítvány által adományozott lobogókkal a Budapest Szabadság téri Hazatérés református templom bejáratánál A világtalálkozó megnyitójának közönsége az FTC-stadionban , 99 FORINT XII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2000. július 6. Katolikus-MIÉP-megbeszélés A MIÉP vezetése négytagú küldöttséggel bemutatkozó látogatáson vett részt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsában. A június 28-ai budapesti MIÉP-katolikus találkozón a püspöki konferencia elnöke, dr. Seregély István érsek kifejtette a Katolikus Egyház álláspontját, hogy nem keresik a kapcsolatot a politikai pártokkal, ám jó szívvel veszik a kölcsönös tájékozódási akaratot. Csurka István pártelnök tájékoztatójában elmondta, hogy a MIÉP kulcsmondata: „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar”párt a Magyar Igazság és Élet Pártja. A párt vezetői elmondották, hogy nagy örömmel fogadták II. János Pál pápa globalizmus ellen felemelt szavát. Ismertették a magzati élet védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos álláspontjukat, mely teljes egészében a keresztény, keresztyén történelmi egyházak tanításán alapul. Elismerően szóltak a Katolikus Egyház keresztény nemzeti szellemű oktatásban betöltött szerepéről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának véleménye szerint a magzati élet védelméről szóló törvény színvallásra késztette a parlamenti pártokat. Az állandó tanács megelégedéssel nyugtázta a MIÉP egyértelmű, nyílt, a magzati életet védő állásfoglalását.