Magyar Fórum, 2000. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-06 / 27. szám

Református világtalálkozó a hazatérés és a megmaradás jegyében A magyar reformátusok IV. vi­lágtalálkozója június 30-án vet­te kezdetét a Budapest Kálvin téri református templomban tartott istentisztelettel, majd az azt követő Kálvin-szobor-ava­tással. Aznap délután Orbán Viktor miniszterelnök jelenlé­tében az FTC-stadionban ke­rült sor a világtalálkozó hivata­los megnyitójára. Az esemény­­sorozat kiemelkedő rendezvé­nye volt még a Budapest Sza­badság téri református temp­lomban a MIÉP által adomá­nyozott történelmi zászlók elhe­lyezése, amely alkalommal Csurka István mondott ünnepi köszöntőt. Hegedűs Lóránt, a világtalálko­zót vendégül látó Duna-melléki Református Egyházkerület püs­pöke június 30-án a Kálvin téri re­formátus templomban tartott ün­nepi istentiszteleten elöljáróban a többi között köszöntötte Göncz Árpád államelnököt, Várhegyi At­tila államtitkárt, Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, va­lamint a világ minden részéből összesereglett magyar református egyháztestek vezető lelkészeit és világi vezetőit és Harmati Béla evangélikus püspököt. Várhegyi Attila államtitkár ezután fölolvasta Orbán Viktor mi­­niszterelnöknek a világtalálkozó résztvevőihez intézett köszöntő levelét, amelyben a többi között az állt, hogy a magyar történelmi újrakezdés nem mehet végbe bel­ső hit és tartás nélkül, s a reformá­ció éppen az egyik legnehezebb történelmi pillanatban segített ennek az országnak az újrakez­désben. A reménység szükségét kihangsúlyozva levelében a kor­mányfő a világ magyar reformá­­tusságát önvizsgálatra, számve­tésre és a jövő évezred teendőin való közös gondolkodásra kérte föl. Takaró Mihály, a házigazda Duna-melléki egyház főgondno­ka köszöntőjében a hitet és a hű­séget nevezte meg azon erőnek, amely segítségével a magyar re­­formátusság mindig hűséges tu­dott maradni Istenhez, az egyház­hoz és nemzetünkhöz. A megma­radást a hűség győzelmének mu­tatta föl, hiszen - szavai szerint - manapság a megmaradás is győ­zelemnek számít ebben a nyomo­rúságos, néha kilátástalan testi, lelki és szellemi kisebbségi helyzetben kereszténynek, refor­mátusnak, magyarnak és ember­nek egyaránt. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püs­pök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnö­ke beszédében szintén a számve­tést és a jövőbeni feladatkijelölést hangsúlyozta, majd szólt Krisz­tus születésének 2000., a keresz­tény magyar államiságunk 1000. és visszanyert szabadságunk 10. évfordulójáról. A püspök ezután a magyar reformátusok mostani vi­lágtalálkozójának legfontosabb üzeneteként a folytonosságot és az újrakezdést nevezte meg.­­ Az új­rakezdés sokszor azt a veszélyt is rejti magában, hogy azok, akik so­káig elszakíttattak egymástól, ne­hezen ismernek egymásra. Adja Isten, hogy ne csak egymásra is­merjünk, hanem lássuk is egy­mást, hallgassunk egymásra és így dicsőítsük az Urat - mondta Bölcskei püspök. Tőkés László Királyhágó-mel­­léki püspök, a Magyar Reformá­tusok Világszövetségének elnöke elöljáróban örömmel állapította meg, hogy a technika vívmányait ezúttal már a világtalálkozó részt­vevői is igénybe veszik, mert an­nak eseményeit a világháló hasz­nálói önálló honlapon kísérhetik figyelemmel. A szellemi környe­zetszennyezés, amely szintén a modern információs eszközök igénybevételével történik, ami­nek vétkéül a püspök ezután a szellemi elbutítást, a „lelki hulla­dék” terjesztését nevezte meg. Tő­kés püspök ezután úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szennyel szem­ben a Kálvin János által hirdetett „Vissza az Igéhez” jelszóval lehet fölvenni a harcot.­­ Jézus szelíd szava már nem hallatszik a világ zajától és Kálvin igehirdetésének tisztasága is elveszik a liberális, pontosabban az álliberális beszé­dek hullámai között - mondta Tőkés, majd fölhívta a reformá­tus lelkészek figyelmét arra, hogy a tisztátalanság ellensúlyozására Krisztus urunk főpapi imájának szellemében a tömegkommuni­kációs eszközök igénybevételével is hirdessék Isten szavát. Vitéz Ferenc nyugalmazott püs­pök az Amerikai Egyesült Álla­mokból köszöntőjének elején a Kárpát-medencei magyar haza romlásáról szólt.­­ A hímes ud­var, a Tündérkert, az álomszép Árpád-medence Kárpát-kemen­cévé változott, ahol otthon is ide­genek vagyunk - mondta az ame­rikai magyar püspök, majd fölszó­lította hallgatóságát, hogy ne kö­vesse sem Keletet, sem Nyugatot, hanem maradjunk hívek atyáink hitéhez, történelmi egyházaink­hoz és iskoláinkhoz. Hegedűs Lóránt Duna­ melléki püspök a 105. zsoltár közös elé­­neklése utáni igehirdetését Szent János evangéliuma 4. fejezete 24. versének fölolvasásával kezdte, majd így folytatta:­­ Az Isten­ismeret nélkül az emberismeret végzetesen eltorzul az álabszolú­­tumoknak önistenítő rettenetei­ben, amik miatt a XX. század majdnem végzett önmagával. De Isten ismeretében az ember igazi önismeretre jut örökkévaló mó­don, úgy, hogy számára az örök­kévalóság mindig a ma, és ebben az önismeretben teljesítheti az Is­tentől rendelt, globális, közösségi és egyéni életteret - mondta a püs­pök, majd hangsúlyozta, hogy Is­ten csak Isten által ismerhető meg, és ő mint önmagát kijelentő lélek emberré vált a karácsonyi já­szolban. Hegedűs püspök ezután figyelmeztetett arra, hogy a most búcsúzó XX. századnak nem az ember Holdra lépése lehet a leg­nagyobb szenzációja, hanem a Jé­zusban megjelenő Isten földi je­lenléte. Korunk fogyatkozó magyarsá­gának címezve szavait a püspök így szólt: - Nekünk, a teremtő ab­szolút életpárti Isten akaratából feltétlenül élnünk kell. Nekünk a pusztító és a világból mindnyájunkat kiutasítani akaró erők ellenére az egyetlen áron, a Jézus vére árán, s raj­ta keresztül mindenáron meg kell ma­radnunk. S megmaradni csak minő­ségi áron lehet - mondta Hegedűs püspök, aki igehirdetése végén a Mózes 5. könyve 30. fejezetének 19. versében olvasható gondolatot a magyar nemzetre vonatkoztatva hallgatóságát fölszólította, hogy a halál helyett az életet válassza. A megnyitó istentisztelet után a Kálvin téri templom előtti tér­ségen, nagyszámú tömeg jelenlé­tében avatták fel a Kálvin Jánost megjelenítő monumentális bronzszobrot, amelynek lelep­lezésén jelen volt az alkotó, a 90 esztendős Búza Barna is. Budapesten a Ferencvárosi Torna Club stadionjában június 30-án délután volt a református világtalálkozó hivatalos megnyi­tója és az úrvacsorával egybekö­tött ünnepi istentisztelet. A zsú­folásig megtelt stadion közönsége tapssal köszöntötte a díszemelvé­nyen helyet foglaló Orbán Viktor miniszterelnököt, a világtalálko­zó fővédnökét, a magyar kormány minisztereit, államtitkárait és az országgyűlési képviselőket, a ma­gyar egyházak és felekezetek, a Magyarok Világszövetségének, valamint a társadalmi szervezetek magas rangú képviselőit. Külö­nös szívélyességgel fogadta a kö­zönség a világ több mint 40 orszá­gából összesereglett teljes refor­mátus püspöki kart és a palástos lelkipásztorokat. A főváros összes református templomai harangjainak zúgása közepette katonai díszszázad hoz­ta a stadionba a világtalálkozó öt zászlaját. Tőkés László Királyhágó-mel­­léki püspök, a Magyar Reformá­tusok Világszövetségének elnöke nyitotta meg az eseménysoroza­tot. A püspök köszöntőjében Jé­zus Krisztus születésének 2000., illetve a keresztény magyar álla­(Folytatás a 3. oldalon) Magyar honvédek a MIÉP és a Magyar Út Alapítvány által adományozott lobogókkal a Budapest Szabadság téri Hazatérés református templom bejáratánál A világtalálkozó megnyitójának közönsége az FTC-stadionban , 99 FORINT XII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2000. július 6. Katolikus-MIÉP-megbeszélés A MIÉP vezetése négytagú küldöttséggel bemutatkozó láto­gatáson vett részt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsában. A június 28-ai budapesti MIÉP-ka­­tolikus találkozón a püspöki konferencia elnöke, dr. Seregély István érsek kifejtette a Katolikus Egyház álláspontját, hogy nem keresik a kapcsolatot a politikai pártokkal, ám jó szívvel veszik a kölcsönös tájékozódási akaratot. Csurka István pártelnök tájékoztatójában elmondta, hogy a MIÉP kulcsmondata: „Se nem jobb, se nem bal, keresz­tény és magyar”párt a Magyar Igazság és Élet Pártja. A párt vezetői elmondották, hogy nagy örömmel fogadták II. János Pál pápa globalizmus ellen felemelt szavát. Ismertet­ték a magzati élet védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos ál­láspontjukat, mely teljes egészében a keresztény, keresztyén történelmi egyházak tanításán alapul. Elismerően szóltak a Katolikus Egyház keresztény nemzeti szellemű oktatásban betöltött szerepéről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Taná­csának véleménye szerint a magzati élet védelméről szóló tör­vény színvallásra késztette a parlamenti pártokat. Az állan­dó tanács megelégedéssel nyugtázta a MIÉP egyértelmű, nyílt, a magzati életet védő állásfoglalását.

Next