Magyar Fórum, 2002. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
2002-10-17 / 42. szám
2002. október 17. 49. Vásárhelyi Őszi Tárlat A derű ragyogása Misztikus égi parancs folytán október első vasárnapján Hódmezővásárhely felett ismét ragyogóan kék volt az ég. Nagy összegű fogadásokra is hajlok: amíg lesz Hódmezővásárhelyen őszi tárlat, addig mindig süt a nap ezen a jeles vasárnapon. A hódmezővásárhelyi őszi tárlat „nem akar mindig forradalmian új változást, hanem higgadt, de érzelmes szemlélődés, elmélyedés szertartását kínálja a művészetbarátoknak, a közembereknek.” Ez utóbbi szavakat a szó szoros értelmében elloptam L. Menyhért László művészettörténésztől. Tolvajlásom oka, hogy valaki a Tornyai János Múzeum előtt (a tárlat otthona) felhívta a figyelmem a művészettörténész tavalyi, a 48. őszi tárlat katalógusába írt előszavára. Akkor is olvastam a sorokat, most a tanács nyomán újra elővettem a katalógust, s hogy mennyire lényeglátóan írt a művészettörténész, elmondani nem tudom. Ezért inkább idézem. A dolog kulcsa: egy évszázada a művészet feladatáról vitatkoznak a befogadó közönség, az uralkodó ízlés a mecénáshoz, a hatalmasokhoz való viszonyról. És most jön a lényeg. „Több mint egy évszázaddal ezelőttig nem volt művészi identitásprobléma, nem volt átpolitizált művészeti közélet, nem volt gond a megrendelő igényeivel és elvárásaival, és kicsit nosztalgikus felhanggal, tegyük hozzá: nem volt gond a szakmai tudással sem.” Majd így folytatta a gondolatsort Menyhért: „Ahogy a modern művészet levetette válláról a realisztikus, természethű leképzés »nyűgét«, sokat nyert. Sokat nyert, de szinte mindent elveszített.” Olvassuk tovább és gondolkodjunk el Menyhért László mondatain: „A művészet elveszítette mágikus funkcióját, melyben a művész, hasonlatosan középkori elődeihez, a tudás birtokosává válik, misztikus művészeti beavatási szertartások irányítója, alanya és magánmitológiájának hőse is egyben... a múlt század 70-es éveinek végére világossá vált, hogy az emberiség modernista, a világot felfedezni, kizsigerelni, meghódítani vágyó expanzionista szemlélete csődbe viszi a földet...” A 49. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkotóművészei ellenkező irányba haladnak. A kortárs örömével állapítottam meg tárlati sétáink után: derűben, finomságban, örömben, életismeretben ismét gyarapodott a vásárhelyi piktúra. Szeretni kell ezt a festészetet, ezt a művészetet. Az egész nap az öröm jegyében telt el. A Tornyai János Múzeum előtt sokasodó tömegben először is felfedeztem a magyar szobrászat nagy mesterét, Simon Ferencet. Lehet vagy két évtizede, hogy találkoztam vele. Ma már túl van a nyolcvanon. Olyan szálfaegyenes, és olyan derűs, hogy ez már önmagában vidámra fordította az ember kedvét. Simon Ferenc alapítója a Vásárhelyi Őszi Tárlatnak. Az Aczél György-i kurzus - amikor a modernista abrakadabra hülyeségeiről beszéltek - Simon Ferencet nem kedvelte hivatalosan. Simon Ferenc most egyetlen régi alkotását hozta el a kiállításra. Bronzból készült, és egy gyönyörű, derűs, kíváncsi női fejet ábrázol. Az alkotás címe: Feleségem. A váratlanul jött találkozás örömében meg is állapodtunk egy szolnoki műteremlátogatásban. A 80 évesen is fiatal Simon Ferenc természetesen dolgozik. A vásárhelyi tárlat tehát nagyon jó irányba halad. A múzeum falán leleplezték az őszi tárlatok megálmodójának emléktábláját. A domborművön Galyasi László arca, alatta titulusa: költő és múzeumigazgató. Édes Istenem, van-e ennél nagyobb rang? Ki ez az ember, aki 1903-ban született és 1974-ben távozott az örökkévalóság kiállításaira? Művészettörténész tanítványainak vallomását hallgatom a gyönyörű, őszi napsütésben. Az egyik tanítványnak közben könnyessé vált a szeme. „Csúnya, nagy fülű, zsidó ember volt, makulátlan magyarságú értelmiségi. Otthonában ismertem meg a korszak legnagyobb művészeit. Azután 1956-ban Galyasi László szót emelt a barbárság ellen. A hatalom követelte, vonja vissza írását, tagadja meg. Galyasi László ezt nem tette meg. Két évre börtönbe zárták. Soha nem engedték vissza Hódmezővásárhelyre. Galyasi László a költő, a múzeumigazgató korunk igazi, nagy embere, most már örökké vásárhelyi marad.” Hát, így nyílt meg most az idén a 49. Vásárhelyi Őszi Tárlat, jó érzések között. A derű tárlata mellett a döbbenet is szívünkbe költözött. Szívműtét közben meghalt Fejér Csaba, a tárlat előtt néhány nappal. A vásárhelyi iskola legnagyobb formátumú művésze volt. Képei szerte az országban, magángyűjteményekben, és persze a városában is megtalálhatók. Nem festette tele a világot, de termékeny alkotó volt. Tiszta és egyértelmű színei a fehér, a szürke, és alig valami szín, mérhetetlen meghittséget tolmácsoltak. De a hatalmas rajztudású festő képeinek filozofikus mélysége állított meg mindig bennünket. Most, a tárlaton kiállították Önarcképét és Kamrai csendéletét. Önarcképében szemét homály takarja. Többet akart látni a világból. Szinte mindent látott, ezért lett klasszikus, nagy festő. A Kamrai csendéletének ablakán keresztül homály szűrődik be. Bent kerékpár, szék, az asztalon mérleg és fazék. Az ajtó kopott, folyik le rajta a rozsda, mint az idő. Döbbenetesen megrázó festmény. Fejér Csaba festményét a Sashalmi Olvasókör hódmezővásárhelyi kiállításán is megtaláltuk. Fenyvesi Félix emlékezett rá. „Kiáltó csendek ezek az olajképek, kézmelegtől fénylő tárgyak, fáradt emberarcok, vízben fuldokló ágatlan fák.” Kedves Olvasó, menj el Mártélyba, a Holt-Tisza partjára, és utána tűnődj el Fejér Csaba képein, és megérted Menyhért szavait, hiszen e látvány után a tudás birtokosává válsz, beavatottá tesznek ezek a festmények. Tűnődj el Fejér Csaba képein, meg az emberi élet hiábavalóságán? Nem. Értelmén és szépségén. Lépjünk be a 49. Vásárhelyi Őszi Tárlatra és rögtön megtaláljuk Balogh Gyula képeit. Mondhatják a modernisták (azt mondanak, amit akarnak), hogy Balogh Gyula hiperrealista. Mi meg nézzük meg a Tornyai plakettes, tehát nagydíjas festményeket. Várjuk a tavaszt Kossuthttal. Nem mondom el a kép tartalmát, elégedjünk meg a címmel. Mert valóban várjuk a tavaszt és Kossuthot. A Kúszó növényzet című, százszor 80 centiméteres olajfestményét szeretném ellopni, megvenni, hazavinni, és a festménnyel együtt élni. Őszi verandarészlet, kúszó növényzettel. Meleg barna ajtóval, és a késő délutáni nap színjátékának aranyaival, sárgáival, barnába hajló foltjaival. A szépség élményébe az ember beleborzong. Nem sorolhatok fel minden festőt, minden szobrászt. Vecsési Sándor: Nagy a napja és Szárazságbanja meghökkentő, és elbűvölő. Ott van mellette Csete Ildikó Széchenyije selymen. Csete Ildikó „megrajzolta” Németh Lászlót, Kossuthot és most Széchényi Istvánt. Széchenyi mellszobra az alkotáson a korinthoszi oszlopfőn áll. Széchenyi arca mögött Széchenyi kozmikus tekintete látható halványan. Erős, szuggesztív gondolatai vannak Csete Ildikónak, megvalósításai hibátlanok. A vásárhelyi tárlaton mindig számos bibliai téma is megtalálható. Tácsik János Jézus és Júdása az árulás és következményének iszonyatos drámája. Krisztus jól látható arcán mélységes a szomorúság. Lent, a kereszt tövében Júdás a földön, arca nem látható, hiszen éjfekete. Tácsik János piros és fekete színei a legdrámaibb hatást érik el. Szalay Ferenc, a mester képeiről egy szót sem szólok. A legigazibb vásárhelyi festő. Alkonyati szobarészlete és az íriszekkel ékesített kertje „maga a földhözragadt realizmus”. Az idézőjeles mondatrészt azért írtam ide, hogy teljes megvetésemről biztosítsam az egykori kultúrpolitikusok agyatlanságát, akiknek halvány lila fogalmuk sem volt a dolgok égi másáról. Szalay Ferenc tanár úr füveiben, virágaiban az egész kozmosz megtalálható. A 49. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkotásaiban megannyi a derű és a humor. Földi Péter ragyogó festménye: A kondás felesége lábat áztat. A világon egyedülálló. Az asszony lavórban áztatja a lábát. Pompás. És a kisplasztikák. Návay Sándor: Jób szenvedése kirobbanóan dinamikus alkotás. Egy szikladarabon ül a bronzbéli Jób és valószínű, éppen porol az Istennel, valahogy így: „Uram, Te mindenható, mindent tudó és hatalmas, te bírálsz, te mérsz engem, a porszemnél kisebbet, a földönfutót, a nincstelenné fosztottat? Uram, milyen jogon teszed ezt velem?” Ezeket a lázadó, keserű szavakat olvastam le Návay munkájáról. Nagyon szeretem Samu Katalin Mackóját. És ismét meggyőződtem Szmrecsányi Boldizsár kivételes tehetségéről. A művésznek a tavalyi kirobbanó sikere után, amikoris bemutatta Orpheuszát, bolyonganivalója volt a világban. Tárlatot rendezett Rómában és bemutatkozott Budapesten. És most ismét Hódmezővásárhelyre hozta alkotását, az Anyát gyermekével. Szmrecsányi ért a geometriához. Az édesanya tekintete égre néz, a gyermeké valahol a horizonton jár. Az anya dús ölét és két, biztos karját látom. Úgy öleli a tekergő csöppséget, olyan biztonsággal, mint annak idején bennünket tartott az ég felé szülő édesanyánk. A kicsi gyerek formás márványpopsiját mutatja a világnak. Megindítóan szép a márvány alkotás. Nem tudok elszakadni a látványtól, a gondolatoktól, a tárlat remekművű alkotásaitól. Egy képet nagyon a szívemben zártam. Szalma László egyik festménye, a Félúton. Kézenfogva egy öregasszony, egy öregember, kinek kezében egy bőrönd. Kendő, kalap, elmosódó táj, egy világ, amit elhagyni készülnek. Szívbe markoló a kép a hűségről és az életről, így, már hatvanasan, értem én ezt a képet és szívembe zárom. Jó lenne így élni. Nagyon nagy dolog a művészet, még azt is el tudja mondani, mi a hűség. Hűség Istenhez, hazához, meg egy másik esendő emberhez. A mostani zavaros és hazug kampányidőszakban olyan jó dolog volt a vásárhelyi tárlaton sétálni, és hazatérve ezt önöknek elmesélni. Győri Béla Návay Sándor: Jób szenvedése MAGYAR FÓRfÍM Sokan várták, végre kapható SZŐCS ZOLTÁN közéleti publicisztikájának kötete, az Égi és földi pórázaink A 440 oldalas válogatás az elmúlt 6-8 évben itt, a Magyar Fórumban, illetve a Havi Magyar Fórumban megjelent írásokat tartalmazza. Ha a régi újságot már nem tudja elővenni, de egyik-másik cikket szívesen újra olvasná, keresse az Égi és földi pórázainkat Ára: 1500 Ft Kapható a Magyar Fórum kiadóhivatalában (Bp. XL, Ráday u. 32., I. em. 4.), a Püski Könyvesházban, Gondos Béla árusítóhelyein és a Fehérlafta könyvesboltban. Telefonon megrendelhető a 215-8795-ös számon. A kiadóhivatalban megvásárolt könyveket kérésre a szerző dedikálja. 7 Unokás zsoltárok Czegő Zoltán könyvéről Különös kis kötettel lepte meg az olvasót a sok műfajban alkotó Czegő Zoltán. A Magyar Írószövetségben nemrég megrendezett könyvbemutatón esszékötetként ajánlották a megjelentek figyelmébe az Unokás zsoltárokat. Ez a pompás, szívmelengető költői széppróza több mint egyszerű eszszétörekvés egy szinte új műfaj megteremtése irányában: egyfajta egyéni ízekkel, színekkel gazdagított költemény prózában, érzelmi hullámokkal folydogáló, versbe kívánkozó sorokkal. Nem leírja, elmondja: megénekli Áronka, a kis unoka érkezésekor azt az örömöt, amely egy élet, az élet öregedő erdejében fakadó csöppnyi rügy érkezésekor öntötte el a nagyapa szívét. Azt hiszem, az ismert költőt sok vers megírásának kínjaitól szabadította meg az a vallomásra kínálkozó alkalom, midőn kiönthette szívéből mindazt, amit egy alkotó a születésről, az életről, az elmúlásról elmondhat. Beszéljen hát ő: „Megnőttek a fák itt, az 5. emeleti ablakom alatt, megnőtt az idő bennem, s lassan megnősz te is a mostani madarakkal... Csak a világ nem nőtt meg, s nem az emberekben a szívbéli jóság... Papírszalagra veszem évtizedeim, visszaolvasható perceim és kínlódó vívódásaim az igaz kimondására, mert ahogy te törekszel most kimondani a magad ősmagyar nyelvén mindazt, ami megfordul szőke fejedben és madárkaszívedben, úgy tanulja nagyapád is naponta a megértés kínjait. Hol van a tizenegy évvel ezelőtti madársereg? ...Ott leszek én is valahol közöttük, ne aggódj, Édesegy, s üzenek neked jó reggeleket egy-egy életen túli hangszalaggal.” Az élet szeretetéről zengő hites vallomás olyan hamvas tisztasággal hömpölyög felénk, mint az ószövetség komor lapjai közül évszázadok óta áradó Énekek Éneke. Czegő Zoltán ezzel az írásával életművének olyan magaslatára érkezett, ahová csillagnézőbe járhat az ember. Székely Dezső Várja Önt Balatonfüreden egy jobb polgári műhely UTOLSÓ PILLANAT Volkswagen Mixto és Trans Van kiszámítható áron! Siessen, ha szeretné a jelenlegi áron kihasználni egy 5-6 személyes Volkswagen Mixto vagy Trans Van tágas rakterét, gazdag felszereltségét, megbízhatóságát. Vásároljon most Mixtót már nettó 3 991 000 Ft-tól, vagy TransVant akciós, akár 0%-os* finanszírozással márkakereskedésünkben! Menjen biztosra! Csermely és Társa Kft. 8230 Balatonfüred, Fürdő u. 6 . Tel.: 87-580-688, 87-580-650. Fax: 87-580-664. E-mail: szalon@csermelyestarsa.hu A képen látható autó extrafelszereltséget tartalmaz. Az akció a korlátozott darabszám erejéig tart. * THM,V-10,39%, futamidőtől és indulórészlettől függően, egyedi hitelképesség-vizsgálat alapján.