Magyar Fórum, 2003. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-09 / 1. szám

A Papolczy Gizella eredendő bűne, hogy le­süllyedt a kultúrába, létrehozott és mű­ködtetett egy rádiót. Ez a rádió, a Pannon Rádió, néhány hét leforgása alatt hatal­mas hallgatottságra tett szert. A párt kam­pányfőnöke megszervezett és már mű­ködtetett egy internetes napilapot, a Füg­getlenséget. Mérhetetlen sok munkával, odafigyeléssel és körültekintéssel Papol­czy és Csurka István megalapították a Bocskai István Szabadegyetemért Alapít­ványt. Az alapítvány kebelén belül meg­született a szabadegyetem, és külön intéz­ményként a szabadegyetem színpada. Az egész ország területén a szabadegyetem több irodalmi és tudományos kurzust in­dított, és több száz előadással járták az or­szágot a szakterületek kiválóságai. A szín­pad több mint 140 előadást tartott falvak­ban és városokban táblás ház előtt. Mind­ezek mellett gazdálkodni kellett a Ma­gyar Fórum hetilappal és a Havi Magyar Fórummal is. Ez a munka nemhogy egy embernek sok, egy egész ügyosztálynak is leckét adott volna. De különösen fájt az ellenségnek a rádió, amit végül is rendőri rohammal foglaltak le. Mindezek ellené­re a most is interneten, az egész világon szól a Pannon Rádió. Gyűjtést indítottunk egy műholdas rá­dió- és tévéműsor-sugárzásra, illetve a költségek előteremtésére. És akkor jött Grespik, jöttek a grespikek. Az emberek döbbenten figyelték, hogy mi történik, milyen kórság ütötte fel a fejét az eddig megbízható MIÉP-ben és intézményei­nek háza táján. És azt is kérdezik az em­berek, hogy mit csinált Bognár László al­­elnök és mit csináltak barátai az elmúlt tíz évben, milyen maradandó alkotást tet­tek le az asztalra. Shylocknak a szív kell. El kell távolíta­ni a párt éléről a spiritus rectort, a motort, a szellemet, Csurkát. És vele együtt tűn­jön el társa, Papolczy Gizella is, így majd eltűnik végre a MIÉP is. Nézzük, kivel kötne szövetséget Bognár László, aki esetleg Rozgonyi Ernővel együtt vállalná az elnöki megmérettetést? Együtt­működve a Magyarok Világszövetségével, illetve annak vezetőjével, Patrubány Mik­lóssal. Patrubány, mint tudjuk, rágalom­hadjáratot folytatott Csoóri Sándor ellen, és sikerült neki a Magyarok Világszövetségét kiiktatni a magyar közéletből. Ezt a Patrubányt sem az előző, sem a mostani kormány nem vállalta fel. Bognár keblére ölelné a Lelkiismeret 88 Csoportot. Tud­juk, július 4-e napján provokációk révén felelőtlen és tragikus akcióba akarták be­vonni a MIÉP-et. Ha akkor nem mérlegel józanul és tiszta fejjel Csurka István és a párt több vezetője, emberek ezreit kataszt­rófába vitték volna a provokátorok. Az en­gedély nélküli tüntetés vége mi lett volna? Véres rendőri erőszak (bemutatót láttunk belőle), börtön és a MIÉP betiltása, mert minden erre ment ki és megy ki. Bognár László együttműködik azzal a Gazdag Ist­vánnal a Demokrata szerkesztőségében, aki közölte a Holokauszttagadás című opuszt. Ezt a Demokratának és Gazdagnak elnéz­ték a hatóságok. A Pannon Rádióba betele­fonál egy provokátor, zsidózik egyet, ezért a Pannon Rádiót megbüntették a hatósá­gok. Ebben a folyamatban vannak védett férfiak. Sajnálatos, de Bognár László már korábban eltávolodott a párttól. Még a par­lamenti választási kampány idején nyilat­kozta többek között a Petőfi Népe című Bács-Kiskun megyei napilapnak: Baj lesz, ha a MIÉP túlnyeri magát - így Bognár. -Nincs elegendő szakemberünk kormány­zati pozíciók betöltéséhez. Egy-két állam­titkárt vagy államtitkár-helyettest tudunk mindössze kiállítani. Bognár akkor kishi­tű volt, most Grespikkel együtt kormá­nyozni szeretné a MIÉP-et és az országot. Ebbe a szennyes „reformeljárásba” mél­tatlanul kevernek bele embereket. Gres­pik a magyar tévében Csurka ellen Csetét idézte koronatanúnak. Csete György e so­rok íróját tájékoztatta telefonon: kikérem magamnak, hogy ilyen mocskos ügybe belekeverjenek. Semmi közöm a grespiki reformokhoz, mondta a Kossuth-díjas művész. Lentner Csabát is előhozták, mint grespiki adót. Lentner a Magyar Fó­rumnak mondta­: Széchenyi-ösztöndí­jat kapott, és külföldön folytat tudomá­nyos tevékenységet. Lentner doktor tele­fonon azt is elmondta, hogy a MIÉP-frak­­ciótól tudományos munkájához sok se­gítséget kapott, és Papolczy Gizellának személy szerint hálás, mert miként a párt elnöke, Papolczy Gizella is minden esz­közzel támogatta képviselői és tudomá­nyos tevékenységét. Nem járt jobban Bal­­czó András sem. Az önjelölt reformer Bognár az olimpikon szájába adta a kö­vetkező mondatot: „Sem Csurkával, sem Csurka nélkül nem lehet MIÉP-et csinál­ni.” Balczó András csak így reagált: Gres­pikkel soha nem beszéltem, Bognár Lász­lót több mint egy éve nem is láttam. És végezetül még egy vallomás. Grespik László doktor szerette volna a saját elkép­zelésének megnyerni a MIÉP Heves me­gyei elnökét, Kelemen Mártát. A megnye­­rési és meggyőzési elbeszélés önmagát minősíti. Grespik tájékoztatta a Heves megyei elnököt, hogy tárgyalásban áll Lamperth Mónika belügyminiszterrel, aki ígéretet tett neki, mármint Grespik­­nek, egy államtitkári posztra. Ez már mindennek a teteje. Grespik Kelemen Mártának tett vallomását bővebben nem kommentálta. Szegény Lamperth Móni­ka, nincs neki elég baja. Ami pedig hazug­ságra épül, az össze is omlik. Miként ez az egész méltatlan bajkeverés. Győri Béla Miért Papolczy Gizella az első számú közellenség? Magyar Forf­M Fontos nemzeti ügyeket külföldiek dönthetnek el Ma még az EU-s tagságunk hátrányait elemző írások többsége a gazdasági hátrányok megvi­lágítására összpontosít. Felhívja a figyelmet arra, hogy a csatlakozás után - az egyenlőtlen feltételek miatt - a gazdák mellett a magyar kis- és közepes vállalkozások többsége is tönk­remehet. Rámutatnak az írások a föld külföldi kézbe kerülésének veszélyére. Kevesebb szó esik azonban egy további, a nemzeti jövő szem­pontjából döntő kérdésről. Arról, hogy a csat­lakozás után bármely EU-s ország bármely ál­lampolgára azonnal, teljesen szabadon letele­pedhet és állást vállalhat vagy vállalkozást in­díthat hazánkban. Ugyanezeket a jogokat vi­szont a magyar emberek nem gyakorolhatják azonnal az EU-országokban, elsősorban azért, mert az országok többségében még további hosszú évekig - pl. Ausztria és Németország esetén 7 évig - nem vállalhatnak munkát. Ha pedig nem vállalhatnak munkát, akkor elvileg hiába lenne joguk letelepedni; ezt - munkale­hetőség hiányában - gyakorlatilag nem tehetik meg. Fordítva viszont azonnal életbe lépnek a munkavállalási, vállalkozási és - ezekkel együtt - a letelepedési jogok. Na már most, ha valaki 3 évet eltölt Magyarországon, akkor jo­ga lesz arra, hogy a nemzet sorsát jelentősen befolyásoló ügyekről szavazzon. Vagyis bekö­vetkezhet az a helyzet, hogy mi, magyarok, semmilyen esélyt nem kapunk arra, hogy bár­mely EU-s ország életének alakulását befolyá­soljuk, miközben a hozzánk betelepülő külföl­diek - ellenünkre - megváltoztathatják éle­tünket. A veszély egyáltalán nem elméleti. Az EUobserver.com internetes honlap a következőt jelentette a múlt év december 19-én: valószínű, hogy a svédek euróövezethez való csatlakozását nem a svédek, hanem a Svédországban több mint három éve élő, 300 ezer feletti számú külföldi - akiket a svéd ko­ronához semmi sem köt - fogja eldönteni. Ez annak ellenére is bekövetkezhet, hogy a své­dek körében - a felmérések szerint - egyre job­ban nő az euró bevezetése ellen szavazni akarók száma. Márpedig az, hogy egy ország lemond­­e nemzeti valutájáról és bevezeti-e az eurót, jelentős nemzetstratégiai kérdés. Az euró be­vezetése tovább növeli a nemzetgazdaság füg­gőségét az európai uniós döntésekről, és csök­kenti a nemzetállam lehetőségét arra, hogy az ország gazdaságát erősítse és az életszínvona­lat javítsa. Erre is gondoljunk majd akkor, ami­kor az EU-s tagságunkról szavazni fogunk. Cs. M. Feketehizlalás Rákosi elvtársék egyik kirívóan rossz em­lékű intézkedése volt, amikor az önálló pa­raszti gazdálkodás teljes felszámolását megcélozva, az úgynevezett feketevágással bővítették a gazdasági bűncselekmények körét. A szovjet elvárásoknak és igények­nek megfelelően hozott döntés alapján sú­lyos börtönbüntetésre számíthattak a saját hízó tartását megkockáztató gazdák. A kulákok elleni kíméletlen küzdelem élharcosainak utódai most az Európai Unió elvárásai alapján hoznak hasonlóan életszerűtlen, ám az önálló magyar állatte­nyésztés ellehetetlenítésére kiválóan alkal­mas szabályokat, előírásokat. Ilyen jellegű lépésnek tekinthető többek között a disz­nók moslékkal való etetésének betiltása is. Bár a sertéseket emberemlékezet óta ét­kezési hulladékkal hizlalják, a moslék, mint nem kellőképpen szabványosítható tápanyag, rákerült a mindent szabályozni kívánó EU-bürokrácia tiltó listájára. Sőt Brüsszel azt is elvárja a mindenáron való csatlakozás hazai szorgalmazóitól, hogy egyik pillanatról a másikra vezessék be, te­gyék kötelezővé az uniós országokban több évtized alatt fokozatosan kialakított gyakorlatot, vagyis az ételmaradékokkal való hizlalás felváltását a különféle gyári­lag előállított tápszerekkel. így sokkszerűen éri a magyar gazdasá­got a mosléktilalom, mely az állattenyész­tés mellett a közétkeztetésben és a ven­déglátásban is válsághelyzetet eredmé­nyezhet, hiszen az eddig értékesíthető, némi bevételt is hozó ételmaradék átala­kul komoly költséggel megsemmisítendő szemétté. A gazdálkodási, állattartási ha­gyományainkkal teljességgel összeegyez­tethetetlen, tehát minden szempontból ésszerűtlen változás költségeit pedig a magyar társadalommal fogják kifizettet­ni az uniós elvárások megfogalmazói és végrehajtói. Kérdés persze, hogy a nagyüzemi, keres­kedelmi célú állattenyésztés szintjén köny­­nyen kikényszeríthető mosléktilalmat ho­gyan fogják érvényesíteni a családi fo­gyasztásra szánt disznók esetében. Elképzelhető, hogy a feketevágás mintájá­ra rövidesen meg kell ismerkednünk a fe­ketehizlalás fogalmával. Az elrettentő ha­tású büntetések meghozatala érdekében lehet, hogy feláll a VPOP moslékkom­mandója, amely rajtaütésszerűen kuta­kodhatna a gyanús vályúkban, kíméletle­nül leleplezve az uniós szabványtól eltérő táplálékkal disznót hizlaló elvetemült bűnözőket. V.I. 2003. január 9. Lelki terápia Castrónál Minden bizonnyal a nosztalgiázás is szerepet játszhatott miniszterelnö­künk téli nyaralásában. Kuba, a nap­fényes karibi szigetország kellemes emlékeket ébreszthetett abban az em­berben, aki évtizedeken keresztül szol­gálta felelős beosztásban a világfor­radalom, a kommunizmus globális győzelmének ügyét. Valószínű, hogy a D-209-es titkos­rendőrben és elvtársaiban fura ket­tőssége él együtt az érdeknek és az érzelemnek. Ők szinte egytől egyig ket­tős személyiségek, akik önös céljaik­nak megfelelően elfogadták, sőt­­ a saját zsebre való privatizáció tekin­tetében - kezdeményezték azokat a vál­tozásokat, amelyektől egyébként ne­veltetésükből adódóan irtóznak. Most hitet tesznek a szociáldemokrácia mel­lett, és alázatos kiszolgálói az egykor gyűlölt Egyesült Államok elvárásai­nak, ám érzelmileg képtelenek feldol­gozni a változásokat, alkalmatlanok a demokrácia értékrendjével való őszin­te azonosulásra. Zártkörű össze­jöveteleiken még ma is lázba hozza őket a Bunkócska vagy a munkásőr­­induló közös éneklése. A mozgalmi dalok hatására felbuzog bennük az egykori leninista. Szinte újjászületnek az önkényuralmi rendszerhez kap­csolódó emlékeik újbóli átélésétől. Karácsony előtt Medgyessy is csupán annyit tett, hogy lelki kiegyensúlyo­zottságának biztosítása érdekében le­hetőséget teremtett érzelmeinek sza­bad kiélésére ifjúkori példaképeinek földjén. Elutazott Fidel Castro biro­dalmába, a szovjet típusú szocializmus egyik utolsó rezervátumába, az egyetlen olyan országba, amelyek poli­tikai rendszeréért lelkesedni képes. V.I.

Next