Magyar Fórum, 2004. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-15 / 2. szám
Adatok Módosítás Nézet Kedvencek Eszközök Segítség Cím: http://www.fuggetlenseg.hu Belföld Külföld Európai Unió Gazdaság Sajtószemle Kultúra Régiók hírei Hogyan csináljuk Sport Vallás Tudomány Linktár Archívum Magyar Céh Olvasói levelek Melódia Kegyhelyek Mária országában 95. rész: Budapest- Kútvölgyi kegykápolna A ma már országos hírű Kútvölgyi Engesztelő Kápolna a budai Svábhegyen (Szabadság-hegyen) található, mely éppen az országházra néz le. Mintegy kis szigetecskén emelkedik ez az 1753- ban épült kis szentély, öt út találkozásánál. Ezek a Galgóczi, a Csepke, Susogó utca, a Galgóczi köz és a Városkút utca. Kútvölgynek is nevezik ezt a helyet, innen a kápolna népies elnevezése. A Szabadság-hegyen élő jómódú gazda gyermekével meredek lejtőn hajtott lefelé. A ló megbokrosodott, majd a kútnál hirtelen megtorpant és a kisgyermek a nyeregből a kútba zuhant. A kétségbeesett szülők egész nap keresték, és estefelé meg is találták a kút vizének felszínén teljes épségben. A hagyomány szerint egy csodálatos szépségű asszony palástja tartotta a víz színén. A gyermek legalábbis ezt mondta, mikor kihúzták. Ezután a szülők hálából kis kőkápolnát építettek a Mindenkor Segítő Szűzanya tiszteletére a kút mellé. Abban az időben e csodás hely Buda egyik leglátogatottabb kegyhelye lett, sok-sok imameghallgatás színhelye. Sok vihart állott ki a háborús időkben, és sokaknak nyújtott menedéket. Később azonban, amikor a család kihalt, a kápolna is romlásnak indult. 1970-ben Isten vándora, a váci egyházkerület papja, Regőczi István a család késői leszármazottaitól megvásárolta a kis kápolnát, felújította és fatoldalékkal kibővítette. Mivel a környék házakkal épült be, az ezekben lakók lelki szolgálatát is ellátja. Modern világunkban a Mária-tisztelet és a szentségi Jézus tiszteletének egyik gócpontjává vált. Naponként tartanak itt szentmisét és engesztelő szeretetlángos szentórákat. A kegykép maga a 17. századból származó, spanyol művész alkotása. Mária a gyermeki Jézussal. Hímzett korona van a fejükön. Állítólag a máriacelli szűzanya koronája Zsigmond király korából. A barokk stílű, faragott főoltár az irgalmas nővérek budai rendházából való. Kr. Hit és kultúra Vatikán: A fenti címmel mutatták be II. János Pál pápának január 9- én, pénteken a Kultúra Pápai Tanácsa gondozásában megjelent kötetét. A könyv a szentatya péteri szolgálatának 25. évfordulója alkalmából jelent meg, és kilenc pápa tanítását gyűjti össze, XIII. Leótól kezdve II. János Pálig. Paul Poupard bíboros, a tanács elnöke a szentatyát köszöntő beszédében emlékeztetett rá, hogy a pápa 1982-ben hozta létre a dikasztériumot, mély meggyőződésének megfelelően, hogy „az a hit, amelyik nem válik kultúrává, nem maradéktalanul befogadott, átgondolt és megélt hit”. A szöveggyűjtemény célja, hogy korunk emberéhez közelebb hozza Jézus Krisztus üzenetét, ugyanakkor hálatelt köszönet II. János Pál pápának, aki fáradhatatlanul azt tanítja, hogy a kultúra az a kiváltságos hely, ahol az em Érzékek iskolája (Sólyom András filmje a Filmmúzeum dec. 28-ai műsorán) A magyar filmszakma válságban van. Ezt állítják azok, akik benne dolgoznak, belőle élnek. Ennek ellenére egyik játékfilm készül a másik után. Napokkal egy-egy bemutató előtt amerikai módon már folyik a nézők beetetése: a legizgalmasabb, legszaftosabb jelentekből bejátszanak néhány kockát, mindent megtudunk a szereplőkről, a témáról, a rendezőről, hogy miért választotta ezt a témát, miért kötődik hozzá. Az efféle profi reklámhadjárattal azt igyekeznek szinte görcsösen bizonyítani, hogy a magyarul beszélő filmek is lehetnek annyira érdekfeszítőek, hatásosak, mint a tengeren túli akciófilmek. Ezután nekünk, reménybeli mozilátogatóknak már semmi más dolgunk nincs, mint gondolkodás nélkül elfogadni, amit majd látni fogunk. Ilyen fölvezetésben szerencséltették 1996 szeptember vége felé a rádióhallgatókat meg a tévénézőket az Érzékek iskolája című film kapcsán. A Csokonai Lili Tizenkét hattyúk című regény a 17. század nyelvén mond el egy ízig-vérig mai történetet. Ez a mű 1987-ben jelent meg Weöres Sándor Psychéjének stilizált utódjaként. Annak idején jó ideig folyt a a találgatás, vajon ki rejtőzik az álnév mögött. Nem sokkal később kipukkant a dagadtra fölfújt lufi, amikor kiderült, hogy a szerző nem más, mint a 89 előtti komcsi, a mai liberálbolsi sajtó agyondédelgetett kedvence, a harmadik legnagyobb magyar írónak kikiáltott Esterházy Péter. (Az első természetszerűen Kertész Imre, a második Konrád György.) Fantáziátlanságra utal már a Csokonai Lili álnév is. Csokonai Vitéz Mihály őszintén, szenvedélyesen szerette Vajda Juliannát, verseinek Lilláját, Lilijét. Kettejük nevének összekeverése nagy költőnk életművének, emlékének megcsúfolása, meggyalázása. De hát ez a feladata a média által futtatott „magyar” írónak, hogy minden nemzeti értéket bemocskoljon és beletaposson a sárba. A Tizenkét hatytyúk című regényből készül 1996-ban az Érzékek iskolája című film. Ez a címadás sem túl leleményes, ettől több eredetiséget várhatnánk el a rendezőtől, Sólyom Andrástól. A híres japán filmből, az Érzékek birodalmából vette az első szót, és Flaubert regényéből, az Érzelmek iskolájából a másodikat. Elég vérszegény ötlet öszszekutyulni a két címet, mind a kettőből csippenteni egyet. A rendező ettől azért jobban megerőltethette volna magát, pláne akkor, ha már az újságok által naponta közzé tett „szellemóriás” művének a megfilmesítéséhez fogott. Sólyom András szerint ez egy női film. Csomó férfi, író, rendező, operatőr vall arról, miként éli meg egy nő testileg-lelkileg a szexet. Ők már csak tudják... A film alaptörténete nagyon bugyuta, nincs benne semmi rendkívüli, a kilencvenes években és még ma is divatos témák - vad szeretkezések, homoszexualitás, pszichoanalizálás - kapnak benne helyet. Az árva, 16 éves főhősnő, Csokonai Lili zsúfolt nevelőotthonban lakik. Egy jótékonysági akció alkalmával megakad az újgazdagság minden kellékével: több autóval, pazar lakással, pompás nyaralóval, mutatós feleséggel rendelkező, a divatszakmában dolgozó menedzser szeme rajta. Erős vágy ébred mindkettőjükben. Lili a rend kedvéért eleinte húzódozik, mint a rossz menyasszony, majd megadja magát. Több ízben is heves ágyjelenteknek lehetünk tanúi. A menő világfi lassanként ráun a lányra, aki viszont egyre makacsabban ragaszkodik hozzá. Nem akarja elfogadni, hogy csak arra kell ennek a nagy macsónak. Az elhanyagolt leányzó közben belekóstol az azonos neműekkel folytatott szexbe, az igen vonzó szomszédasszony csábítja el, de őt csak az egyre távolodó férfi érdekli. Kiborul, amikor rájön, hogy alkalmi szeretőkkel is összefekszik, erre fel Lili viszontcsalja, de ebben nincs semmi öröme. Egy kicsikart együttlét után autóznak, amikor bekövetkezik a tragédia, balesetet szenvednek. A csalfa teremtés koronájának egy haja szála sem görbül, de Lili súlyosan megsérül, ezért lábait térdből levágják. Imádottja elhagyja, egy üres panellakásba dugja. Lili itt él gyötrő emlékeivel, állandó segítségre és felügyeletre szorul, mert csak tolókocsiban tud közlekedni. A házmester, a durva görög látja el, és hajtja be rajta - természetben - szolgálatai ellenértékét. Végül Lili nem bírja tovább, valahogy lekecmereg az utcára, átkerekezik a városon, és lelövi az aranyifjút. A téma hétköznapi, populáris elemek szerepelnek benne, olyasmiről szól, ami a rendező szerint kell az embereknek, az átlagnézőnek: könnyen érthető, szívfacsaróan érzelgős történet, amit dúsít őrjítő hempergésekkel, fűszerez leszbikus jelentekkel. Már 1996-ban sem lehetett az előbb említett kellékek nélkül filmet forgatni, mert már akkor is nevelték a népet, hogy szó nélkül fogadja el a liberális másságtisztelet legújabb dilijeit. Csak ezekkel a fogásokkal túl snassz lett volna a film, ezért Sólyom András számtalan pucér nő mutogatásával egy csöppnyi Jancsó Miklós-kodást és még egy hangyányi művészieskedést is belevisz opuszába. Ez utóbbi abból áll, hogy piros vízben piros hattyúk hol gyorsabban, hol lassabban úsznak, vagy szállnak föl. Nem lehet tudni, hogy az archaizált szövegrészeket miféle megfontolások lapján nem a Lilit alakító Gryllus Dorka mondja alá, hanem Lázár Kati. Kimondottan zavaróan hat, hogy ugyanaz a személy kétféle hangon szólal meg. Gryllus Dorka és Kaszás Attila játssza igen mély átéléssel, a csillagokat is lerúgva, szenvedélyes hancúrozásokat. A leszbikus szépasszonyt Udvaros Dorottya kelti életre. Ezeknél a jelenteknél azért visszafogottabb a látvány, a rendező figyelembe veszi a még csak félig-meddig megnevelt párok maradék erkölcsi érzékét. Amikor véget ér a film, csak ilyen közhelyek jutnak eszünkbe: minden férfi csapodár vagy nemcsak az asszony ingatag... Dr. Petővári Ágnes A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta Gyerünk! ! INDEPENDENCE bér legbensőbb énjében találkozhat Istennel. A szentatya, miután köszönetet mondott Paul Pouprad bíborosnak és a jelenlévőknek, így fogalmazott: „A szöveggyűjtemény újabb bizonyítéka annak, hogy a századok során a pápai tanítóhivatal mindig pozitívan szemlélte az egyház és a kulturális élet főszereplői közötti kapcsolatokat. A kultúra területe az egyház missziós tevékenységének jelentős areopágosza.” II. János Pál péteri szolgálata során, követve elődei példáját, szüntelen párbeszédet folytatott a kulturális élet kiemelkedő személyiségeivel, bemutatva Krisztus üdvözítő üzenetét a harmadik évezred embereinek. (Forrás: VR/MK) A Fehérlófia könyvajánlata Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium A történelmi Székelyföld - amely sajátos, egyedinek mondható jogi keretei között 1437 és 1867 között állt fenn - az akkori Magyarország és benne Erdély egyik jól körülhatárolható egysége volt - így kezdődik a könyv, mintegy kaput nyitva Székelyföldre történelmileg, földrajzilag és néprajziig. A szerző szándéka szerint kivételes dokumentum kerül az olvasóhoz: korszerű útirajz a székekről, amelyet az Erdélybe utazók számára mintegy kötelező olvasmányként ajánl. Csaba királyfi mondájától a cserefalvai ünneprontók történetén át a Gyilkos-tó legendájáig szinte valamennyi ismert és kevésbé ismert székely históriát feleleveníti a könyv, de ugyanígy megismertet minket a valaha élt valóságos legendák mindegyikével: ír egyebek közt Orbán Balázsról, Székely Mózesről és Benedek Elekről - egyszóval (majdnem) mindenkiről, aki Székelyföld történelmében szerepet játszott. És akkor még nem is szóltam a közbevetett egyéb történetekről, de legfőképp a kihagyhatatlan góbéságokról. Mert az például tudni való, hogy a legtöbb góbé és oldalukon a legtöbb nyakas aszszony a Felcsíkhoz tartozó Csíkmadarason él. Innen való az alábbi történet: „Csíkmadarason kihirdetik az új, szigorú rendszabályt: aki éjfél után lármázva vagy dalolva megy haza, szigorúan megbüntettetik. Másnap éjjel a falu őre hallja ám, hogy valaki hangos kurjongatással ballag végig a falu főutcáján. Odalép hozzá, s szigorúan elősorolja neki az új rendeletet. De a részeg mosolyogva csak ennyit mondott: - De hát ki mondta, hogy én haza megyek? Hiszen ide indultam csak a másik kocsmába...” Szerintem a Székely legendáriumot annak is érdemes megismernie, aki most éppen nem utazik Székelyföldre. Ha elolvassa, úgyis kedvet kap egy erdélyi utazáshoz. Emesmester SZÉKELYFÖLDI LEGENDÁRIUM