Magyar Fórum, 2006. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-05 / 1. szám
Kitessékelték szolgálati lakásából György Attila írót- írta az Új Magyar Szó. „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” - háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. Az érintettel a Kincsem Rádióban a kilakoltatásról, irodalmi és publicisztikai munkásságáról beszélgettünk. Hol található a szolgálati lakás? Ez egy kétszobás lakás Csíkszereda központjában, amit 1999-ben a Székelyföld szerkesztősége az akkori városi vezetéstől kapott szolgálati lakásként. Ezt a lakást a szerkesztőség számomra utalta ki, s ott is éltem háborítatlanul hat éve. Közben változott a világ errefele, új politikai vezetése lett a városnak, s velük nem ápolunk a lapnál túl szívélyes viszonyt, s így jómagam sem, mint a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke. Tehát akkor RMDSZ-es a városvezetés? Igen, Csíkszereda városvezetése 99%-ban RMDSZ-es tanácsosokból áll, RMDSZ-es a polgármester és az alpolgármester is. Az ön kérdéséhez még azt tenném hozzá, hogy igen, természetesen be fogom perelni a hivatalt, mert diszkriminációs megfontolásokból történőnek tartom ezt az esetet. Én mindaddig nem fogok kiköltözni, amíg a másik 20 szintén szolgálati lakásban RMDSZ-es szenátorok és román politikai képviselők üldögélnek. A sajtó szerint viszont Antall Attila alpolgármester azt mondta, hogy nem egyedi esetről van szó, hiszen kilenc bérlőt szólítottak fel arra, hogy lejárt a szerződése. Ez valóban így van, vagy ez csak az alpolgármester állítása? Igaz, hogy küldtek még néhány embernek rajtam kívül felszólítást, és az is igaz, hogy pár napon belül ezekkel az emberekkel közölték, hogy maradhatnak nyugodtan, nincsen semmi baj. Ezt később úgy magyarázták, hogy a többiekkel kiegyeztek. Nem tudom, hogy milyen jogi terminus az, hogy „kiegyeztek”. Velem viszont ezt meg sem próbálták. Említette a diszkriminációt. Milyen romániai és nemzetközi szervezetekhez lehet fordulni ilyen esetben? Mondjuk, elhúzódhat a per, ki tudja, mikor fogják tárgyalni, és hát ki tudja, hogy milyen eszközhöz tudnak nyúlni, hogy önt kilakoltassák. Jelen pillanatban fogadtam egy ügyvédet, mivel jogi analfabéta vagyok, s nem is akarok közelebbi ismeretségbe kerülni a joggal, ezért fizetek egy ügyvédet, hogy ezen ő gondolkozzon. Térjünk rá az írói és publicisztikai munkáira. Ön szerint mi tesz valakit íróvá, a kézzelfogható mű vagy pedig egy életforma? Köszönöm a kérdést, egyértelműen mindkettő. Hiába van meg az írói életforma, ha nincsenek művek, viszont lehet egy hajórakomány üres mű, hogyha nincs mellette az a világnézet, ami az írót íróvá teszi. Én Márainak a megfogalmazását fogadom el ebben az esetben is, amikor ő maga is azt mondja, hogy írónak lenni: személyes világnézet, habitus és kiállás kérdése. Azt olvastam, hogy a szépirodalmi műveiben felismerhető a középkor imázs. Ezért kérdezem, hogy miért helyezi a hősöket a távoli múltba, talán onnan könnyebb üzenni a jelen kornak? Egyrészt igen. Nyilván van egyféle elvágyódás ebben. A mai világunkat egyáltalán nem találom még arra sem érdemesnek, hogy irodalmi környezetté váljon egy novellámban vagy regényemben. Nem mintha, nem találnám a helyem a mai korban. A rendet nem hiányolja a világból? Inkább a tartást. Nincsen meg az emberekben, illetve nagyon ritkán, és a társadalomban egyáltalán nincsenek jelen azok az értékek, melyek az én számomra az emberi létezésnek alapfeltételei, ezek a lojalitás, a hűség, a becsület, a kitartás. Ezek tipikusan a középkorhoz rokonítható erények, holott a felsoroltak konkrétan nem tartozhatnak egyetlen korhoz. A lojalitás lojalitás volt ezer évvel ezelőtt is és most is az. Ön az Erdélyi Magyar Írók Ligájának intendánsa. Mennyire fontos egy ilyen csoporthoz való tartozás, illetve egy írói csoportosulás szerepe mennyire szükséges Magyarországon, illetve a határon túli magyarok között? Fontosnak tartom és nemcsak a nyájszellem miatt, miszerint jó együtt lenni és kicserélni a gondolatainkat, esetleg műhelymunkát folytatni, és nemcsak az érdekvédelem miatt, amit törvényszerűen el tud látni egy ilyen szervezet, de azért is, mert az mindig jó - különösen a kisebbségi létben - ha egy intézménnyel több van. Ugyanis ezekből az intézményekből áll össze az a rendszer, amely összetartó erőként működik ebben a mikrotársadalomban. Boncolgassuk ezt a szót, hogy liberális, liberális politika, mert ön azt írta egykor, hogy „a politikai irányzatról mégoly képzett és pártatlan embernek sem Széchenyi jut eszébe, nem, a liberális szóhoz ma kizárólag nagybajuszú emberek, főpolgármesterek, ügynökök és profi hátba szúráshoz szokott politikai rablólovag képe tapad. ’’Milyen egy erdélyi vagy romániai liberális politikus? A román liberális politikus abban különbözik a magyar liberális politikustól, hogy a román liberális politikus szereti a hazáját, mi több, hazafi. November végén adták hírül a lapok, hogy egy bukaresti liberális politikus törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint a tömbmagyar területeken is automatikusan kapjon a helyi románság politikai képviselőt. Most képzeljük el, hogy megtörténhetne-e ez Magyarországon? Mert kötve hiszem, hogy Kuncze Gábor benyújtana egy ilyen javaslatot, hogy igaz ugyan, hogy az a vidék bunyevác, de alanyi jogon legyen ott egy magyar kisebbségi önkormányzati képviselő. ^Medveczky Attila ^Bosszú RMDSZ módra Magyar Fórum 2006. január 5. a vigyázó szemetek Erdélyre vessétek Bartha József lelkészként szolgálja a Maros felső folyásánál lévő Holtmaros magyarságát. Igazi vitézekkel, tiszta szívű magyarokkal rendelkezik felmenői között. Lelkészi ténykedése mellett egy Szászrégen környéki magyar újságot készít, illetve létrehozta és vezeti a Czegei Wass Alapítványt. Örömmel fogadta a Magyar Fórum megkeresését, melyet sokan ismernek és szeretnek az Istenszéke aljában is. - Mikor, milyen célból jött létre a Czegei Wass Alapítvány? 1997-ben hoztuk létre az alapítványt, melynek célja a Wass Albert örökség megőrzése. Romániában jelenleg 3 hónapot vesz igénybe egy alapítvány bejegyzése, a mi esetünkben ehhez két évre volt szükség, ezért 1999-ben kezdhettük meg működésünket. De ez már a múlt, a lényeg, hogy létezünk, és komoly eredményeket tudunk felmutatni. - Beszéljen ezekről. Református lelkészként tevékenykedve mindig is célom volt, hogy segítsek azokon a magyar kisgyermekeken, akik rossz körülmények között élnek, esetleg család nélkül és veszélyeknek kitéve. Az alapítvány működtetése mellett egy gyermekotthon építésébe is belekezdtünk, lelkészi szolgálatom színhelyén, Holtmaroson. 2000-ben avattuk fel és jelenleg 16 gyermeknek ad otthont. - Magyar gyermekeknek? Természetesen. Rendkívül fontos, hogy mindenki, akinek módja, lehetősége van, segítse az elcsatolt területeken élő magyarok megmaradását. A mi célunk is az, hogy a magyarok magyarok maradjanak. Azokból a magyar gyermekekből, akik román otthonba kerülnek, valóságos román janicsárokat nevelnek. Ezt minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Itt, a holtmarosi gyermekotthonban mindent annak rendelünk alá, hogy tisztességes, becsületes magyar embereket neveljünk a gyermekekből. Vigyázzuk, óvjuk őket és igyekezzük megteremteni annak a lehetőségét, hogy szülőföldjükön maradva ki tudjanak bontakozni és mint magyar szívű emberek, továbbvigyék a magyar ügyet. Amenynyire szerény eszközeink megengedik, igyekszünk továbblépni. A közeljövő tervei között szerepel, hogy Vécsen és Abafáján újabb két gyermekotthont létesítünk. Ezek a kezdetben 12-12 fő számára nyújtanának biztos otthont. A holtmarosi tizenhat gyermekkel együtt ez összesen már negyven gyermek. Ön szerint hány magyar él jelenleg Erdélyben? A román népszámlálási és egyéb románok által kreált adatok már jóval kétmillió fő alatt jelzik a magyarság lélekszámát. Az ő érdekük az, hogy minél kevesebb magyart „hozzanak ki”. Mi az egyházi adatokból indulunk ki, hiszen itt valódi nyilvántartás működik, melyben kozmetikázatlan adatokat találunk a magyarság lélekszámára vonatkozóan is. Ezek alapján elmondható, hogy jelenleg mintegy 2,3-2,4 milliónyi magyar él Erdélyben. Azonban a magyarság sajnos nálunk is fogy, több a temetés, mint a keresztelő. Emellett 1990 óta mintegy 220 ezer magyar települt át az anyaországba. Megdöbbentő, hogy az áttelepülés - amely mára amúgy is lelassult -, szinte teljesen leállt volna, ha megkapjuk a kettős állampolgárságot. A politika otthoni „csinálói” számára azonban a nem számított felelős döntésnek.Az MVSZ nemrégiben bejelentette, hogy 2006-ban ismét népszavazást kezdeményez. Mi erről a véleménye? Nem tartom szerencsésnek egy újabb népszavazás kitűzését. Gondoljuk csak végig, micsoda hatalmas lelki törést okozott ez az elszakított részeken élő magyaroknak. A magam példájából tudom, milyen nehéz volt bármit is mondani akkor a híveknek a szószékről. A szavazás éjszakáján itt voltam Magyarországon, és amikor hazaértem, a kisfiam azzal fogadott, hogy „Apu, biztosan rosszul prédikáltál!”. Ő persze nem tudta konkrétan, miről volt szó, de még így is érezte, micsoda letargia lett úrrá a kinti magyarokon. Most, amikor a sebek, ha lassan is, de gyógyulnak, nem tudom, szabad-e kockáztatni egy esetleges ismételten negatív eredményű népszavazást. Lehet, hogy egy újabb kudarc már jóvátehetetlen lelki törést okozna. Ezt a kérdést a parlamentnek kellene egyszer s mindenkorra rendeznie. A világon mindenütt így van ez. Nem kell messzire menni, vegyük Romániát. A román parlament éppen tavaly adta meg a Besszarábiában élő román nemzetiségűek részére a kettős állampolgárságot. Szóba sem került, hogy szavazást tartsanak erről, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy ők ott románok, következésképpen az anyaországtól megkapják az állampolgárságot, így kellene tenni Magyarországon is. Az író nevét viselő alapítvány elnökeként kapcsolatban van a Wass-családdal. Mit tudhatunk Wass Albert fiairól? Valamennyien komoly eredményeket értek el életükben, pályájukon. Géza geológusként dolgozik Floridában. Huba katonatiszt az amerikai hadseregben. Dandártábornoki beosztásban van. Miklós, aki közgazdász végzettségű, szintén az USA- ban él, csakúgy mint Vid, aki már nyugdíjas. Endre Európában él, közgazdászként dolgozik Wolfsburgban a Volkswagen cégnél. Emellett a mi alapítványunk és több más alapítvány kuratóriumi tagja is. Wass Albert Csaba nevű fia fiatalon, még a második világháborúban életét vesztette. Neki állít emléket Wass Albert „Csaba” című regényével. A fiúk megőrizték magyarságukat? Beszélnek anyanyelvükön? Valamennyien kiválóan beszélnek magyarul, sőt van, amelyiküknek a felesége is magyar. Bár egyikük sem él Magyarországon, az apai örökséget továbbviszik. Igaz magyar emberek maradtak a Wass-fiúk! Édesapjuk haláláig nem mehetett Erdélybe. A gyermekek hazalátogatnak? Igen, nagy örömünkre rendszeresen jönnek. Főleg Endre jár vissza, évente négyszer látogat el hozzánk. Minden évszakban felkeresi a Wass-család ősi földjét. Egyébként döbbenetes, hogy Wass Alberttől - illetve most már az emlékétől - még mindig félnek a románok. Bár az összes amerikai átvilágítás megállapította, hogy Wass Albert nem követett el olyan bűnöket, melyek miatt itt halálra ítélték, a mai napig nem rehabilitálták. Továbbra is háborús bűnösnek számít Romániában. Nekem is volt egy érdekes kalandom. Éppen egy éve, hogy Bonyhádon átadtak egy Wass Albert-szobrot, és a rendezvényre engem is meghívtak, beszédet mondtam. Képzelje el, amikor hazamentem Holtmarosra, megtalált a román belügy. Rendszeresen igazoltattak, néhány hétig még a vasárnapi istentiszteleten is „tiszteletüket tették”. Persze nekem sem kellett több, ezek alkalmával jórészt Trianonról prédikáltam. Direkt tettem így, hogy ha már odajöttek, hát ne jöjjenek hiába. Érdekes, nem? Összességében megdöbbentő, hogy 15 évvel a változások után még mindig előfordulhat ilyesmi. Mit üzen nekünk, anyaországiaknak? Úgy is mint református lelkész, és úgy is mint Wass Albert emlékének hűséges ápolója, annyit üzenek: Magyar testvérek! Vigyázó szemetek Erdélyre vessétek! .• Kovács Attila Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke