Magyar Fórum, 2006. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-05 / 1. szám

­ Kitessékelték szolgálati lakásából György­ Attila írót- írta az Új Magyar Szó. „Szemé­lyem elleni bosszúnak tartom az intéz­kedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” - háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a vá­rostól bérelt szolgálati lakását. Az érin­tettel a Kincsem Rádióban a kilakolta­tásról, irodalmi és publicisztikai mun­kásságáról beszélgettünk. Hol található a szolgálati lakás? Ez egy kétszobás lakás Csíkszereda köz­pontjában, amit 1999-ben a Székelyföld szerkesztősége az akkori városi vezetéstől kapott szolgálati lakásként. Ezt a lakást a szerkesztőség számomra utalta ki, s ott is éltem háborítatlanul hat éve. Közben vál­tozott a világ errefele, új politikai vezetése lett a városnak, s velük nem ápolunk a lapnál túl szívélyes viszonyt, s így jómagam sem, mint a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke. Tehát akkor RMDSZ-es a városvezetés? Igen, Csíkszereda városvezetése 99%-ban RMDSZ-es tanácsosokból áll, RMDSZ-es a polgármester és az alpolgármester is. Az ön kérdéséhez még azt tenném hozzá, hogy igen, természetesen be fogom perelni a hi­vatalt, mert diszkriminációs megfontolá­sokból történőnek tartom ezt az esetet. Én mindaddig nem fogok kiköltözni, amíg a másik 20 szintén szolgálati lakásban RMDSZ-es szenátorok és román politikai képviselők üldögélnek. A sajtó szerint viszont Antall Attila alpol­gármester azt mondta, hogy nem egyedi esetről van szó, hiszen kilenc bérlőt szólítottak fel arra, hogy lejárt a szerződése. Ez valóban így van, vagy ez csak az alpolgármester állítása? Igaz, hogy küldtek még néhány ember­nek rajtam kívül felszólítást, és az is igaz, hogy pár napon belül ezekkel az emberek­kel közölték, hogy maradhatnak nyugod­tan, nincsen semmi baj. Ezt később úgy ma­gyarázták, hogy a többiekkel kiegyeztek. Nem tudom, hogy m­ilyen jogi terminus az, hogy „kiegyeztek”. Velem viszont ezt meg sem próbálták. Említette a diszkriminációt. Milyen románi­ai és nemzetközi szervezetekhez lehet fordulni ilyen esetben? Mondjuk, elhúzódhat a per, ki tudja, mikor fogják tárgyalni, és hát ki tudja, hogy milyen eszközhöz tudnak nyúlni, hogy önt kilakoltassák. Jelen pillanatban fogadtam egy ügyvé­det, mivel jogi analfabéta vagyok, s nem is akarok közelebbi ismeretségbe kerülni a joggal, ezért fizetek egy ügyvédet, hogy ezen ő gondolkozzon. Térjünk rá az írói és publicisztikai munkái­ra. Ön szerint mi tesz valakit íróvá, a kézzel­fogható mű vagy pedig egy életforma? Köszönöm a kérdést, egyértelműen mind­kettő. Hiába van meg az írói életforma, ha nincsenek művek, viszont lehet egy hajóra­komány üres mű, hogyha nincs mellette az a világnézet, ami az írót íróvá teszi. Én Má­­rainak a megfogalmazását fogadom el ebben az esetben is, amikor ő maga is azt mondja, hogy írónak lenni: személyes világnézet, habitus és kiállás kérdése. Azt olvastam, hogy a szépirodalmi műveiben felismerhető a középkor imázs. Ezért kérdezem, hogy miért helyezi a hősöket a távoli múltba, talán onnan könnyebb üzenni a jelen kornak? Egyrészt igen. Nyilván van egyféle elvá­gyódás ebben. A mai világunkat egyáltalán nem találom még arra sem érdemesnek, hogy irodalmi környezetté váljon egy novel­lámban vagy regényemben. Nem mintha, nem találnám a helyem a mai korban. A rendet nem hiányolja a világból? Inkább a tartást. Nincsen meg az embe­rekben, illetve nagyon ritkán, és a társa­dalomban egyáltalán nincsenek jelen azok az értékek, melyek az én számomra az emberi létezésnek alapfeltételei, ezek a lojalitás, a hűség, a becsület, a kitartás. Ezek tipikusan a középkorhoz rokonít­ható erények, holott a felsoroltak konkré­tan nem tartozhatnak egyetlen korhoz. A lojalitás lojalitás volt ezer évvel ezelőtt is és most is az. Ön az Erdélyi Magyar Írók Ligájának in­tendánsa. Mennyire fontos egy ilyen csoporthoz való tartozás, illetve egy írói csoportosulás szerepe mennyire szükséges Magyarországon, illetve a határon túli magyarok között? Fontosnak tartom és nemcsak a nyájszel­lem miatt, miszerint jó együtt lenni és ki­cserélni a gondolatainkat, esetleg műhely­munkát folytatni, és nemcsak az érdek­­védelem miatt, amit törvényszerűen el tud látni egy ilyen szervezet, de azért is, mert az mindig jó - különösen a kisebbségi lét­ben - ha egy intézménnyel több van. Ugyan­is ezekből az intézményekből áll össze az a rendszer, amely összetartó erőként műkö­dik ebben a mikrotársadalomban. Boncolgassuk ezt a szót, hogy liberális, libe­rális politika, mert ön azt írta egykor, hogy „a politikai irányzatról mégoly képzett és pártat­lan embernek sem Széchenyi jut eszébe, nem, a liberális szóhoz ma kizárólag nagybajuszú em­berek, főpolgármesterek, ügynökök és profi hát­ba szúráshoz szokott politikai rablólovag képe tapad. ’’Milyen egy erdélyi vagy romániai libe­rális politikus? A román liberális politikus abban külön­bözik a magyar liberális politikustól, hogy a román liberális politikus szereti a hazá­ját, mi több, hazafi. November végén adták hírül a lapok, hogy egy bukaresti liberális politikus törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint a tömbmagyar területeken is auto­matikusan kapjon a helyi románság poli­tikai képviselőt. Most képzeljük el, hogy megtörténhetne-e ez Magyarországon? Mert kötve hiszem, hogy Kuncze Gábor benyúj­tana egy ilyen javaslatot, hogy igaz ugyan, hogy az a vidék bunyevác, de alanyi jogon le­gyen ott egy magyar kisebbségi önkormány­zati képviselő. ^Medveczky Attila ^Bosszú RMDSZ módra Magyar Fórum 2006. január 5. a­ v­igyázó szemetek Erdélyre vessétek Bartha József lelkészként szolgálja a Maros felső folyásánál lévő Holtmaros magyarsá­gát. Igazi vitézekkel, tiszta szívű magya­rokkal rendelkezik felmenői között. Lel­­készi ténykedése mellett egy Szászrégen kör­nyéki magyar újságot készít, illetve létre­hozta és vezeti a Czegei Wass Alapítványt. Örömmel fogadta a Magyar Fórum megke­resését, melyet sokan ismernek és szeretnek az Istenszéke aljában is. - Mikor, milyen célból jött létre a Czegei Wass Alapítvány? 1997-ben hoztuk létre az alapítványt, melynek célja a Wass Albert örökség megőr­zése. Romániában jelenleg 3 hónapot vesz igénybe egy alapítvány bejegyzése, a mi esetünkben ehhez két évre volt szükség, ezért 1999-ben kezdhettük meg működésünket. De ez már a múlt, a lényeg, hogy létezünk, és komoly eredményeket tudunk felmutatni. - Beszéljen ezekről. Református lelkészként tevékenykedve mindig is célom volt, hogy segítsek azokon a magyar kisgyermekeken, akik rossz kö­rülmények között élnek, esetleg család nél­kül és veszélyeknek kitéve. Az alapítvány működtetése mellett egy gyermekotthon építésébe is belekezdtünk, lelkészi szolgá­latom színhelyén, Holtmaroson. 2000-ben avattuk fel és jelenleg 16 gyermeknek ad otthont. - Magyar gyermekeknek? Természetesen. Rendkívül fontos, hogy mindenki, akinek módja, lehetősége van, segítse az elcsatolt területeken élő magya­rok megmaradását. A mi célunk is az, hogy a magyarok magyarok maradjanak. Azok­ból a magyar gyermekekből, akik román otthonba kerülnek, valóságos román jani­csárokat nevelnek. Ezt minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Itt, a holt­marosi gyermekotthonban mindent an­nak rendelünk alá, hogy tisztességes, becsü­letes magyar embereket neveljünk a gyer­mekekből. Vigyázzuk, óvjuk őket és igye­­kezzük megteremteni annak a lehetőségét, hogy szülőföldjükön maradva ki tudjanak bontakozni és mint magyar szívű embe­rek, továbbvigyék a magyar ügyet. Ameny­­nyire szerény eszközeink megengedik, igyek­szünk továbblépni. A közeljövő tervei kö­zött szerepel, hogy Vécsen és Abafáján újabb két gyermekotthont létesítünk. Ezek a kezdetben 12-12 fő számára nyújtanának biztos otthont. A holtmarosi tizenhat gyer­mekkel együtt ez összesen már negyven gyermek.­­ Ön szerint hány magyar él jelenleg Er­délyben? A román népszámlálási és egyéb romá­nok által kreált adatok már jóval kétmillió fő alatt jelzik a magyarság lélekszámát. Az ő érdekük az, hogy minél kevesebb ma­gyart „hozzanak ki”. Mi az egyházi ada­tokból indulunk ki, hiszen itt valódi nyil­vántartás működik, melyben kozmetiká­­zatlan adatokat találunk a magyarság lé­­lekszámára vonatkozóan is. Ezek alapján elmondható, hogy jelenleg mintegy 2,3-2,4 milliónyi magyar él Erdélyben. Azonban a magyarság sajnos nálunk is fogy, több a temetés, mint a keresztelő. Emellett 1990 óta mintegy 220 ezer magyar települt át az anyaországba. Megdöbbentő, hogy az át­­település - amely mára amúgy is lelassult -, szinte teljesen leállt volna, ha megkap­juk a kettős állampolgárságot. A politika otthoni „csinálói” számára azonban a nem számított felelős döntésnek.­­Az M­VSZ nemrégiben bejelentette, hogy 2006-ban ismét népszavazást kezdeményez. Mi erről a véleménye? Nem tartom szerencsésnek egy újabb népszavazás kitűzését. Gondoljuk csak vé­gig, micsoda hatalmas lelki törést okozott ez az elszakított részeken élő magyarok­nak. A magam példájából tudom, milyen nehéz volt bármit is mondani akkor a hí­veknek a szószékről. A szavazás éjszakáján itt voltam Magyarországon, és amikor hazaértem, a kisfiam azzal fogadott, hogy „Apu, biztosan rosszul prédikáltál!”. Ő persze nem tudta konkrétan, miről volt szó, de még így is érezte, micsoda letargia lett úrrá a kinti magyarokon. Most, amikor a sebek, ha lassan is, de gyógyulnak, nem tudom, szabad-e kockáztatni egy esetleges ismételten negatív eredményű népszava­zást. Lehet, hogy egy újabb kudarc már jó­vátehetetlen lelki törést okozna. Ezt a kér­dést a parlamentnek kellene egyszer s min­denkorra rendeznie. A világon mindenütt így van ez. Nem kell messzire menni, ve­gyük Romániát. A román parlament éppen tavaly adta meg a Besszarábiában élő ro­mán nemzetiségűek részére a kettős állam­­polgárságot. Szóba sem került, hogy szava­zást tartsanak erről, a világ legtermészete­sebb dolga volt, hogy ők ott románok, kö­vetkezésképpen az anyaországtól megkap­ják az állampolgárságot, így kellene tenni Magyarországon is.­­ Az író nevét viselő alapítvány elnökeként kapcsolatban van a Wass-családdal. Mit tudhatunk Wass Albert fiairól? Valamennyien komoly eredményeket ér­tek el életükben, pályájukon. Géza geoló­gusként dolgozik Floridában. Huba kato­natiszt az amerikai hadseregben. Dandár­tábornoki beosztásban van. Miklós, aki közgazdász végzettségű, szintén az USA- ban él, csakúgy mint Vid, aki már nyugdí­jas. Endre Európában él, közgazdászként dolgozik Wolfsburgban a Volkswagen cégnél. Emellett a mi alapítványunk és több más alapítvány kuratóriumi tagja is. Wass Albert Csaba nevű fia fiatalon, még a második világháborúban életét vesztette. Neki állít emléket Wass Albert „Csaba” cí­mű regényével.­­ A fiúk megőrizték magyarságukat? Be­szélnek anyanyelvükön? Valamennyien kiválóan beszélnek ma­gyarul, sőt van, amelyiküknek a felesége is magyar. Bár egyikük sem él Magyarorszá­gon, az apai örökséget továbbviszik. Igaz magyar emberek maradtak a Wass-fiúk!­­ Édesapjuk haláláig nem mehetett Erdély­be. A gyermekek hazalátogatnak? Igen, nagy örömünkre rendszeresen jön­nek. Főleg Endre jár vissza, évente négy­szer látogat el hozzánk. Minden évszakban felkeresi a Wass-család ősi földjét. Egyéb­ként döbbenetes, hogy Wass Alberttől - illetve most már az emlékétől - még min­dig félnek a románok. Bár az összes amerikai átvilágítás megállapította, hogy Wass Al­bert nem követett el olyan bűnöket, melyek miatt itt halálra ítélték, a mai napig nem rehabilitálták. Továbbra is háborús bűnös­nek számít Romániában. Nekem is volt egy érdekes kalandom. Éppen egy éve, hogy Bonyhádon átadtak egy Wass Albert-szob­­rot, és a rendezvényre engem is meghív­tak, beszédet mondtam. Képzelje el, ami­kor hazamentem Holtmarosra, megtalált a román belügy. Rendszeresen igazoltattak, néhány hétig még a vasárnapi istentiszte­leten is „tiszteletüket tették”. Persze nekem sem kellett több, ezek alkalmával jórészt Trianonról prédikáltam. Direkt tettem így, hogy ha már odajöttek, hát ne jöjjenek hiába. Érdekes, nem? Összességében meg­döbbentő, hogy 15 évvel a változások után még mindig előfordulhat ilyesmi.­­ Mit üzen nekünk, anyaországiaknak? Úgy is mint református lelkész, és úgy is mint Wass Albert emlékének hűséges ápo­lója, annyit üzenek: Magyar testvérek! Vi­gyázó szemetek Erdélyre vessétek! .• Kovács Attila Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke

Next