Magyar Fórum, 2006. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-06 / 27. szám
„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsidajenő: Psalmus Hungaricus) mm www.magyarforum.hu i2T7TOrÍnT® XVIII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2006. július 6. Örökös hatalomvágy, tustia a hitközség pártmunkása Amikor vallási közösségek képviselői találkoznak és folytatnak tárgyalásokat a magyar kormány, az államhatalom képviselőivel, a történelmi keresztény egyházakat szinte csakis magas rangú papi személyek, elsősorban is püspökök képviselik. Kivételt képez a negyedik történelmi felekezetként számon tartott izraelita közösség, amelynek papjait, a rabbikat, főrabbikat csak elvétve látni az állam és az egyházak közös ügyeit érintő megbeszéléseken, így a zsidó hívők számára fontos kérdésekben nem a rabbik, hanem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői a kormány tárgyalópartnerei. Ezért is különös, hogy Zoltai Gusztáv exmunkásőr elvtárs, a Mazsihisz nagyhatalmú ügyvezető igazgatója a Köztársaság téri pártközpontban ünnepelte a vallási vezetők közéleti megnyilvánulásait más esetekben éles kritikával illető Magyar Szocialista Párt választási győzelmét. Az viszont már példátlan pimaszság, hogy az állam és az egyházak szigorú szétválasztásának fontosságát hangoztató szocialista párt egyik vezéregyénisége és kormányzati tisztségviselője, a privatizációs botrányairól elhíresült Suchman Tamás alelnökként tevékenykedik az izraelita hívők képviseletét ellátó Mazsihiszben. A Somogy megyei Marcaliban 1954-ben született Suchman Tamás a középiskola elvégzését követően még meglehetősen távol kereste boldogulását a zsidó hitközségektől. Az apai példát követve egy ideig fuvarosként dolgozott, majd Marcaliban a tanácsnál látott el különféle munkaköröket. Többféle előadói beosztást is kipróbált, míg végül kiemelte a párt. Jogi diplomát szerzett a pécsi egyetemen, belépett az MSZMP-be, és gyors ütemben haladt felfelé a tanácsi szamárlétrán. Közvetlenül a rendszerváltás előtt ambícióit már nem elégítette ki a marcali tanácsnál rá váró bizonytalan jövő, és a Budapest Banknál helyezkedett el a marcali kirendeltség igazgatójaként. Erre az időre tehető az is, hogy a vallás felszámolását meghirdető MSZMP ideológiáját lelkesen kiszolgáló Suchman rálelt hitbéli zsidó identitására. Az MSZP-vé átalakult állampárt már nem tiltotta tagjai szabad vallásgyakorlását, így Suchman is csatlakozhatott a keszthelyi hitközséghez, melynek rövidesen alelnöke lett. Az 1990-es választásokon Suchman ugyan alulmaradt szülővárosának választókerületében, sőt listán sem jutott be a parlamentbe, ám Ormos Mária lemondásának köszönhetően, néhány hónappal a választások után, mégis országgyűlési képviselő lett. Antall József, majd Boross Péter miniszterelnöksége alatt Suchman Tamás bizonyult a kislétszámú MSZP-frakció egyik legaktívabb tagjának. Főleg a zsidó kárpótlás, a privatizáció és az antiszemitizmus témaköreiben mutatkozott igencsak tevékenynek. Ellenzéki pozícióból azonban csupán korlátozott mértékben tudott érvényt szerezni elképzeléseinek. Suchman számára akkor érkezett el a lehetőségek kora, amikor 1994-ben az országgyűlési választásokon abszolút többséget szerzett az MSZP Érdekes módon, a főleg budapesti zsidó értelmiségiek befolyása, irányítása alatt álló SZDSZ eleinte idegenkedett a parasztos megjelenésű, tájszólással beszélő Suchmantól, ám a kissé mucsai benyomást keltő politikus felemelkedését már nem állíthatta meg néhány fanyalgó, liberális entellektüel. 1995. március 1-jén Suchmant kinevezték a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek. (Folytatás a 14. oldalon) Vallásos tagozat Rákosi nyomdokain Gyurcsány, Szilvásy és Kuncze kormánya a tanárok és az orvosok üldözése után most a papok és lelkészek ellen hangolja a nyomorba taszított embereket, ahelyett, hogy fellendítenék az ország gazdasági állapotát. A MSZP vallásos tagozatai?) tanulmányában ugyanis azt javasolja, hogy a lelkipásztori tevékenység minősüljön szolgáltatásnak, amely után áfát és személyi jövedelemadót kell fizetni. Tehát azt sugallják: az egyház részese a feketegazdaságnak. A szocialisták vallásos tagozata többek közt a keresztelés és a misemondatás megadóztatásával tömné be a költségvetési hiányt. Hogy mindezt éppen a legnagyobb kormánypárt vallásos tagozata találta ki, az olyan, mintha a szlovák Slota tüntetne Trianonban a magyarokat ért igazságtalanság ellen. „Ha fölvetjük a kérdést, milyen feladatok várnak ránk az új évben, Jézusra kell tekintenünk. Az apostoli hitvallásban azt imádkozzuk, hogy az Isten Fia értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett. Valami ehhez hasonló feladat vár miránk, keresztényekre és egyúttal szociáldemokratákra is. Emberré válni a szó legnemesebb értelmében: ez egyet jelent azzal, hogy további életünket a jóság, a szeretet és a megbocsátás jegyében töltsük, olvasható a tagozat újévi köszöntőjében. Úgy látszik, a hívő szociknál a szeretet által vezérelve, neki lehet rontani az egyháznak is. Bár elképzelhető, hogy ők csak a pénzt és a hatalmat tekintik istenüknek. Arról még nem esett szó, hogy az MSZP vallásos tagozata ingyenjegyeket osztogatott volna a Da Vinci-kódra, de ezek után ezt sem lehet kizárni. Medveczky Attila A TARTALOMBÓL: Meghalt Horváth Balázs ___________________________________________________________(3. oldal) Duray Miklós a magyargyűlölő koalícióról (8. oldal) Nagyidai válogatott a világbajnokságon _______________________________________________(12. oldal) Fizess, magyar! _______________________________________________(20. oldal)