Magyar Fórum, 2006. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2006-07-06 / 27. szám

„Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsidajenő: Psalmus Hungaricus) mm www.magyarforum.hu­­ i2T7TOrÍnT® XVIII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2006. július 6. Örökös hatalomvágy, tu­s­ti­a a hitközség pártmunkása Amikor vallási közösségek képviselői talál­koznak és folytatnak tárgyalásokat a ma­gyar kormány, az államhatalom képvise­lőivel, a történelmi keresztény egyházakat szinte csakis magas rangú papi személyek, elsősorban is püspökök képviselik. Kivételt képez a negyedik történelmi felekezetként számon tartott izraelita közösség, amelynek papjait, a rabbikat, főrabbikat csak elvétve látni az állam és az egyházak közös ügyeit érintő megbeszéléseken, így a zsidó hívők számára fontos kérdésekben nem a rabbik, hanem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői a kormány tárgyaló­­partnerei. Ezért is különös, hogy Zoltai Gusztáv ex­­munkásőr elvtárs, a Mazsihisz nagyhatal­mú ügyvezető igazgatója a Köztársaság té­ri pártközpontban ünnepelte a vallási ve­zetők közéleti megnyilvánulásait más ese­tekben éles kritikával illető Magyar Szo­cialista Párt választási győzelmét. Az vi­szont már példátlan pimaszság, hogy az állam és az egyházak szigorú szétválasztá­sának fontosságát hangoztató szocialista párt egyik vezéregyénisége és kormányza­ti tisztségviselője, a privatizációs botrá­nyairól elhíresült Suchman Tamás alel­­nökként tevékenykedik az izraelita hívők képviseletét ellátó Mazsihiszben. A Somogy megyei Marcaliban 1954-ben született Suchman Tamás a középiskola el­végzését követően még meglehetősen tá­vol kereste boldogulását a zsidó hitközsé­gektől. Az apai példát követve egy ideig fu­varosként dolgozott, majd Marcaliban a tanácsnál látott el különféle munkakörö­ket. Többféle előadói beosztást is kipró­bált, míg végül kiemelte a párt. Jogi dip­lomát szerzett a pécsi egyetemen, belépett az MSZMP-be, és gyors ütemben haladt felfelé a tanácsi szamárlétrán. Közvetlenül a rendszerváltás előtt ambí­cióit már nem elégítette ki a marcali ta­nácsnál rá váró bizonytalan jövő, és a Bu­dapest Banknál helyezkedett el a marcali kirendeltség igazgatójaként. Erre az időre tehető az is, hogy a vallás felszámolását meghirdető MSZMP ideológiáját lelkesen kiszolgáló Suchman rálelt hitbéli zsidó identitására. Az MSZP-vé átalakult állam­párt már nem tiltotta tagjai szabad vallás­gyakorlását, így Suchman is csatlakozha­tott a keszthelyi hitközséghez, melynek rövidesen alelnöke lett. Az 1990-es választásokon Suchman ugyan alulmaradt szülővárosának válasz­tókerületében, sőt listán sem jutott be a parlamentbe, ám Ormos Mária lemondá­sának köszönhetően, néhány hónappal a választások után, mégis országgyűlési kép­viselő lett. Antall József, majd Boross Péter miniszterelnöksége alatt Suchman Tamás bizonyult a kislétszámú MSZP-frakció egyik legaktívabb tagjának. Főleg a zsidó kárpótlás, a privatizáció és az antiszemi­tizmus témaköreiben mutatkozott igen­csak tevékenynek. Ellenzéki pozícióból azonban csupán korlátozott mértékben tu­dott érvényt szerezni elképzeléseinek. Suchman számára akkor érkezett el a lehetőségek kora, amikor 1994-ben az or­szággyűlési választásokon abszolút több­séget szerzett az MSZP Érdekes módon, a főleg budapesti zsidó értelmiségiek befo­lyása, irányítása alatt álló SZDSZ eleinte idegenkedett a parasztos megjelenésű, táj­szólással beszélő Suchmantól, ám a kissé mucsai benyomást keltő politikus felemel­kedését már nem állíthatta meg néhány fanyalgó, liberális entellektüel. 1995. március 1-jén Suchmant kinevez­ték a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek. (Folytatás a 14. oldalon) Vallásos tagozat Rákosi nyomdokain Gyurcsány, Szilvásy és Kuncze kormánya a tanárok és az orvosok üldözése után most a papok és lelkészek ellen hangolja a nyomorba taszított embereket, ahelyett, hogy fellen­dítenék az ország gazdasági állapotát. A MSZP vallásos tagozatai?) tanulmányában ugyanis azt javasolja, hogy a lelkipásztori tevékenység minősüljön szolgáltatásnak, amely után áfát és személyi jövedelemadót kell fizetni. Tehát azt sugallják: az egyház részese a feketegazdaságnak. A szocialisták vallásos tagozata többek közt a keresztelés és a misemondatás megadóztatásával tömné be a költségvetési hiányt. Hogy mindezt éppen a legnagyobb kormánypárt vallásos tagozata találta ki, az olyan, mintha a szlovák Slota tüntetne Trianonban a magyarokat ért igazságtalanság ellen. „Ha fölvetjük a kérdést, milyen feladatok várnak ránk az új évben, Jézusra kell tekintenünk. Az apostoli hitvallásban azt imádkozzuk, hogy az Isten Fia értünk, emberekért, a mi üdvösségün­kért emberré lett. Valami ehhez hasonló feladat vár miránk, keresztényekre és egyúttal szociáldemokratákra is. Emberré válni a szó legnemesebb értelmében: ez egyet jelent azzal, hogy további életünket a jóság, a szeretet és a megbocsátás jegyében töltsük, olvasható a tagozat újévi köszöntőjében. Úgy látszik, a hívő szociknál a szeretet által vezérelve, neki lehet rontani az egyháznak is. Bár elképzelhető, hogy ők csak a pénzt és a hatalmat tekintik istenüknek. Arról még nem esett szó, hogy az MSZP vallásos tagozata ingyenjegyeket osztogatott volna a Da Vinci-kódra, de ezek után ezt sem lehet kizárni. Medveczky Attila A TARTALOMBÓL: Meghalt Horváth Balázs ___________________________________________________________(3. oldal) Duray Miklós a magyargyűlölő koalícióról (8. oldal) Nagyidai válogatott a világbajnokságon _______________________________________________(12. oldal) Fizess, magyar! _______________________________________________(20. oldal)

Next