Magyar Fórum, 2009. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

2009-07-02 / 26. szám

­ A Nemzetellenes Holding működésének múlt héten elkezdett elemzését folytatom most a Kiskunlacházán történt gyilkosság körülmé­nyeinek bemutatásával. Azt várom, hogy a nagy port felvert, nemi erőszakkal súlyosbí­tott eset és az annak feltárásában elkövetett politikai erőszak és manipuláció döntő bizo­nyítékul szolgál a Nemzetellenes Holding elleni védekezésünkben. 2008 novemberében Horák Nórát, a 14 éves gyereklányt meggyilkolva és megerősza­kolva találta meg édesapja a házukhoz közeli bozótosban. A gyerek éjszaka diszkóban szó­rakozott és hajnalban egyedül indult haza. Nóri anyja tanárnő, apja is hasonló képesítésű ember, a lány minden bizonnyal liberális nevelésben részesül, mint megannyi kortár­sa, ha csak reggel tűnik fel szüleinek, hogy még nincs otthon. Erről nem a szülők tehet­nek, hanem az a liberális világrend, amely disz­kó- és nemi szabadságot ad a serdületlen és szellemileg még fogékony ifjúságnak, mert ez a modern. Lehet, hogy a szülő vonakodik et­től, de a gyerekeken akkora a szabados élet­vitelt propagáló világ, a tévé, a celebélet nyo­mása, hogy kikövetelik maguknak ezt az élet­formát. A gyerekek pedig kinevetik és ki­közösítik maguk közül a családi fegyelemben élő, nem szabados, nem diszkós életformájúa­­kat. A konformizmus nyomása iszonyatosan erős. Az egész állam, a sajtó, az iskola is azt hirdeti, hogy ezt az egyetlen életünket teljes szórakozási szabadságban, válogatott, ne­künk járó élvezetekben sikk eltöltenünk, és a fegyelem, az önfegyelemmel együtt maradi­­ság, egy régi, leküzdött kor zárványa. Csak magadnak élsz. Ezt az életformát a nyugati kultúra fejlesztette ki, ez amerikai szabada­lom, s a világ urainak mérhetetlen haszna szár­mazik a diszkóéletből, az ott eladott italokból és kábítószerekből és az életforma egyéb kel­lékeinek dömpingjéből. A Holding egyik pil­lére a diszkóban, plazában szocializált ember. Mindez Kiskunlacházán is így van. A gyilkosság felderítését természetesen azonnal elrendelték. Minden fórumon hírül adták, hogy a nyomozás nagy erőkkel folyik. Egybeesett azonban a 2009. június 7-i európai parlamenti választás kitűzésével és a Magyar Gárda szereplései miatt felhabzott perek, ítéletek és a ferencvárosi időközi képviselő­­választás kampánykezdetével. Megkezdődött az ajánlószelvények gyűjtése. Ahhoz, hogy a Jobbik jól szerepelhessen az EU-választáson, fel kellett lőni. Ez a Ferenc­városban történt meg és tulajdonképpen Lac­­házán. Kiskunlacháza független polgármestere, Répás József és a képviselőtestület is egyön­tetűen beleveti magát az erőszak elleni harc­ba. Gyűlést tartanak a Petőfi Művelődési Ház előtt, fáklyás felvonulással emlékeznek Nóri­­ra. Békésen tiltakoznak az erőszak ellen. Ki­mondják a legfontosabb és leghatásosabb jel­szót: „elég volt!” Majd, az önkormányzat egy­millió forintot ajánl fel a nyomravezetőnek. A felvonulások, tiltakozások állandó szerep­lője a Magyar Gárda és a Jobbik, a polgármes­ter és a rendőrség tárgyal a vezetőikkel, s hol engedi őket felvonulni, hol nem, de ők min­dig jelen vannak és minden híradás róluk szól. A Goj motorosok is megjelennek és felaján­lást tesznek. Az önkormányzat, a polgármes­ter soha nem mondja ki, hogy a roma erőszak ellen tiltakoznak, de nem is kell, mert az ben­ne van a levegőben. Már magától értetődik. Két héttel a gyilkosság után a rendőrség közli, hogy ámbátor a nyomozás nagy erőkkel folyik és kétszáz tanút már kihallgattak, még nincs gyanúsított. Az elsőként gyanúba vett két roma fiatalembert végül ártatlannak talál­ták, de a lacházi közvélemény csoportos ci­gány elkövetőkről tud és ez országosan is el van terjesztve. A december elsejei temetés országos ese­ménnyé fejlődik, Budapestről csoportok ér­keznek, természetesen a Gárda is tiszteleg és az is kénytelen odafigyelni a népmozgalomra, akit nem nagyon érdekel a dolog. Mert az ügy szép és tiszta. Egy kislányért szól a harang, akit megölt a roma erőszak és akinek temeté­sén országos a részvét és a felháborodást csak a mérhetetlen önuralom fogja vissza. A Gárda mécsest gyújt, virágot hoz, de a neve és a Job­­biké is már össze van kötve a roma erőszak elleni fellépéssel. A magyar üggyel, a nép ügyé­vel. Végre van egy kis csapat, azaz már nem is annyira kicsi, amely ki mer állni a cigány­bűnözés ellen. Egyre több szó esik Morvai Krisztináról, aki majd megvédi a népet, mi­ként eddig tette, mint rendőrség ellen fellépő jogvédő. 2008 decemberében folyik a kampány a Ferencvárosban, a MIÉP ajánlószelvényeit először elfogadják, majd a Jobbikos N. Előd fellépésére rossz nyomdában készültnek ta­lálják és kizárják, más pártokkal együtt a ver­senyből. A kiskunlacházi nyomozás állásáról de­cemberben és 2009 januárjában folyamatos közlések jelennek meg a Népszabadságban és a híradásokban: nincs gyanúsított. Már több száz kihallgatáson vannak túl, és akármeny­­nyire tartja is magát a roma elkövetés vádja a közvéleményben, Lacházán és az egész, roma hírektől forrongó országban nincs gyanúsí­tott. De a rendőrség nem adja fel. Tízmilliót tűz ki a nyomravezetőnek. Késik a DNS-vizsgálat eredménye. Február huszadikán a Nemzeti Nyomozó Iroda is be­kapcsolódik. Közben a január 14-i ferencvá­rosi választáson a Fidesz 63 százalékos ered­ménnyel győz az addig biztos MSZP-SZDSZ bázison és a Jobbik több mint hét százalékkal harmadik. A harmadik erő. A lacházi hajtás azonban folytatódik. Az MSZP központi lap­ja, a Népszabadság hírül adja, szinte naponta, hogy milyen nehézségeket okoz az emberek életében az erőszak, a rablás elterjedése, bot­rányok törnek ki, hogy szabad-e a „cigány­bűnözés” kifejezést használni, megtörténnek a cigányputrik elleni Molotov-koktélos táma­dások, meggyilkolják a hatalmas termetű, kiváló román kézilabdázót, Cosmát Veszp­rémben. Az elkövetők bizonyítottan, kétséget kizáróan, rajtakapottan bűnöző romák és a lacházi gyilkosságnak még mindig nincs meg a tettese. Lezajlik az EU-választás, a Jobbik majdnem ugyanannyi képviselőt küldhet Brüsszelbe, mint az MSZP, az SZDSZ pedig senkit. A sajtó megírja, a politológusok kielemzik, hogy a Jobbik nagyszerű felismerésének kö­szönheti a sikerét. Felfedezte a roma erőszak­ban, a megélhetési bűnözésben a szegény fa­lusi nép országos kifosztásában, a kertek meg­­dézsmálásában, a védtelen nép magáraha­­gyottságában rejlő lehetőségeket és betört ve­le a politikai térbe. Már középpárt és a szava­zatait a Fidesztől szedte el. Még csak közép­párt, de együtt kell élni vele. De, hogy milyen és mekkora apparátus, hírgyártás, elhárítás, rendőrség, rémhírterjesztés mozdult meg mellette, az érdekében, arról jóformán sem­mit nem tud a közvélemény, így éppen ez a legnagyobb hazugság, amelyet az elemzők terjesztenek, hogy a Jobbik önállóan, a saját erejéből érte el ezt az eredményt. A választások után azonban valami megbil­lent. Egész Európában előretörtek az EU- ellenes erők, amelyeket Magyarországon szél­sőjobbnak neveznek. A magyar kormány in­tést kaphatott. De ez csak sejtésünk. Minde­nesetre Bajnai Gordon Izraelben sietett kije­lenteni, hogy karanténba a Jobbikkal. És azonnal meglett a lacházi gyilkos. A DNS-vizsgálatok, az áldozaton talált vörös szőrzet, bőrreszelék egy fehérbőrű, vörös ha­jú elkövetőre utalt. A rendőrség és Nemzeti Nyomozó Iroda azonnal rájött, hogy ez nem lehet más, mint a szomszédban lakó fiatalem­ber, aki az első perctől kezdve gyanúba is ke­rült, de akinek a kilétét nem merték nyilvá­nosságra hozni - mondják most, mert az or­szágos felháborodást váltott volna ki és senki sem mosta volna le róluk, hogy hazudnak. Inkább eltagadták a tényeket. Ez shakespeare-i csattanó. Ha 2008 novem­berében, decemberében, a helyszíni vizsgála­tok és a DNS-mintavétel és annak eredménye után, a rendkívüli erőkkel folyó nyomozás elején elfogják az elkövetőt, a vörös hajú, fe­hér bőrű szomszédot, attól ugyan folytatódha­tott volna a roma bűnözés és az ellene fellépő gárdázás, jobbikolás, de a gyilkosság esetének nyomatéka, felháborító ténye kiesett volna belőle. Az államhatalmi szervek, a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda tudja, hogy ki az elkövető, fél évig hagyja futni egy politikai érdek szolgálatában. Milyen erő, milyen ha­talom az, amelyik ezt el tudja érni, és amelyik el tudja rendelni, hogy az ügy érdekében köz­reműködésre szorítsa rá a sajtót, a politoló­giát, az önkormányzatot és a legfelső végrehaj­tó hatalmat. Mi az a hatalom, amely kussoló szakembert, nyomozót, hazudozó irokézt, or­dító dervist egyaránt kiállít és felhasznál. Lelnek az áldozaton vörös fanszőrzetet és lakik az utcában egy vörös hajú fiatalember, aki aztán első szóra beismeri a tettét, de a ha­tóságok közreműködésével erősen tartja ma­gát a roma elkövetők állítása­­ a választásokig. Három röpke hét alatt le lehetett volna zárni a nyomozást, már a bírósági ítélet is kihirdet­hető lett volna, de a hatóságok szándékosan és tudatosan falaztak egy romaellenes és gár­dapárti állítás érdekében. Mindenkinek fel kell tűnjék a hatalmas szervezettség és a be­ágyazottság. Polgármester, önkormányzat, he­lyi hírcsatornák, suttogó propaganda, rendőr­ség állambiztonság, Nemzeti Nyomozó Iroda, Igazságügyi Minisztérium, Draskoviccsal az élén, Népszabadság és Kuruc.info, Gárda és politológusai, civil szervezetek és végül a meg­tévesztett, jó szándékú, szenvedő emberek. Hajmeresztő. Az egész nem más, mint egy óriási társadalommanipulálási gyakorlat. És a társadalomnak résen kell lennie, mert ha ez még csak egy főpróba volt, akkor a választás kimenetele módfelett bizonytalan. Végül, a nyomravezetői díjat nem fizették ki senkinek, de megjelent Lacházán Kolom­pár Orbán és elégtételt követelt a romák nevében. Mellesleg őkelme is gyanú alatt áll, anyagiak miatt. Mindez természetesen nem a romák és még csak nem is a Jobbik miatt érdekes. Hanem azt mutatja meg, hogy mekkora feladat előtt áll a magyarság. Igen, a kormányváltás kell és előfeltétel, de nem elégséges. A Holdingot kell levetkőznünk. A lacházi eset Csurka István Az éle eredetileg a „Szabadszáj” című, 1945-46-os vicclapban jelent meg, Budapest-Baja-Moszkva útvonalmegjelöléssel. A lapot akkor egy hónapra betiltották Magyar Forf­m 2009. július 2.

Next