Magyar Fórum, 2011. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-23 / 25. szám
A Czestochowai Fekete Madonna kegykép másolata Magyarországon Június 30. 19.00 Érkezés a Parlament elé. Ünnepélyes fogadtatás 19.45 Körmenet a Szent István-bazilikához, Székely János püspök atya vezetésével 20,15 Érkezés a Szent István Bazilikához 21.00 Engesztelő rózsafüzér elimádkozása 22.30 A zarándokvonat híveinek fogadása 23.00 Virrasztás a Márialégi vezetésével Július 1. 07.00 Szentmise a Szent Jobb kápolnában 07.30 Reggeli dicséret 08.00 Szentmise a Máriakép előtt 09.00 Rózsafüzér imádság 12.00 Úrangyala imádság Napközi imaóra 14.00 Imaóra a Kalász vezetésével 15.00 Irgalmasság órája 16.00 Görög katolikus Akathisztosz 17.00 Rózsafüzér imádság a hazáért politikusok vezetésével 18.00 Újmisés papok hálaadó miséje 21.00 Apel imádkozása a budapesti lengyel közösség vezetésével 21.30 Jézus Szíve Litánia Az ünnepség sorozat zárása A czestochowai Fekete Madonna, (Czarna Madonna vagy Matka Boska Czestochowska lengyelül) ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Czestochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Reizen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Gorát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok. Az ikon, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ A Czestochowa! Fekete kegykép másolata Parlament, Kossuth tér Madonna Magyarországon Megszállottak (Főnix Színházi Műhely) Az évente jelentkező Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva immár hatodik alkalommal rendezték meg a Budapest Fringe Fesztivált, amely április 1. és 3. között várta a kulturális értékek iránt fogékony embereket. A Fringe fogalma 1947-ben alakult ki Angliában, ahol Edinburgban, a fesztiválon olyan együttesek is megjelentek, akiket nem hívott senki, csak úgy maguktól jöttek. Ma már nincs ez a kalózkodás, az azóta eltelt közel 60 alatt a „fringe” annyi változáson esett át, hogy azt a fajta megszólalási formát értik alatta, amikor előzsűrizés nélkül mindenféle társulat bemutathatja „tudományát”. A rendezvény zárónapján, április 3-án vitték színre a Thália Színház Új Stúdiójának Port Színpadán a Főnix Színházi Műhely Megszállottak című darabját, amit a társulat először tavaly október végén tűzött műsorára az RS9 Színházban. A dráma mondandójához igazodva, este háromnegyed kilenckor kezdődött el az előadás. Műfaját „szürreális borzongásként” határozza meg a Főnix Műhely, és ez fedi a valóságot. Amikor a nézők abbahagyták a tapsot, sokuknak eszébe jutott a Twin Peaks című amerikai televíziós sorozatból ismert szállóige: „.. .a baglyok nem azok, amiknek látszanak...” A közönség ténylegesen borzongató produkciónak lehetett a részese, ami egyszerre krimi és pszichológiai thriller. A titokzatosságot fokozza, hogy a szerző neve sehol sem olvasható. Annyi kivehető, hogy angol környezetben játszódik a mű, aminek egyértelmű főszereplője a Tarr György által kitűnően megformált Doktor. A Doktor rendelőjében lelkileg sérült, elmebeteg pácienseinek történeteit hallgatja végig. A főhős szakmájának nem csupán elismert, nagy tudású művelője, nem csak kiváló orvos, hanem befutott regényíró is, tucatnyi, slágerlistás kriminek a szerzője. Betegei mind egy szálig zavaros fejű gyilkosok, akik töviről-hegyire elmesélik neki szörnyű, gyomorforgató bűntetteik valós körülményeit. A közönség elsőként Gál Éva Veronika avatott és hátborzongatóan hiteles alakításában láthatja azt a sikeres üzletasszonyt, aki egyik állatkerti látogatása alkalmával hidegvérrel megölt egy számára ismeretlen ötéves kisfiút, és kihasználva a zűrzavart, büntetlenül elsétál a tetthelyről. Második kezeltje a Gránicz Gábor figyelemre méltó megszólaltatásában színre vitt fiatal - egyszerre szimpatikus és erőszakos - apa. Azt hajtogatja, hogy mindhárom fiát „elragadja egy velejéig gonosz mumus.” A férfi képzeletében ezek a halálesetek „rejtélyesek” és megoldatlanok. A nézők azonban az előző esetből kiindulva már azt szűrik le, hogy nem a mumus, hanem a tévképzetektől befolyásolt apa végzett gyermekeivel. A harmadik betege az Árpád Andrea által igencsak viszszafogottan megjelenített elemi iskolai tanítónő. Ő halomra lövi tanítványait, akiknek csúfolódó hangját folyton-folyvást hallja, mert furcsa viselkedése miatt kinevetik, és előnytelen külseje okán állandóan gúnyolják. Negyedik kliense az ifjú és bohó vőlegény, akit Makray Gábor mosolyt fakasztó módon személyesít meg. Ez a kótyagos fiatalember agyonver egy ismeretlen nőt. Csak azt hajtogatja a Doktornak, ő nem csinált semmi rosszat, csokorral a kezében várta menyasszonyát, amikor a közeli sikátorban meghallotta hívó hangját, odasietett, de nem a szerelmét találta ott, hanem egy másik nőt, ezért meglepetésében és ijedtében lesújtott rá. A darab a valóság és a szürrealitás határán mozog, amit a vetítések felerősítenek. A nézők már az előadás elején érzékelik, hogy a Zernovácz Erzsébet által kifogástalanul játszott takarítónő teszi el láb alól vallomásuk után a betegeket. A publikum tagjaiban viszont az első perctől kezdve minden összezavarodik, nem lehet tudni, mi az igazság és mi nem az. A dráma komoly odafigyelést és koncentrációképességet igényel tőlük is, de a színészektől is, rájuk komoly feladat hárul, mindegyiküknek egy nagymonológja van. A történet vége felé feltűnik a színen a Doktor vezérszurkolója, könyveinek nagy-nagy rajongója, akit Szávai Katalin állít a nézők elé. De még ekkor is bekövetkezik egy-két csavar, és a széksorokban ülők azt sem tudják, hányadán állnak, hol áll a fejük, de azért a végére minden megoldódik. Bakó György rendezi a Megszállottakat. Igazán pergő, feszes ritmusú produkciót láthatnak azok, akik beülnek a darabra. Ez a morbid humorral átjárt, egy felvonásban megjelenített színjáték azok számára nyújt kellemes kikapcsolódást, akik szórakozás közben szeretik a borzongást, és azt, ha hideg futkos a hátukon. (Felső képen: Zernovácz Erzsébet és Tarr György; alsó képen: Tarr György, Gránicz Gábor.) Dr. Petővári Ágnes A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta minden tájáról. A Fényes Hegyet a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette. Az egyik legismertebb csoda az 1655-ös svéd invázió (az „Özönvíz”, lengyelül Potop) idején történt, amikor egy maroknyi lengyel egy egész támadó protestáns hadsereg ellen védte meg a kolostort. A megmenekülést a lengyelek a Madonna csodatévő erejének tulajdonították, a támadás feletti felháborodás és a siker pedig megfordította az egész háború menetét. A következő évben, 1656. április 1-jén János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király hálából a lwówi (lembergi) székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát, így a Szűz Lengyelország patrónája és királynője lett. A Fekete Madonna képet később meg is koronázták. Az orosz uralom idején Miklós cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak” nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a czestochowai zarándoklatokat. A Fekete Madonna volt az 1970-es években megszerveződő, Lech Walesa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma. „A festmény nélkül Jasna Gora nem volna több egy épületkomplexumnál, műalkotások múzeumánál, amelyek kétségkívül értékesek és szépek, de hiányzik belőlük az élet ereje. A festmény a misztérium, az alapzat, az atmoszféra a Jasna Góra-i szentélyben” - írja a kolostor honlapja. A képet egy 122,2 x 82,2 x 3,5 centiméteres fatáblára festették, és a gyermek Jézust karján tartó Szüzet ábrázolja. A képet Mária arca uralja, tekintete a szemlélő szemébe mélyed. A Gyermek arca is a zarándok felé fordul, de ő valahová máshová néz. A két arcon komoly, elgondolkodó kifejezés ül. Mária arcán két párhuzamos és egy ezeket keresztező vágás fut. Jobb keze a keblén nyugszik, mintha a Gyermekre mutatna. Köntösén a magyar uralkodóház liliomai. Az ukránok ugyancsak különleges tiszteletet tanúsítanak a Czestochowai Madonna iránt. (Forrás: VPP Hirporta)