Magyar Fórum, 2011. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-04 / 31. szám
Cím: http://www.fuggetlenseg.hu Adatok Módosítás Nézet Kedvencek Eszközök Segítség Urunk színeváltozása (Auguszus 6.) Augusztus 6. Urunk színeváltozásának ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba. , Jézus maga mellé vette Péten, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. ” Annyira ünnepélyes az evangélium, hogy önkéntelenül is ráérzünk arra, hogy az apostoloknak rendkívüli élményben volt részük. A három apostol kiváltságos a többiekkel szemben. Most tanúi annak, hogy Jézus emberségén mintegy ragyogó módon átsüt az ő istensége. Majd annak is tanúi lesznek, amikor Jézust gyötrődni látják az Olajfák hegyén. Itt nagyon rejtve maradt az isteni mivolta, ezért megerősítésre, rendkívüli kegyelmekre volt szükségük. A Táborhegyén az Ószövetség két nagy alakja, Illés és Mózes is tanúskodott Jézus mellett: „Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.” Pétert megragadta a pillanat rendkívülisége, szerette volna ezt megőrizni, és mintegy zavarában azt mondja: „Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat. .. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből százat hallatszott” A felhő a Szentírásban Isten jelenlétére utaló jel, még inkább a felhőből hangzó szó: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Az apostolok jól érezték magukat Jézus közösségében. Rendkívüli kegyelmeknek örvendhettek. A Táborhegy azonban csak jel volt a teljességhez, hozzá tartozott Jézus halála és feltámadása. Csak ennek fényében értes- Természettudományos Muzeológusok XXIX. Országos Találkozója 2011. augusztus 29. - 2011. augusztus 30. - Esztergom Az esztergomi Duna Múzeum - hivatalosan a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - újabb, jelentős országos rendezvénnyel hívja föl magára a figyelmet. A természettudományos muzeológusok éves találkozóját idén a Magyar Természettudományi Múzeum a Duna Múzeummal közösen szervezi. Bárd Edittel, a rendezvény szervezőjével, az esztergomi Duna Múzeum PR - és marketing munkatársával, sajtóreferensével a kétnapos szakmai program jelentőségéről és a múzeumpedagógiáról beszélgettünk. - Miként sikerült elérni azt, hogy ennek a találkozónak Esztergom legyen a helyszíne? Sőt a városon belül két helyszínen is, a Szent Adalbert Központban, illetve másnap a Duna Múzeumban lesz a rendezvény... - Pontosítok: a második nap egy ún. szakmai terepgyakorlat. Bevett szokás, hogy az első nap előadásokkal, tanácskozásokkal telik, míg a második napon a vendéglátó múzeumot tekintik meg a részvevők, és szakmai gyakorlaton vesznek részt. Idén a terepjárás programjában a klastrompusztai Pálos-rendi emlékek, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Strázsa-hegyi Látogatóközpontja vagy a Sátorkőpusztai-barlang megtekintése szerepel a Nemzeti Park munkatársai és a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület tagjainak a vezetésével. Kérdésére válaszolva: a tavalyi találkozó Gyöngyösön, a Mátra Múzeumban volt. Ez az intézmény 2010-ben nyerte el az Év Múzeuma kitüntetést. Ott kérte föl a Duna Múzeum vezetőségét az idei rendezvény házigazda szerepére a Természettudományi Múzeum címzetes főigazgató-helyettese, Kecskeméti Tibor, aki ennek a találkozónak a kezdetektől fő szervezője - az első ilyen jellegű konferencia 1982- ben volt-, úgy is, mint a természettudományos muzeológiai szakfelügyelet vezetője. - Mennyi résztvevőt várnak ? - Általánosságban 50-60 muzeológus vesz részt egy ilyen konferencián. Úgy gondoljuk, hogy reálisan számolunk, ha 50 vendégben gondolkodunk, mert anyagi okok miatt idén valószínűleg kevesebben tudnak élni ezzel az alkalommal. -Mi lesz a központi téma? - A kétnapos szakmai rendezvény központi témája a természetvédelem, környezetvédelem és a múzeumok kapcsolata lesz. A természetvédelem már az 1999-es találkozónak is témája volt, viszont a környezetvédelem a múzeumok világában még kevésbé van jelen. A mi intézményünk eredetileg Magyar Vízügyi Múzeumként alakult meg 1973-ban, s mikor a vízügy és a környezetvédelem egy tárca alá került, akkor kaptuk meg a máig is hivatalos nevünket. Arról viszont, hogy a környezetvédelem területén mit is tud gyűjteni egy múzeum, illetve mindez a munka csak egy múzeum feladata legyen-e, az még továbbra is kérdéses. Ezért is érdekel minket az, hogy a többi múzeum szakemberei mit gondolnak erről, van-e náluk már a környezetvédelmi szakterülethez kapcsolódó anyag. S az is kérdés, hogy folytatnak-e a környezetvédelemhez kapcsolódó kutatásokat, illetve ami szerintem a leglényegesebb, mit tudnak tenni a környezeti nevelés érdekében.A környezeti nevelés és a múzeumok kapcsolata valóban elengedhetetlen. Ehhez viszont szükséges, hogy több oktatási intézménnyel felvegyék a kapcsolatot. Mindezt azért vetem föl, mert ön még június 28-án tartott előadást ebben a témában az A38-as Hajó kiállítóterében. - Ez az előadás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem design műhelye, a MOME-line által szervezett Dunanapi rendezvényen hangzott el. Akkor a Duna Múzeum pedagógiai programját mutattam be nyolcperces időkeretben. Ez arra volt elég, hogy elmondjam, miért is fontos ez a múzeumi tevékenység, az, hogy a fiatalok az iskolai oktatáson kívül is, személyes élménnyel összekapcsolva, más tanulási helyszínen, de szakszerűen és hitelesen halljanak a környezetvédelem fontosságáról. A nálunk járó csoportok visszajelzései igazolják, hogy a Duna Múzeum és a többi természettudományos gyűjteménynyel rendelkező múzeum ennek a múzeumpedagógiai munkának remek terepei.Augusztus 30-án a konferencia keretében kerül sor a Duna Múzeum új foglalkoztatótermének bemutatására. Milyen is ez a foglalkoztatóterem? - A műszaki és a természettudományos múzeumok igen elöl járnak az interaktív eszközök alkalmazásában. Ennek egyik oka, hogy megjelentek a tudományos és ismeretterjesztő központok - pl. a Csodák Palotája -, mint komoly versenytársak, és úgy gondoljuk, hogy ezeknek az eszközeiből sok mindent át lehet ültetni a múzeumi területre a tudományosság, szakmaiság igénye mellett. Ráadásul a múzeumi tárgyakkal való találkozás is megoldható úgy, hogy azokban kár nem keletkezik. 2000-ben nyílt a legújabb állandó kiállításunk, ami kimondottan az interaktivitásra épült, s akkor meg is kaptuk az Év Múzeuma elismerést. Nálunk a kiállítás teljesen interaktív, a látogató az első, tablós kiállítási rész megtekintésekor is maga dönti el, mennyi információhoz szeretne jutni. A pancsolóteremben fizikai kontaktusba kerülhet a vízzel, közvetlenül tapasztalhatja meg a víz alakító erejét. A foglalkoztató termet azért hoztuk létre, mert látogatóink többsége diák, akik többnyire szervezetten érkeznek hozzánk. Egy hozzánk gyakran viszszatérő - főleg a városból és a környékből érkező diákokból álló csoport számára a kiállításon való végigsétálásnál többet ér, ha egy témához kapcsolódik egy adott látogatás, foglalkozás. A foglalkoztatóteremben a diákok nagyon sok vizes kísérletet tudnak elvégezni és vízi élőlényeket vizsgálhatnak modell, makett, mikroszkóp segítségével. Kooperatív módszertanra és interaktivitásra épülő foglalkozásaink vannak az ásványtan témaköréhez, a környezetszennyezésről, a hulladékgazdálkodásról, az ökológiai lábnyom-számításról - sok olyan témát feldolgozunk múzeumi óra keretében, ami a kiállításon nem jelenik meg. Természetesen mindezzel nem lehetünk elégedettek: nagyon sok olyan demonstrációs tárgyat szeretnénk beszerezni a pályázat keretében, ami egy iskolában nem feltétlenül áll rendelkezésre. Például készült egy egyedi makett, ami a „víz körforgásá”-t modellezi a folyóktól a csapig, majd a szennyvíztiszítótelepeken át vissza a folyókba.A kiállításon bemutatják-e, hogy mennyire szennyezettek a vizeink? Gondolom ehhez nem csak Magyarország, hanem a környező államok domborzati térképe is szükséges, hiszen sem a Duna, sem a Tisza nem hazánkban ered. Azt feltétlenül tudatosítani szeretnénk a látogatókban, hogy Magyarország „kap és ad is vizet”. Főleg a folyószabályozásokat mutatjuk be, a szennyezésekről a tablós kiállítórészben esik szó. Azt is bemutatjuk, hogyan változott meg a folyók élővilága. Emellett olyan időszaki kiállításokat és programokat is szervezünk, melyek arra hívják föl a figyelmet, hogy a folyók szabályozása és a környezetszennyezés milyen hatással bír az élővilágra. Medveczky Attila A mellékletben megjelent írásokat a Függetlenség szerkesztősége válogatta mezhették helyesen mindazt, amit a Táborhegyen tapasztaltak. A táborhegyi jelenet rávezet bennünket arra az igazságra, hogy életünk kiemelkedő pillanataiban, de fájdalmas mélységeiben is velünk van az Isten. (Forrás: ktp.hu) Rómában újra forgalomban a „pápa-buszjegy” Két hónappal Karol Wojtyla boldoggá avatását követően új jótékonysági kezdeményezés indult az olasz fővárosban. A római tömegközlekedési eszközökön újra használatba került a II. János Pál arcképével ellátott jegy. Május 1-jére 500 ezer „pápa-buszjegyet” nyomtattak II. János Pál arcképével, amelyet a tömegközlekedési eszközökön használható jegyként árusítottak. Július 20-tól újra használatba került az egyeurós buszjegy az egykori pápa képével. A római tömegközlekedési vállalat (ATAC) és a Caritas összefogásának köszönhetően minden eladott jegyből három centet a Termini-pályaudvar mellett található menza és menhely felújítására fordítanak. Egy millió pápa-buszjegy került forgalomba, amelyből 30 ezer euró bevételt várnak a Caritas intézményei számára. Liberio Andreatta prelátus, az ORP rövidítésű, zarándokutakat szervező római utazási iroda alelnöke a kezdeményezés kapcsán elmondta, hogy természetesen fontos az adomány is, de még inkább az, hogy aki ilyen jegyet vásárol, egy lépést tesz a város legszegényebbjei felé. „Ha egy közösség és a közigazgatás nem fektet be a szolidaritásba, nem igazán látja saját valós célkitűzéseit” - hangsúlyozta. A „pápa-buszjegyek” árusítását július 20-án kezdték meg Rómában, a tervek szerint szeptember közepéig lesznek forgalomban. „A jegy erőforrást biztosít majd a Caritas központ számára, ugyanakkor tudatosítani kívánja az állampolgárokban, hogy a Termini-pályaudvar melletti karitatív intézmény vonatkozási ponttá kell, hogy váljon a szolidaritás kifejezésére a rómaiak számára” - nyilatkozta Gianni Alemanno, Róma polgármestere a kezdeményezésről. (Forrás: Vatikáni Rádió)