Magyar Fórum, 2012. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2012-03-08 / 10. szám

Kizúrják a KMKSZ-t március 15-e megünnepléséből? Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), felrúgva a majd másfél évtizedes megálla­podást, nem hajlandó hoz­zájárulni ahhoz, hogy idén a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) szervezze Beregszászban a március 15-ei központi ün­nepséget. A KMKSZ és az UMDSZ 1997-ben állapodott meg arról, hogy felváltva ren­dezik Beregszászban a már­cius 15-ei megemlékezést. Később, 2000-ben, ehhez a kettőshöz harmadikként csatlakozott a város önkor­mányzata is. Mióta azon­ban Beregszász polgár­­mestere Gajdos István, az UMDSZ elnöke lett (ké­pen), a KMKSZ kiszorul­ni látszik ebből a sajátsá­gos vetésforgóból - mond­ták el a KMKSZ városi alapszervezeténél. Erre utal szerintük az is, hogy ami­kor minap Bocskor Lász­ló, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnö­ke, s Horkay Sámuel tisz­teletbeli alapszervezeti el­nök - mindketten városi tanácsi képviselők - be­nyújtották az önkormány­zatnál az ünnepség meg­rendezésének engedélye­zésére vonatkozó kér­vényt. Gajdos István pol­gármester szóban arról tá­jékoztatta őket, hogy ké­relmüket valószínűleg el­utasítják, mivel idén az UMDSZ szervezi az ese­ményt. A KMKSZ tiszt­ségviselői értetlenül áll­nak a polgármester válasza előtt, hiszen ebben az esz­tendőben a KMKSZ len­ne a soros a rendezésben. Bocskor László lapunk­nak elmondta, nem tudják másként magyarázni a tör­ténteket, mint hogy az UMDSZ, amely egyéb­ként mindig az összefogás fontosságát hangsúlyozza, valójában még nemzeti ün­nepeink méltatásából is ki akarja szorítani a KMKSZ-t Beregszászban. A bereg­szászi helyzet azért is szo­morú, hiszen Ungváron a KMKSZ a MÉKK-kel már évek óta ugyancsak fel­váltva szervezi a­ március 15-i megemlékezést a Pe­­tőfi-szobornál, ám ott még soha nem okozott efféle konfliktust a közös ünnep­lés - jelezték a KMKSZ részéről. (Forrás: karpataljalap.net) Elutasították a leprásozó polgármester elleni keresetet A Marosvásárhelyi Bíróság elutasí­totta prof. dr. Kincses-Ajtay Mária becsületsértési és erkölcsi kártéríté­si kérelmét, melyet azért nyújtott be Marosvásárhely polgármestere el­len, mert a városvezető 2010-ben egy sajtótájékoztatón többek között „leprásnak” nevezte. Ezért a per át­helyezését kérte a felperes. A pert március 1-jén, csütörtökön tárgyal­ták, Kincses Előd tájékoztatása sze­rint pedig a keresetet a Marosvásár­helyi Bíróságon Florin Lupascu bí­ró elutasította. Azok az újságírók, akik a 2010. június 16-i polgármesteri sajtóértekezleten jelen voltak és hallot­ták azt, hogy milyen sértő kifejezéseket használt a polgármester (tekergő, lep­rás, hormonzavaros), bizonyára értet­lenül állnak e döntés előtt. Ebben a helyzetben feleségem ügyvédjeként kénytelen leszek a Legfelső ítélő és Semmítő Táblához fordulni, kérvén a fellebbviteli tárgyalás más megyébe va­ló áthelyezését - ismertette az ügyvéd. „Szarházi”, „tekergő”, „leprás”, „hormonzavaros” - ilyen szavakat és ezekhez hasonló kifejezéseket használt Marosvásárhely polgár­­mestere, Dorin Florea 2010. június 16-ai sajtótájékoztatóján azokra, akik szerinte „akadályozzák” a vá­ros projektjeinek kivitelezését, el­sősorban az oly vitatott, hol terelő­­útnak, hol kerülőútnak nevezett utat, amelyet a marosvásárhelyiek kikapcsolódási, szabadidős öveze­tén, a Somostetőn keresztül akar­tak, ill. akarnak megépíteni, ehhez pe­dig az erdő egy részét ki kell­ kellene vágni. A sajtó előtti kirohanásával elsősorban azokra utalt, akik a szó­ban forgó tervet jóváhagyó helyi ön­­kormányzati határozatok ellen a törvényszéken indítottak pert, azaz prof. dr. Kincses-Ajtay Máriára és a Nap völgye Egyesületre. Ezekért a szavakért, kifejezésekért indított 45 000 lejes becsületsértési és erköl­csi kártérítést dr. Kincses-Ajtay Mária, keresetét 2010. július elsején iktatta Kincses Előd ügyvéd a ma­rosvásárhelyi törvényszéken. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógy­szerészeti Egyetem (MOGYE) toxi­kológiai tanszékének vezetője azzal érvelt, hogy jó hírnevén ejtett csor­bát a polgármester, ezért a szakmai tevékenységével az egyetemen el­töltött minden évért 1000 lejt perel. A sértett 45 éve oktat az egyetemen, ezért 45 000 lejt kérünk. Úgy tűnik, a MOGYE-n végzett Dorin Florea nem tiszteli egykori tanárait - fogalmazott akkor Kincses Előd (fotón). (Forrás: szekelyhon.ro) Nem kellenek tükörfordítások! Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács (EMNT) Bihar megyei képvi­selői ragaszkodnak ahhoz, hogy Nagyvárad utcáira a történelmi ma­gyar elnevezések kerüljenek ki. Az EMNP és az EMNT Bihar megyei, partiumi képviselői egy nappal az­után hívtak össze sajtótájékoztatót, hogy a nagyváradi helyi tanács tör­vénytelennek minősítette, ezzel le­szavazta a tanács RMDSZ frakciójá­nak azon javaslatát, hogy Nagyvá­rad utcáira helyezzék ki a város je­lenlegi elnevezéseinek magyar nyel­vű tükörfordításait. Nagyon káros lett volna az, ha a helyi tanács elfogad­ja az RMDSZ tükörfordításos javas­latát, mert ezzel úgymond befogták volna a helyi magyar közösség száját, és remény sem lenne arra, hogy a tör­ténelmi magyar utcanevek kerüljenek ki a közterületekre - fejezte ki aggá­lyait az RMDSZ kezdeményezése kapcsán Csomortányi István (ké­pen) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezési igaz­gatója. Választási kampány van, pró­bálkozni kell - értékelte az RMDSZ akcióját a fiatal politikus. Cso­mortányi felidézte azt, hogy 2005- ben a helyi RMDSZ még azt mond­ta, hogy a magyar utcanevek ügyét nem lehet keresztülvinni a taná­cson, aztán azt mondta, hogy csak a köztér típusmegjelölését (tér, sé­tány, utca stb.) lehet magyarul kiír­ni, 2010-re pedig odáig jutott az RMDSZ, hogy már tükörfordításo­kat is ki lehet helyezni a közterüle­tekre, míg mára már azt is lehet­ségesnek látja, hogy a történelmi utcanevek kikerüljenek. A politi­kus az RMDSZ érveire utalva kije­lentette: aki azt állítja, hogy a törté­nelmi utcanevek kihelyezéséhez Romániában nincs megfelelő jog­alap, illetve hogy erre vonatkozóan nem léteznek hazai példák, az vagy inkompetens vagy hazudik. Alá­húzta, hogy mind jogi háttér, mind precedens létezik az országban a történelmi utcanevek kihelyezésé­re. Itt volt végre az ideje annak, hogy az RMDSZ is felfedezze a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keret­egyezményt, amelyre most is hivatko­zott javaslatának benyújtásakor, és amire mi már régóta hivatkozunk - fo­galmazott Csomortányi, aki saját maga által készített fényképekkel igazolta azt, hogy Szászsebesen és Besztercén is a történelmi német utcanevek vannak kihelyezve, nem pedig tükörfordítások. Ezeknek a tábláknak a kihelyezését is helyi ta­nácsi határozatokkal fogadták el, és a Fehér, illetve a Beszterce-Naszód megyei prefektúrák nem minősítet­ték törvénytelennek azokat, jelezte Csomortányi, hozzátéve: Ha azok­ban a megyékben törvényes ez a megol­dás, akkor Bihar megyében miért ne lenne törvényes? A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ által hivatkozási alapként használt Kraszna település esetében is van­nak olyan utcanevek, amelyek ma­gyar megfelelőjeként nem a tükör­­fordítást fogadták el: ilyen a Cotita utca, mely magyarul Sár utca, vagy a Veche utca, mely magyarul Vetye utcának van fordítva. Csomortányi István és Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke pozi­tívan értékelték dr. Fleisz János gesztusát, aki az RMDSZ-es taná­csosok közül egyedüliként tartóz­kodott a szavazáskor, és ezáltal je­lezte azt, hogy a tükörfordítás nem megoldás. Nagy József Barna elké­pesztőnek nevezte az RMDSZ hoz­záállását, hiszen mint mondta: a vá­rnai magyarság nem tükörfordításokat akar! Nagy József Barna szerint az RMDSZ azt a taktikát alkalmazza, hogy amit nem tud megakadályoz­ni, annak az élére áll; így tesz az ut­canevek ügyében is, de megpróbál­ja elterelni az ügyet eredeti céljától. Csomortányi István is kifejtette, hogy Nagyvárad főterét a város ala­pítójáról kell elnevezni, és azt is tűr­hetetlennek minősítette, hogy Szent László királyunkról egy siká­tor van elnevezve, az is Sf. Ladislau néven. (Forrás: erdon.ro) Tadics: megnyílt az út a fellendülés előtt Boris Tadics elnök gratu­lált a polgároknak a tag­­jelölti státus elnyerése al­kalmából, és azt nyilatkoz­ta, ez a státusz ajtót nyit a prosperitás előtt. Szerbia polgárai viselték a mindent átfogó reformok legnagyobb terhét, hogy országunk de­mokratikus, jogilag rendezett társadalom lehessen, amely­ben tiszteletben tartják az emberi és kisebbségi jogokat, és megerősítik az európai ér­tékeket, hangsúlyozta Szer­bia elnöke. Tadics elnök kiemelte, a tagjelölti státusz mindenek­előtt gazdasági biztonsá­got hoz az országnak, mert Szerbiának immáron ga­ranciái is vannak arra, hogy biztonságosnak szá­mít a külföldi befektetők számára, ami újabb befek­tetők idevonzását, a mun­kahelyek számának növe­lését, és minden ember szá­mára az újabb munka lehe­tőségét jelenti. Tadics úgy véli, nagy munka előtt állnak, sokat kell még tenni azért, hogy megkezdhessék a csatla­kozási tárgyalásokat, ami a tagjelölti státus elnyerése utáni következő lépés. Tomislav Nikolics, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke kijelentette, szerb­ként és polgárként egy­aránt örül annak, hogy Szerbia elnyerte a tagjelöl­ti státuszt, ám ez a státusz önmagában semmit nem jelent. Nikolics hozzátet­te, ez csak egy lépés a teljes jogú tagság felé. Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnöke úgy értékel­te, nincs semmi ok az öröm­re a tagjelölti státusz elnye­rése miatt. Kostunica hoz­zátette, a polgárok érdeke azt kívánja, hogy Szerbia politikai semlegességet hir­dessen. Dragan Todorovics, a Szerb Radikális Párt alel­­nöke úgy véli, az EU tagje­lölti státuszának elnyerése utat nyit az újabb zsarolá­sok számára. Az újságok közül a leg­találóbban talán a Vecsernje novosti című napilap fo­galmazott: Európa meg­nyílt, azaz - szabadabb for­dításban - Európa kitárta kapuit Szerbia előtt. Az új­ság ugyancsak címoldalon emelte ki Herman Van Rompuynak, az uniós kor­mányfői tanács elnökének a szavait, amely szerint mindez a Belgrád és Pristi­na közötti párbeszédben ki­fejtett erőfeszítéseknek köszön­hető. (Forrás: vajma.info)

Next