Magyar Fórum, 2013. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

2013-07-04 / 27. szám

4 Magyarok fóruma AGRARIUM Magyar ForiíM 2013. július 4. A földforgalmi törvény erős jogkört ad a helyi gazdák számára Az az EU-s gazda, aki életvitelszerűen nem tartózkodik Magyarországon, gyakorlatilag el van zárva a magyar termőföld megvételétől A közelmúltban elfogadta az Országgyűlés a földforgalmi törvényt, és azt hallani, hogy alig történtek egyeztetések a javaslatról. Mi erről a véleménye? - kérdezem Dr. Simon Attila Ist­vánt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárát. - 2012. július 12-én nyújtottuk be a földfor­galmi törvény tervezetét a parlamentnek, de magát a koncepciót április végén bocsátot­tuk társadalmi vitára. Ezért igencsak meg kell őriznem a higgadtságomat, ha azt hal­lom, hogy nem egyeztettünk a javaslatról. Igen sok vélemény érkezett be a VM-be a tervezettel kapcsolatban, sőt nem csak poli­tikusok, szakértők, hanem állampolgárok is megírták a véleményüket. Tudok is mutatni olyan rendelkezést, amit egy állampolgár felvetésére változattunk meg: ez a külföldi államok fogalmának meghatározása. Miden olyan módosító javaslatot, ami koncepcio­nálisan belefért az eredeti szándékba, beépí­tettünk a törvénybe. Nem csináltunk abból presztízskérdést, hogy kinek a javaslatáról van szó. A MOSZ-tól is kaptunk olyan ész­revételt, amit beépítettünk a jogszabályba. Sőt a minket kritikával illető civil szerveze­tek több javaslatát is bevettük a törvénybe, így azt is, hogy termőföld adásvételi szerző­dést csak egy bizonyos biztonsági okmányon lehet lebonyolítani, vagy a „zsebszerződé­sen kapott” személy kizárása a további föld­szerzésből. Számított olyan nagy ellenreakcióra, cirkusz­ra, amit például a jobbikos képviselők műveltek? - Erre senki sem számított, és most enged­je meg, hogy erre a felvetésére, mint polito­lógus, alkotmányjogász válaszoljak. Ilyen esetre a 22-23 éves demokráciánkban még nem volt példa. A magyar parlamentariz­must eddig az ilyen típusú performanszok megkímélték. A televízióban láthatunk olyan felvételeket, melyeken kelet-európai, ázsiai országok képviselői verekednek az üléste­remben. A jobbikosok akciója provokáció volt, és nagyon örülök annak, hogy nem tör­téntek konkrét fizikai bántalmazások. Visz­­szaélés történt a demokrácia által nyújtott lehetőségekkel, és csak remélni tudom, hogy nem lesz több ilyen akció. Az LMP-sek szerint a jogszabály nem a helyi közösségeknek nyit kapukat, hanem „a kiskapu­kat tartja nyitva a tőke előtt”.­­ Önmagában az, hogy a helyi földbizott­ságok szerves részét képezik a törvénynek - méghozzá nem is az eredeti szándéknak meg­felelően, amiben véleményezési joggal ru­háztuk fel őket - hanem olyan vétójogot ad­tunk a kezükbe, amit nem írhat felül a ható­ság, mutatja, hogy a helyi közösségeket erő­sítettük meg. Ha a földbizottság helyben úgy dönt, hogy valakinek kiadja a támogató nyilatkozatot, de a gazda nem felel meg a kri­tériumoknak, akkor a hatóság nem hagyja jóvá a vásárlást. Viszont, amennyiben nem­leges nyilatkozatot ad ki a földbizottság, azt a döntést a hatóság nem tudja pozitívvá át­fordítani. Ennél erősebb jogosítványt nem is lehetett volna a helyi gazdák - akik maguk közül választják ki a bizottság tagjait - kezé­be adni. Nézzük tehát: ki vásárolhat földet, és aki vá­sárol, rendelkezzen-e mezőgazdasági szaktu­dással?­­ Nagyon fontos fogalma a törvénynek a földműves kifejezés. Az idősebbek még emlé­kezhetnek arra, hogy földművesnek lenni tisztességes, becsületes foglalkozást, elhiva­tottságot jelentett. Mi azt szeretnénk elérni a földforgalmi törvénnyel, hogy legyen újra becsülete a földműves foglakozásnak, élet­pályának. A jogszabály szerint nem lehet bárki földműves. Az általunk meghatáro­zott kritériumok a gazdatársadalom számá­ra teljesen kézenfekvőek és elérhetőek. Szak­irányú végzettséget követelünk meg, vagy az illetékes hatóság nyilatkozatát, mely bi­zonyítja, hogy az illető rendelkezik a gaz­dálkodáshoz szükséges legalább 3 éves gya­korlattal. Tehát ezek a hatósági nyilvántar­tásban szereplő földművesek vásárolhatnak csak földet. Az eredeti koncepció az volt, hogy csak és kizárólag az adott termőföld 20 km-es körzetén belül lakó földművesek le­hettek volna földvásárlók. Rájöttünk arra, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy egy adott földterületet meg tudna bárki is vásá­rolni. A törvény ezért azt mondja, a földmű­ves bárhol is lakjon Magyarországon, vásá­rolhat termőföldet, de az adott termőföld 20 km-es körzetében lakó gazdáknak elővásár­lási joguk van. Ez mutatja: nem hogy külföldiek, de magyar polgárok is nagyon nehezen vásárolhatnak földet,­­ így van. Ma, az a magyar állampolgár, akinek van szerzőképessége, vásárolhat ter­mőföldet. 2014. május 1-jétől viszont csak azok vásárolhatnak termőföldet, akik a tör­vény szerinti kritériumrendszernek megfe­lelően földművesek, így jövő májustól a po­tenciális, jelenlegi 10 millió szerzőképes polgár helyett csak mintegy 500 ezer föld­műves vásárolhat majd földet. Ez a válaszom arra az ellenzéki felvetésre, hogy 500 millió ember előtt nyitottuk meg a piacot. Az uniós polgárok milyen feltétellel vásárol­hatnak magyar földterületet? - Az az EU-s gazda, aki életvitelszerűen nem tartózkodik Magyarországon, gyakor­latilag el van zárva a magyar termőföld meg­vételétől. Földet EU-s gazda akkor fog tudni vásárolni, ha az adott föld a helyi gazdák szá­mára nem kell, vagy ő is gazdálkodik és életvitelszerűen tartózkodik Magyarorszá­gon, ezért helyi gazdának minősül, valamint az ő földszerzését a helyiekből álló földbi­zottság is támogatja. Azt is kritizálja az ellenzék, hogy egy család hatalmas földterülethez juthat, ha például az apa és a két fia is földműves.­­ A jelenleg hatályos földtörvény szerint egy konkrét falu határában a földet egy sze­mély és közeli hozzátartozói csak a település összes termőföldterületének egynegyedéig szerezhetik meg. Ez a kitétel nem szerepel a most elfogadott földtörvényben. Egyrészt azért, mert helyben mindenki ismer min­denkit, tudják, hogy kinek adjanak földet, a helyi földbizottság a hatóságnál sokkal job­ban el tudja látni ezt a kontroll szerepet. A jogalkotás szempontjából még fontosabb, hogy nincs Magyarországon olyan adatbá­zis, amelyben családtagokat, közeli hozzátar­tozókat tartunk nyilván. Ez nagyon helyes. Gondoljunk csak abba bele, egyáltalán nem biztos az, hogy a családtagok jó viszonyban vannak. Ezért mi az életszerűséget is figye­lembe vettük ennek a „gumiszabálynak” az elhagyásakor Tehát ez a földforgalmi rendszer szigorúbb az előző szabályozásoknál. Akik tehát nem­mel szavaztak, azok a mostani állapot mellett vannak?­­ Akik nemmel szavaztak nem álltak elő alternatív javaslattal, így felvetődik a kér­dés, hogy ki valójában a nagybirtokpárti? Talán ma nincs olyan jogszabály, amely olyan sokáig állt érdemi társadalmi, szakmai, politikai vita kereszttüzében, mint a föld­forgalmi törvény, amelynek tervezetét 2012 áprilisában bocsá­tották társadalmi vitára. Dr. Simon Attila István A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta a Lőrincz Csaba-díjat Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-dí­jat. A június 28-ai budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar-szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok ér­vényesülése útján. Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd. Ez a cél a magyar térség- és nemzetpolitika lé­nyege is, amelynek ma a legeredményesebb területe a magyar-szerb kapcsolatrendszer - jelentette ki a Külügyminisztérium parla­menti államtitkára. Németh Zsolt hangsú­lyozta: a magyar-szerb kapcsolatokban a tör­ténelmi áttörés időszakát éljük, de még sok a teendő. „Sok még a feltáratlan tény, a feltárat­lan sír, a meg nem történt főhajtás az áldoza­tok előtt, a meg nem adott végtisztesség” - fo­galmazott. Minden rejtett sírt, tömegsírt meg kell jelölni, mert a halottaknak adott tisztelet­­adás elsősorban az élőkről szól - mondta. A politikus kifejtette: a magyar-szerb „megbé­kélési modell” pillérei a demokrácia és a biz­tonság, a gazdasági együttműködés, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése és az autonó­mia. Az autonómiával kapcsolatban megjegyez­te: ez nélkülözhetetlen eleme a magyar-szerb közeledésnek. Németh Zsolt úgy vélte, talán még sosem volt „ennyire aktuális, nyilvánva­ló, ünneplésre méltó a díjazott kilétének, a díj szellemiségének és az átadás időpontjának összefüggése”. Emlékeztetett: a szerb parla­ment a múlt héten a délvidéki vérengzések el­ítéléséről nyilatkozatot fogadott el. Áder Já­nos köztársasági elnök szerdán felszólalt a szerb parlamentben, majd a magyar és a szerb ál­lamfő fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett szerb és magyar áldozatok emléke előtt. Korhecz Tamás az elismerés át­vétele után tartott előadásában elmondta: csak a vajdasági magyaroknak van a közjogba beágyazott autonómiamodelljük. Ez más Kárpát-medencei magyar közösségek követe­lései között is szerepelt, mégis csak nekik sike­rült elérni, pedig sokan „már élve temették” az 1990-es években a vajdasági magyar közös­séget - közölte. Úgy látja, ahhoz, hogy megva­lósuljon az autonómia, elengedhetetlen, hogy azt az alkotmányban, de legalább a törvények­ben elismerjék, az egy nemzeti közösséghez tartozóknak lehetővé tegyék, hogy szabadon, demokratikusan megválaszthassák képvise­lőiket, és az így felálló választott testületnek közjogi jogosítványai legyenek, az állami ha­táskörök egy részét gyakorolja. Korhecz Ta­más nagy eredménynek nevezte, hogy Szer­biában megkezdte működését egy „magyar miniparlament”, amelyet demokratikusan és közvetlenül választanak, és amely legitim módon képviseli a magyar közösséget. A ma­gyar és a szerb államfő csúrogi megemlékezé­séről - Áder János és Tomislav Nikolic fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt - azt mondta, hogy a történteket a lehetetlen kategóriába sorolták volna hetek­kel, hónapokkal korábban. A kitüntetett kö­zölte, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Nemzeti Tanács által a vajdasági magyar doktoranduszoknak létrehozott ösz­töndíjalapba juttatja el. Korhecz Tamás 2010- től áll a Magyar Nemzeti Tanács élén. A Ki­sebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat a vajdasági magyarságért folytatott kitartó tevékenységéért ítélte oda neki. (MTI) Németh Zsolt külügyi államtitkár átadja Korhecz Tamásnak az elismerést

Next