Magyar Fórum, 2013. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-04 / 27. szám
4 Magyarok fóruma AGRARIUM Magyar ForiíM 2013. július 4. A földforgalmi törvény erős jogkört ad a helyi gazdák számára Az az EU-s gazda, aki életvitelszerűen nem tartózkodik Magyarországon, gyakorlatilag el van zárva a magyar termőföld megvételétől A közelmúltban elfogadta az Országgyűlés a földforgalmi törvényt, és azt hallani, hogy alig történtek egyeztetések a javaslatról. Mi erről a véleménye? - kérdezem Dr. Simon Attila Istvánt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárát. - 2012. július 12-én nyújtottuk be a földforgalmi törvény tervezetét a parlamentnek, de magát a koncepciót április végén bocsátottuk társadalmi vitára. Ezért igencsak meg kell őriznem a higgadtságomat, ha azt hallom, hogy nem egyeztettünk a javaslatról. Igen sok vélemény érkezett be a VM-be a tervezettel kapcsolatban, sőt nem csak politikusok, szakértők, hanem állampolgárok is megírták a véleményüket. Tudok is mutatni olyan rendelkezést, amit egy állampolgár felvetésére változattunk meg: ez a külföldi államok fogalmának meghatározása. Miden olyan módosító javaslatot, ami koncepcionálisan belefért az eredeti szándékba, beépítettünk a törvénybe. Nem csináltunk abból presztízskérdést, hogy kinek a javaslatáról van szó. A MOSZ-tól is kaptunk olyan észrevételt, amit beépítettünk a jogszabályba. Sőt a minket kritikával illető civil szervezetek több javaslatát is bevettük a törvénybe, így azt is, hogy termőföld adásvételi szerződést csak egy bizonyos biztonsági okmányon lehet lebonyolítani, vagy a „zsebszerződésen kapott” személy kizárása a további földszerzésből. Számított olyan nagy ellenreakcióra, cirkuszra, amit például a jobbikos képviselők műveltek? - Erre senki sem számított, és most engedje meg, hogy erre a felvetésére, mint politológus, alkotmányjogász válaszoljak. Ilyen esetre a 22-23 éves demokráciánkban még nem volt példa. A magyar parlamentarizmust eddig az ilyen típusú performanszok megkímélték. A televízióban láthatunk olyan felvételeket, melyeken kelet-európai, ázsiai országok képviselői verekednek az ülésteremben. A jobbikosok akciója provokáció volt, és nagyon örülök annak, hogy nem történtek konkrét fizikai bántalmazások. Viszszaélés történt a demokrácia által nyújtott lehetőségekkel, és csak remélni tudom, hogy nem lesz több ilyen akció. Az LMP-sek szerint a jogszabály nem a helyi közösségeknek nyit kapukat, hanem „a kiskapukat tartja nyitva a tőke előtt”. Önmagában az, hogy a helyi földbizottságok szerves részét képezik a törvénynek - méghozzá nem is az eredeti szándéknak megfelelően, amiben véleményezési joggal ruháztuk fel őket - hanem olyan vétójogot adtunk a kezükbe, amit nem írhat felül a hatóság, mutatja, hogy a helyi közösségeket erősítettük meg. Ha a földbizottság helyben úgy dönt, hogy valakinek kiadja a támogató nyilatkozatot, de a gazda nem felel meg a kritériumoknak, akkor a hatóság nem hagyja jóvá a vásárlást. Viszont, amennyiben nemleges nyilatkozatot ad ki a földbizottság, azt a döntést a hatóság nem tudja pozitívvá átfordítani. Ennél erősebb jogosítványt nem is lehetett volna a helyi gazdák - akik maguk közül választják ki a bizottság tagjait - kezébe adni. Nézzük tehát: ki vásárolhat földet, és aki vásárol, rendelkezzen-e mezőgazdasági szaktudással? Nagyon fontos fogalma a törvénynek a földműves kifejezés. Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy földművesnek lenni tisztességes, becsületes foglalkozást, elhivatottságot jelentett. Mi azt szeretnénk elérni a földforgalmi törvénnyel, hogy legyen újra becsülete a földműves foglakozásnak, életpályának. A jogszabály szerint nem lehet bárki földműves. Az általunk meghatározott kritériumok a gazdatársadalom számára teljesen kézenfekvőek és elérhetőek. Szakirányú végzettséget követelünk meg, vagy az illetékes hatóság nyilatkozatát, mely bizonyítja, hogy az illető rendelkezik a gazdálkodáshoz szükséges legalább 3 éves gyakorlattal. Tehát ezek a hatósági nyilvántartásban szereplő földművesek vásárolhatnak csak földet. Az eredeti koncepció az volt, hogy csak és kizárólag az adott termőföld 20 km-es körzetén belül lakó földművesek lehettek volna földvásárlók. Rájöttünk arra, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy egy adott földterületet meg tudna bárki is vásárolni. A törvény ezért azt mondja, a földműves bárhol is lakjon Magyarországon, vásárolhat termőföldet, de az adott termőföld 20 km-es körzetében lakó gazdáknak elővásárlási joguk van. Ez mutatja: nem hogy külföldiek, de magyar polgárok is nagyon nehezen vásárolhatnak földet, így van. Ma, az a magyar állampolgár, akinek van szerzőképessége, vásárolhat termőföldet. 2014. május 1-jétől viszont csak azok vásárolhatnak termőföldet, akik a törvény szerinti kritériumrendszernek megfelelően földművesek, így jövő májustól a potenciális, jelenlegi 10 millió szerzőképes polgár helyett csak mintegy 500 ezer földműves vásárolhat majd földet. Ez a válaszom arra az ellenzéki felvetésre, hogy 500 millió ember előtt nyitottuk meg a piacot. Az uniós polgárok milyen feltétellel vásárolhatnak magyar földterületet? - Az az EU-s gazda, aki életvitelszerűen nem tartózkodik Magyarországon, gyakorlatilag el van zárva a magyar termőföld megvételétől. Földet EU-s gazda akkor fog tudni vásárolni, ha az adott föld a helyi gazdák számára nem kell, vagy ő is gazdálkodik és életvitelszerűen tartózkodik Magyarországon, ezért helyi gazdának minősül, valamint az ő földszerzését a helyiekből álló földbizottság is támogatja. Azt is kritizálja az ellenzék, hogy egy család hatalmas földterülethez juthat, ha például az apa és a két fia is földműves. A jelenleg hatályos földtörvény szerint egy konkrét falu határában a földet egy személy és közeli hozzátartozói csak a település összes termőföldterületének egynegyedéig szerezhetik meg. Ez a kitétel nem szerepel a most elfogadott földtörvényben. Egyrészt azért, mert helyben mindenki ismer mindenkit, tudják, hogy kinek adjanak földet, a helyi földbizottság a hatóságnál sokkal jobban el tudja látni ezt a kontroll szerepet. A jogalkotás szempontjából még fontosabb, hogy nincs Magyarországon olyan adatbázis, amelyben családtagokat, közeli hozzátartozókat tartunk nyilván. Ez nagyon helyes. Gondoljunk csak abba bele, egyáltalán nem biztos az, hogy a családtagok jó viszonyban vannak. Ezért mi az életszerűséget is figyelembe vettük ennek a „gumiszabálynak” az elhagyásakor Tehát ez a földforgalmi rendszer szigorúbb az előző szabályozásoknál. Akik tehát nemmel szavaztak, azok a mostani állapot mellett vannak? Akik nemmel szavaztak nem álltak elő alternatív javaslattal, így felvetődik a kérdés, hogy ki valójában a nagybirtokpárti? Talán ma nincs olyan jogszabály, amely olyan sokáig állt érdemi társadalmi, szakmai, politikai vita kereszttüzében, mint a földforgalmi törvény, amelynek tervezetét 2012 áprilisában bocsátották társadalmi vitára. Dr. Simon Attila István A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta a Lőrincz Csaba-díjat Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat. A június 28-ai budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar-szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok érvényesülése útján. Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd. Ez a cél a magyar térség- és nemzetpolitika lényege is, amelynek ma a legeredményesebb területe a magyar-szerb kapcsolatrendszer - jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar-szerb kapcsolatokban a történelmi áttörés időszakát éljük, de még sok a teendő. „Sok még a feltáratlan tény, a feltáratlan sír, a meg nem történt főhajtás az áldozatok előtt, a meg nem adott végtisztesség” - fogalmazott. Minden rejtett sírt, tömegsírt meg kell jelölni, mert a halottaknak adott tiszteletadás elsősorban az élőkről szól - mondta. A politikus kifejtette: a magyar-szerb „megbékélési modell” pillérei a demokrácia és a biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése és az autonómia. Az autonómiával kapcsolatban megjegyezte: ez nélkülözhetetlen eleme a magyar-szerb közeledésnek. Németh Zsolt úgy vélte, talán még sosem volt „ennyire aktuális, nyilvánvaló, ünneplésre méltó a díjazott kilétének, a díj szellemiségének és az átadás időpontjának összefüggése”. Emlékeztetett: a szerb parlament a múlt héten a délvidéki vérengzések elítéléséről nyilatkozatot fogadott el. Áder János köztársasági elnök szerdán felszólalt a szerb parlamentben, majd a magyar és a szerb államfő fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett szerb és magyar áldozatok emléke előtt. Korhecz Tamás az elismerés átvétele után tartott előadásában elmondta: csak a vajdasági magyaroknak van a közjogba beágyazott autonómiamodelljük. Ez más Kárpát-medencei magyar közösségek követelései között is szerepelt, mégis csak nekik sikerült elérni, pedig sokan „már élve temették” az 1990-es években a vajdasági magyar közösséget - közölte. Úgy látja, ahhoz, hogy megvalósuljon az autonómia, elengedhetetlen, hogy azt az alkotmányban, de legalább a törvényekben elismerjék, az egy nemzeti közösséghez tartozóknak lehetővé tegyék, hogy szabadon, demokratikusan megválaszthassák képviselőiket, és az így felálló választott testületnek közjogi jogosítványai legyenek, az állami hatáskörök egy részét gyakorolja. Korhecz Tamás nagy eredménynek nevezte, hogy Szerbiában megkezdte működését egy „magyar miniparlament”, amelyet demokratikusan és közvetlenül választanak, és amely legitim módon képviseli a magyar közösséget. A magyar és a szerb államfő csúrogi megemlékezéséről - Áder János és Tomislav Nikolic fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt - azt mondta, hogy a történteket a lehetetlen kategóriába sorolták volna hetekkel, hónapokkal korábban. A kitüntetett közölte, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Nemzeti Tanács által a vajdasági magyar doktoranduszoknak létrehozott ösztöndíjalapba juttatja el. Korhecz Tamás 2010- től áll a Magyar Nemzeti Tanács élén. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat a vajdasági magyarságért folytatott kitartó tevékenységéért ítélte oda neki. (MTI) Németh Zsolt külügyi államtitkár átadja Korhecz Tamásnak az elismerést