Magyar Fórum, 2016. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

2016-05-12 / 19. szám

2016. május 12. Magyar Forf­m _____ EURÓPAI PARLAMENT 9 Hol a vízumkényszer mostanában? A vízummentesség a kárpátaljai magyar közösség szempontjából fontos előrelépést jelent Az Európai Bizottság már tavaly decemberben megállapította, hogy Kijev teljesítette az úgynevezett vízumliberalizációs akció­terv minden előírását, azonban a kormányváltás késleltette némileg ezt a döntést. A javaslatot az Európai Parlamentnek és a szak­­minisztereket tömörítő tanácsnak kell jóváhagynia. Nem kell attól tartani, hogy több kárpátaljai magyar ennek hatására elköltö­zik szülőföldjéről? Mit kellett az ukrán szerveknek teljesíteniük ahhoz, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert? - kérdeztük Bocs­­kor Andrea képviselőtől, aki elmondta, hogy hatékony kisebbségvédelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól. Április 20-án az Európai Bizottság bejelen­tette, hogy javasolja az Ukrajnával szemben al­kalmazott schengeni vízumkényszer eltörlését. Mit jelentene a vízummentesség a kárpátaljai magyarság számára?­­ Az Európai Bizottság részéről ez egy igen fontos lépés, mely megnyithatja Európa ka­puit az ukrajnai állampolgárok számára. A vízummentesség a az anyaországgal való kap­csolattartás megkönnyítése mellett pozitív hatással lesz a kárpátaljai magyarok tanul­mányi és turisztikai lehetőségeire is, anyagi és bürokratikus terheket vesz le az emberek válláról a folyamat egyszerűsítése miatt. Mi­vel a kárpátaljai magyarok számára az anya­ország eddig is sok segítséget nyújtott az ott élő rokonokkal, ismerősökkel való kapcso­lattartásban, például a kishatárforgalmi en­gedély vagy a magyarigazolvány révén, most a vízummentesség további Kárpát-meden­cei és európai perspektívát tár fel. Tehát nem­csak az anyaországot ismerhetik meg egysze­rűbben, hanem ez­által egész Európát is. Nem kell attól tartani, hogy ennek hatására több kárpátaljai magyar elköltözik szülőföldjéről?­­ Nem, ettől szerintem nem kell tartani, mivel a vízumkötelezettség eltörlése csupán a schengeni turistavízumra vonatkozik majd. Az Európai Tanács és az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását követően a biometri­kus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgá­rok rövid idejű, 90 napnál nem hosszabb tar­tózkodás céljából utazhatnak majd be a schen­geni térségbe vízum nélkül. Minden egyéb, a munkavállalás engedélyezéséhez, a letele­pedéshez vagy a hosszú távú tartózkodáshoz kapcsolódó vízum és előírás továbbra is meg­marad. Mit kellett az ukrán szerveknek teljesíteniük ahhoz, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert?­­ A vízumkényszer eltörléséhez az ukrán kormánynak a Vízumliberalizációs Akció­terv (VLAP) 4 pontját kellett teljesíteni: 1. a dokumentumok biztonsága, a biometrikus útlevelek kibocsátása; 2. egységes határigaz­gatás, migráció- és menekültügy; 3. a köz­rend és biztonság szavatolása; 4. külkapcso­­latok és alapvető emberi (szabadság-) jogok betartása. Ukrajnában ezen intézkedéseket volt szükséges beépíteni a törvényhozói, po­litikai és intézményrendszerbe, illetve biz­tosítani ezek hatékony végrehajtását. A vízumliberalizáció mennyiben járul hozzá Ukrajna európai közeledéséhez?­­ Az EU-Ukrajna vízumliberalizációs pár­beszéd 2008 októberében indult el, a mosta­ni javaslat egy nyolc éve tartó folyamat vé­gére tesz pontot. A javaslat egyfajta európai elismerés az ukrán hatóság reformok terén tett erőfeszítéseiért, melyek az állampolgá­rok szintjén pozitív hatásukat ugyan még nem igazán éreztetik, de remélhetőleg egy stabilabb politikai környezet hamarosan azt is eredményezi majd. A vízumkényszer meg­szüntetése gyakorlatilag annyit jelent, hogy Ukrajnát azoknak az országoknak a listájá­ra teszik át, melyek állampolgárai vízum nél­kül utazhatnak be a schengeni övezetbe. Ez pszichológiailag egyfajta közeledésnek fog­ható fel Európához, hisz megszűnik egy bü­rokratikus akadály, ami azelőtt többeket meg­gátolt abban, hogy nekivágjanak egy külföl­di útnak. Elképzelhető, hogy az EU megköveteli Uk­rajnától, hogy kisebbségeit tisztelő demokratikus jogállammá alakuljon át? - Az EU a kisebbségvédelmet a tagállamok kompetenciájába sorolja, ezért a tapasztala­tok azt mutatják, hogy hatékony kisebbség­­védelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól. Az előcsatlakozási tárgyalások szint­jén álló országok esetében előírás, hogy a koppenhágai kritériumoknak meg kell fe­lelni, és ebben benne van a kisebbségi kö­zösségek jogainak elismerése és betartása. Ukrajna sajnos még messze áll ettől a stádi­umtól, így a kisebbségi jogok betartása egy­előre nem kérethető számon az EU által. Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy az or­szágban történő kisebbségi jogsérelmekre fontos felhívni az európai döntéshozók fi­gyelmét, mivel az emberi és szabadságjogok, illetve a demokratikus elvek védelme kiemelt prioritása az Európai Uniónak, amire külön­böző formában reagálni szoktak. Tehát min­denképpen várhatjuk, hogy ha meg nem kö­vetelik is, de jó irányba befolyásolhatják az ukrajnai fejlődés irányát e téren. A kisebbségi helyzet Ukrajnában egy rend­kívül komplex és összetett probléma, de az elsődleges gond az, hogy a meglévő törvé­nyeket nem tartják be. Ukrajnában, bár pa­píron léteznek kisebbségi törvények és az Alkotmány is rögzíti a kisebbségek jogait, a gyakorlatban sajnos ezek kevéssé érvénye­sülnek. Ukrajnában nincs egy olyan kor­mányzati szerv, hivatal, amely az országban élő etnikumok problémáit kezelné. Jelenleg a kisebbségi kérdésekkel a Kulturális Mi­nisztérium egyik osztálya foglalkozik. Számos területen vannak hiányosságok. Az ukrán állam, bár fenntartja a nemzetisé­gi iskolákat, de nem finanszírozza pl. a fel­sőoktatást, így az egyetlen magyar nyelvű to­vábbtanulási lehetőséget a magyar állam ál­tal fenntartott II. Rákóczi Ferenc Kárpátal­jai Magyar Főiskola jelenti. A magyar diá­kok nem érettségizhetnek anyanyelvükön, ami hátrányos a továbbtanulási esélyeik szem­pontjából. A nyelvtörvény kapcsán elmondható, hogy 2014-ben megpróbálták hatályon kívül he­lyezni a 2012-ben elfogadott törvényt, de vé­gül mégsem sikerült, így az állami nyelvpo­litika alapjairól hozott törvény hatályban ma­radt, máig is érvényes. Ennek ellenére a gya­korlatban sajnos nem mondható el róla az, hogy valóban működik. Kárpátalján egyes járásokban mindössze a kétnyelvű utcane­vek szintjén fedezhetjük fel a regionális nyel­vek szabad használatát biztosító törvény meg­valósulását, a hivatalokban, intézmények­ben azonban továbbra is csak állami nyelven folyik a dokumentáció, sajnos a megfelelő költségvetés is hiányzik ahhoz, hogy a tör-­ vényben előírtakat kivitelezni tudják. Re­mélem, hogy az Európai Uniós tagságra va­ló törekvése közelebb viszi Ukrajnát az eu­rópai normákhoz, és az emberi jogok tiszte­letben tartásához és egyszer majd felzárkó­zik a demokratikus jogállamok szintjére. Egyáltalán tud-e az unió hatékony kisebbség­­védelmet alkalmazni? - Az Európai Unió tagállamai az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektet­tek az unión belüli politikai együttműködés kiteljesítésére, ami azonban nem változta­tott azon, hogy az unió számos politikailag fontos, de kényesnek számító kérdésben kép­telennek mutatkozott az egységes és önálló fellépésre. Ilyen kérdésnek tekinthető az EU- nak a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez való viszonya is. Az EU ki­sebbségpolitikai megközelítése több szem­pontból is ambivalens: annak ellenére, hogy az unió, az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés (EUSZ) elfogadása (1992) óta kü­lönös figyelmet szentel a kulturális, nyelvi, regionális sokszínűségben rejlő egység ki­­nyilvánításának, a gyakorlatban nehéz meg­ítélni, hogy a brüsszeli politikák a kisebbsé­geket érintő kérdésekben milyen mértékben érvényesülhetnek a tagállami politikák mel­lett. Az unión belül jelenleg a kisebbségek nyelvi jogaira (azaz pontosabban a kisebb­ségi nyelvekre) vonatkozóan lehet leginkább kedvező intézkedéseket találni. Jelenleg milyen helyzet uralkodik Ukrajna ke­leti részében?­­ A minszki megállapodás tűzszünetre vo­natkozó kitételét a felek nem tartják be, még az ortodox húsvét alkalmából sem volt fegy­vernyugvás. Április 30-án a legtöbb táma­dást Marjinka környékéről jelentették. Az ideiglenesen megszállt Donyeckből és elő­városaiból a szeparatisták intenzíven lőtték az ukrán állásokat Avgyijivka, Krasznoho­­rivka és Neveljszke körzetében. A kézifegy­verek és a különböző rendszerű gránátvetők mellett 82, illetve 120 mm-es aknavetőket is bevetettek az orosz támogatással harcoló ke­let-ukrajnai szeparatisták. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol környékén szintén regisztráltak olyan esete­ket, amikor a minszki egyezményben tiltott, 120 milliméter kaliberű aknavetőt is beve­tettek a szakadárok. Szóval a teljes fegyver­nyugvásra egyelőre még várnunk kell. Mi jellemzi a kárpátaljai élet mindennapja­it? Az ottani gazdasági állapotokat? - Ukrajnában az új kormány hivatalba lé­pése óta számos új intézkedés látott napvi­lágot. Az idei állami költségvetési törvény rendelkezése alapján a kormány a minimál­bért 1450 hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította meg, miközben május 1-jétől nagymértékű rezsi­emelés lépett életbe. Az ukrán kormány pi­aci szintre, azaz nagyjából a duplájára emel­te a gáz fogyasztói árát. A gáz ára egységesen - a különböző tarifákkal és áfával együtt - ezer köbméterenként 6879 hrivnyára nőtt a lakossági fogyasztók számára. A gázár eme­lésével együtt a távhőszolgáltatás díja is emel­kedett, gigakalóriánkénti 652 hrivnyáról 1041 hrivnyára. A lakossági áram fogyasztói ára legutóbb március 1-jétől emelkedett a ko­rábbihoz képest 25 százalékkal. Ezek a köz­műdíjemelések igen jelentősek a nyugdíjak és a bérek emelkedéséhez viszonyítva, ami nagyon elkeseríti a kárpátaljai magyarságot. Ebben a helyzetben a megélhetés és a jövő­beli kilátások is nagyon borúsak, a reális meg­élhetést biztosító munkalehetőség nagyon kevés. Emiatt még mindig nagy szüksége van a kárpátaljai magyar közösségnek az anya­ország hathatós támogatására, és minden olyan befektetési, munkahely-teremtési és fejlesztési programra, amely kiutat ad a hely­zetből. A tavaly megalakult Tisza Korlátolt Felelős­ségű Európai Területi Társulás mennyiben könnyí­tette meg a kárpátaljai magyarság helyzetét?­­ A Tisza ETT az első olyan határokon át­ívelő társulás az Európai Unió történetében is, mely egy EU-s ország, Magyarország Sza­bolcs- Szatmár-Bereg megyéje és egy azon kí­vüli ország, Ukrajna, Kárpátalja megyéje kö­zötti együttműködés révén jött létre. Az ETT átalakításokra törekszik a két megye társa­dalmi és gazdasági életének valamennyi te­rületén. A Tisza ETT legnagyobb előnye, hogy közös tervezésű, határon­ átnyúló ha­tású nemzetközi projektek végrehajtását te­szi lehetővé, melyeknek a térség szempont­jából kiemelt jelentőségük lesz. Számos meg­oldandó feladat van: a közös árvízvédelem, a kárpátaljai szennyvíztisztító telepek felújí­tása, vagy akár a közlekedés, a turizmus és a gazdasági kapcsolatok elmélyítése miatt meg­valósuló infrastrukturális fejlesztések meg­valósítása (mint például a Beregszászt elke­rülő út, vagy új határátkelők nyitása). Kár­pátalja vonatkozásában a Társulás adta lehe­tőségekkel orvosolni lehetne például: a szenny­víztisztítók megújítását, az aknaszlatinai só­bánya által kialakult ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslását, a szemétfel­dolgozást vagy akár a tuberkulózis elleni har­cot is. Ezeknek az elképzeléseknek a megva­lósításában Kárpátalja számára fontos Ma­gyarország tapasztalata. A beruházásokat társ­finanszírozással, illetve az Európai Unió ko­héziós, regionális, szociális, valamint szom­szédsági alapjának támogatásával tervezik megvalósítani. Tehát a jövőre nézve nagyon fontos a Tisza ETT megalakulása; tevékeny­ségének kézzel fogható eredményei hosszas, kitartó munkával lesznek érezhetőek. A vár­ható gyakorlati előnyökön túl a Társulás ne­ve is szimbolikus üzenetet hordoz, hisz a Ti­sza éltető és összekötő kapocs, mely nem is­mer határokat, de bőséget és megélhetést biz­tosít. Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes képviselő

Next