Magyar Fórum, 2016. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
2016-05-12 / 19. szám
2016. május 12. o, iniDcCTRc a Magyarság Háza Deák termébe aLTUArcone (Budapest, I., Szentháromság tér 6.} 2016. május 21-énszombati 16.00 órára A RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNETÉT KUTATÓ INTÉZET ÉS ARCHÍVUM, az ANTOLÓGA KIADÓ, a NEMZETPOLiTIKAI ÁLLAMTITKÁRSÁG és a BETHLEN ALAP, egyben a kötet, valamint a bemutató támogatói és szervezői tisztelettel meghívják Önt és Barátait, érdeklődő ismerőseit Király Ibolya Király Károly igazsága című könyvének bemutatójára. A helys üínök Kft. a bemutató előtt egy órával már megvásárolható és dedikált átható a kötet. Magyar FérfiM A MÚZSÁK GYERMEKE tartozik az életemhez. S nem is tudnék „visszamenni” például a „Bácskai-sorozathoz”, mert már mással foglalkozom. Amin most dolgozom, az lesz a patkányos sorozat befejező darabja. A 2x2 fes képemet nagyon szeretem, s ezeknek a motívumait finoman beépítem az utolsó patkányos képembe. Ez is mutatja, hogy teljesen más aspektusból többször visszanyúlok egy-egy képemhez. Aki akvarellel fest, szinte eljegyzi magát a szegénységgel Ön a Magyar Vízfestők Társaságának alapító elnöke. Milyen helyet foglal el jelenleg a társaság a művészeti életben? - Mint általában a művészeti társaságok, a miénk is a rendszerváltással jött létre, akkor vált ugyanis lehetővé az önálló művészeti társaságok megalapítása. Társaságunk legfontosabb meghatározója, hogy műfajilag determinált, tehát az akvarellel és a közvetlenül hozzá kapcsolódó technikákat, illetve azok alkotóit támogatjuk. Amennyiben jó kiállításról van szó, a nézők érzik, hogy az akvarellel mindent ki lehet fejezni, sok mindent meg lehet festeni. Olyan alapműfajról van szó, melynek nem csupán a képzőművészetben, hanem az iparművészeti és az építészeti tervezésben is jelentős szerepe van. Ráadásul a festők vázlataikat akvarellel készítették; nagyon meglepett, mikor egy aukción láthattam Benczúr Gyula Budavár visszavétele című képének briliáns akvarellváltozatát. Hazánkban az akvarelleket olcsóbban árulják a galériák, mint az olajfestményeket. A német műtárgypiacon viszont nincs ekkora eltérés az árban. Az expresszionista stílusban készült akvarelleknek külföldön magasabb az ára, mint Magyarországon. Ezért aki itthon akvarellel fest, szinte eljegyzi magát a szegénységgel. Említette a díjakat. Egy Kossuth-, vagy Munkácsy-díjas alkotó művét könnyebben és drágábban el tudják adni a galériák? -Tudjuk, általában idősebb művészek kapják meg a nagy állami kitüntetéseket. Azokat egy hosszú életpálya jutalmául adják. De mindez nem jelenti azt, hogy egy kitüntetett művész alkotását minden esetben drágábban árulják. Ez egy igen bonyolult viszonyrendszer, amiből szinte doktori disszertációt lehetne írni... Az sem biztos, hogy egy Kossuth-díjas alkotó egyéni kiállítását tömegek tekintik meg. Sokat számít az is, hogy az illető művészt mennyire teszik ismertté a médiumokban. Ám ha valaki azt látja, hogy az olajfestmények kelendőbbek, többet fizetnek értük, akkor nem pártol át a vízfestékről az olajra? - Minden képzőművész kipróbál különböző technikákat. De nem biztos, hogy annál az anyagnál köt ki, ami üzletileg számára megéri, inkább annál, amivel a legjobban kifejezi önmagát. A Magyar Vízfestők Társasága érdekképviseleti szervezet is? - Nem, hanem olyan képzőművészeti szakmai társaság, amely szerepléshez, kiállításokhoz segíti az akvarellel foglalkozókat. A tárlatokon vagy meghívott művészek szerepelnek, de szervezünk szabad beküldéses kiállításokat is. Azokkal az új művészekkel, akiket felveszünk társaságunkba, általában a beküldéses kiállítások alkalmával találkozunk. Azt tudni kell, hogy nagyon nagy munka egy kiállítás megszervezése, ahogy ideájának megfogalmazása is. A Vízfestők Társasága öntevékeny művészeti csoport, így tagjaik társadalmi munkában végzik feladatukat. A legnagyobb szervezésem az Ernst Múzeumbeli kiállításunk volt, amikor közép-európai művészek alkotásait mutattuk be. Ez egy nagyon bonyolult munka volt, kezdve a meghívásokkal, majd a kiállítók repülőtéri, vagy pályaudvari fogadásával. Szállást is kellett nekik szervezni. S még nem is beszéltünk a PR-tevékenységről, a katalógus összeállításáról. Koromra való tekintettel a szervezőmunkáról és az elnökségről le szeretnék mondani. Azért tudtam az Ernst Múzeumban megrendezni a kiállítást, mert féléves fizetett szabadságot kaptam a főiskolától. Különben nem tudtam volna végigvinni a munkát... Remélem, hogy fiatal utódom majd remekül végzi el a kiállítások megszervezését. Társaságuk jó kapcsolatot ápol hasonló közép-európai szervezetekkel? - Természetesen. Olaszországban két vízfestő-csoportosulás is létezik, velük nagyon jók a kapcsolataink. 2002-ben rendeztünk Esztergomban művésztelepet, ahová olaszokat és németeket is meghívtunk, majd a Keresztény Múzeumban állítottuk ki az alkotásokat. Mi is nagyon sok olaszországi kiállításon vettünk részt. Közép-Európában a hazai vízfestők milyen mezőnybe tartoznak? - Szégyenkezésre nincs okunk. A magyar vízfestészet minőségében megközelíti az olaszországit vagy a németországit. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a jó magyar vízfestőket mind ismernék Európában. De ez minden művészeti ágra jellemző. Tudjuk, léteznek felfuttatott sztárzenekarok, s vannak nagyon jó zenekarok, akikről keveset hallani, holott minőségileg nem rosszabbak. A jelenből lépjünk vissza 70 évet az időben. Mikor döntötte el, hogy képzőművész szeretne lenni? - Minden gyermekben él az a vágy, hogy valamiből kitűnjön. Fiatalon ezért sportolni kezdtem, s abban bíztam, kiváló atléta lesz belőlem. Majd rájöttem, hogy sosem leszek nemzetközi hírű sportoló. Szerettem rajzolni, festeni... S mivel középiskolás koromban nem voltam kiváló tanuló, így számomra a művészet maradt mint önkifejezési eszköz. Miért az Iparművészetire, s miért nem a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett? Tudjuk, és egy előítélet, hogy azokat a festőket kissé lenézik, akik nem a Képzőművészetit végezték el. - Ezzel az előítélettel akkor is találkoztam, s bizony nem egyszerű, hogy később egy Iparművészetit végzett festőt elfogadjanak. Ahhoz bizonyítani kell. Mielőtt elhatároztam, hogy művészeti pályára megyek, elvégeztem a Kirakatrendező Iskolát. Utána dekoratőrként dolgoztam. Mivel nem rendelkeztem erős alapképzéssel, nem mertem a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezni. Az Iparművészeti belsőépítész szakára vettek föl. Majd átjelentkeztem a murális festő szakra, így lettem festő. S bizony hosszú ideig tartott, míg az „iparművészetis hátrányomat” sikerült ledolgoznom. A festők nem mehetnek nyugdíjba Hajdani főiskolai tanárként hogyan látja, mennyire nehéz a hallgatókban meglévő talentumot napvilágra hozni? - Tanárképző főiskolán tanítottam, s hosszas munkával elértem azt, hogy a növendékeimben megerősítsem azt a belső vágyat, késztetést, hogy minél tökéletesebben tudják kifejezni magukat. Miután ez sikerült, a hallgatók egyre minőségibb alkotásokat hoztak létre. Ezáltal sok növendékem felvételt nyert a Képzőművészeti Egyetemre. A különböző társművészetek hatnak alkotói folyamatára? - Természetesen. Nemrég a Zeneakadémián hallgattuk meg a dzsessz tanszék 50 éves megalapítása alkalmából rendezett hangversenyt. Nagyon élveztem ezt a produkciót, s remélem, hogy ennek közvetlen hozadéka lesz művészetemben. Mennyire lényeges, hogy képes legyen a folyamatos változásokra? - A festők nem mehetnek nyugdíjba. Addig élünk ennek a hivatásnak, míg egészségünk megengedi. Örülök, hogy még nyitott vagyok a világra, és képes vagyok a folyamatos változásra, arra a változásra, amely eddigi festészetemből fakad. A király (Gyűrűk Ura utánérzés) MÉG KAPHATÓ AZ ÁRPILISI HAVI MAGYAR FÓRUM Csurka István Németh László TISZA ISTVÁN Dr. Kovács Zoltán Grezsa Ferenc Márai Sándor Köröndi F. János Vass Krisztián Dr. Kiss Lajos Pósa Zoltán dr. Horváth László Czére Béla Dr. Koós Ferenc Dr. Diószegi György Antal Dr. Sebestény Sándor Keresse az újságárusoknál és a Magyar Fórum kiadóhivatalában! 11