Magyar Fórum, 2016. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

2016-12-01 / 48. szám

2016. december 1. Magyar Fórum__________ A Déli Nyitás nemzetközi elismerése Történelmi rekordokat értünk el az export területén A Portugál Nyelvű Országok Közösségének (CPLP) október 31. és november 1. között Brazíliavárosban megrendezett csúcsta­lálkozóján Magyarországot a szervezet társmegfigyelő tagjának választották. Bus Szilveszter lapunk megkeresésére elmondta, hogy a magyar külgazdaság és külpolitika mozgásterének szé­lesítése, a kapcsolódási pontok növelése miatt kérték a megfigye­lői tagságot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitá­sért felelős helyettes államtitkárát arról is kérdeztük, hogy főleg a nagy vagy a közepes vállalkozók jelennek-e meg a külpia­cokon. Mit jelent és milyen hozadékkal jár ez a stá­tus Magyarország számára? - Az említett közösségnek Lisszabonban van a székhelye, és kilenc országot tömörít. Húsz évvel ezelőtt hozták létre elsősorban azzal a céllal, hogy az országok együttmű­ködjenek a portugál nyelv és kultúra terjesz­tésében, és hogy szorosabb legyen köztük a gazdasági kapcsolat, s ezáltal hangsúlyosab­bá tegyék nemzetközi jelenlétüket. Az elmúlt időszakban érzékelhettük az elmozdulást a gazdasági szegmens felé, miközben a kultu­rális-oktatási dimenzió is erősödött. Szá­munkra nagyon figyelemreméltóak a gazda­sági együttműködés perspektívái. 2016 áp­rilisában kérelmeztük a társmegfigyelői stá­tust, amit a szervezet rekordidő alatt elbí­rált, és a brazíliai csúcstalálkozón elfogadta kérelmünket. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az oktatási-kulturális párbeszéd tala­ján, de azon túlmenően is szorosabbra fűz­zük együttműködésünket az érintett orszá­gokkal. Kiemelendő, hogy alapvetően egy feltörekvő országcsoportról van szó, s érde­kes, hogy ennek a közösségnek tagja egy EU- tagország, Portugália és Dél-Amerika meg­határozó állama, Brazília; annyira heterogén ez a közösség, hogy tagja Kelet-Timor, Ázsia egyik katolikus országa is. Úgy értékeljük, hogy a szervezet döntése Déli Nyitás politi­kánk - amelynek lényege a világgazdasági növekedés gerincét adó déli térségekre irá­nyuló minden eddiginél jelentősebb figye­lem és koncentrált cselekvés -, valamint Ma­gyarország a portugál nyelv­ és kultúra ter­jesztése érdekében tett érdemeinek nemzet­közi elismerése. Az utóbbi elsősorban az EL­TE Portugál Nyelv és Irodalmi Tanszékének köszönhető, amely a világban a tíz legelis­mertebb luzofón - portugál nyelvű - okta­tási műhelyévé nőtte ki magát. Ez a tanszék meghatározó szerepet játszott abban, hogy az elmúlt öt évben több hazai felsőoktatási intézmény döntött portugál szakok, nyelvi képzések beindítása mellett. A megfigyelői státus odaítélésében a CPLP-tagállamok di­ákjainak felajánlott ösztöndíjas lehetősége­ket is figyelembe vették. 2013 és 2015 között nagyon komoly brazíliai sikertörténet bon­takozott ki Magyarországon; összesen 2300 brazil hallgató tanult a hazai felsőoktatásban a Tudomány határok nélkül brazil ösztöndíj­program keretében. A program sikerére ala­pozva az angolai kormány is megállapodást kötött a Magyar Rektori Konferenciával 50 hallgató magyarországi képzéséről. Magyar részről pedig a Stipendium Hungaricum ösz­töndíj program keretében a Brazil Szövetsé­gi Köztársaságnak 250, az Angolai Köztár­saságnak 10, a Zöld-foki Köztársaságnak pe­dig kezdetben 5 ösztöndíjat ajánlottunk fel. Tehát Magyarország határozott szándéka az elmúlt években megkezdett kulturális és ok­tatási együttműködés bővítése a közösség or­szágaival. A CPLP-országokkal több évti­zedre visszamenőleg jók a kapcsolataink - Brazíliával például már a ’60-as évektől kezd­ve kialakultak, míg Portugáliával az ottani 1974-es demokratikus fordulatot követően. A ’90-es években és a 2000-es évek elején zaj­ló gazdasági, politikai átalakulás lekötötte országaink figyelmét, így gyakorlatilag meg­tört a ’90-es éveket megelőző időszakot jel­lemző dinamizmus. Az ezredforduló után fő­ként a gazdasági lehetőségekben rejlő poten­ciál került az együttműködés homlokterébe, és ennek kiaknázása céljából alakult meg pél­dául 2007-ben a Portugál-Magyar Kereske­delmi Kamara, 2012-ben pedig a Magyar- Brazil Gazdasági Vegyes Bizottság. A Déli Nyitás Politikája újraértelmezte a portugál nyelvű országokhoz fűződő viszonyainkat is. A szubszaharai afrikai régióban az Egyenlí­­tői-Guineai Köztársaságra is kiterjedő akk­­reditációval rendelkező ruandai nagykövet­ségünk újranyitásával, illetve a mozambiki tiszteletbeli konzulunk kinevezésével is szán­dékozunk intenzívebb kapcsolatokat elérni. Természetes érdekünk, hogy nemcsak a kul­turális és nyelvi együttműködés keretén be­lül, hanem a kereskedelmi területen is kiak­názzuk a kapcsolatokat - amihez a CPLP-s megfigyelői státusunk hozzásegít. Azzal, hogy részt vehetünk a CPLP ülésein, jobban megismerhetjük azokat a lehetőségeket, melyeket kiaknázhatnak a magyar gazdaság sze­replői? - Pontosan erről van szó, tehát egy új kap­csolati dimenzió nyílik meg számunkra a kö­zösség országaival. Utaltam már a közösség erős heterogén jellegére. Brazíliával és Por­tugáliával nem csak jók a kapcsolataink, ha­nem kiépültek mára az együttműködés csa­tornái - de ezek bővítésén is folyamatosan dolgozunk. Más országokkal, például az af­rikaiakkal, melyek a Déli Nyitás egyik fó­kuszpontját jelentik, sokkal több feladatot kell megoldanunk. Tehát az oktatási együtt­működéstől eljutunk a gazdasági-kereske­delmi szféráig, ami számunkra lényeges, hi­szen ez az a szegmens, amely a magyar dip­lomácia, külpolitika meghatározója. Főleg milyen magyar áruk jelennek meg a por­tugál nyelvű országokban? - Különböző gazdasági hátterű, igényű, üzleti kultúrájú országokról van szó. Általá­ban a Déli Nyitás területén azokra a szekto­rokra koncentrálunk, amelyekben Magyar­­ország hagyományosan erős és ezeket har­monizáljuk az adott ország igényeivel, szük­ségleteivel. Ilyen például a vízgazdálkodás, az agrárium területe, az információ-techno­lógia, a gyógyszeripar, de tekintettel arra, hogy az afrikai országoknak elsősorban tu­dásra és technológiára van szükségük, így ezen államok tekintetében ezek transzferé­re összpontosítunk, miközben a klasszikus árucsere-forgalom is zajlik. Természetesen a külső gazdasági hatások érintik ezen orszá­gokkal folyó kereskedelmünket is, tehát mind­az, ami a világban zajlik - gondolok Kína gazdaság növekedésének lassulására, vagy az alacsony olajárra - kihat partnereink import­képességére, és a mi lehetőségeinkre is. Az a tény, hogy kölcsönösen előnyös együttmű­ködést szeretnénk, hogy nincs gyarmattartó múltunk, s hogy mindenkihez tisztelettel vi­szonyulunk, előnyösen pozícionálja a ma­gyar külgazdaságot. Előnyt is élvezhetünk egy harmadik országgal szemben? - Minden bizonnyal, s éppen az előnyszer­zés miatt kértük a megfigyelői tagságot. Mind­ez nem zárja ki a hármas együttműködés le­hetőségét; tehát Magyarország, egy portugál nyelvű állam és egy olyan ország között, amely nem tagja a CPLP-nek. Afrikában számos lehetőség kínálkozik háromoldalú együtt­működésre, hiszen ott több EU-s tagország, de például Törökország is erős pozíciókat szerzett az elmúlt években. Amikor erről a kontinensről beszélünk, indokolt külön szem­lélni a szubszaharai térséget és Észak-Afri­kát, hiszen két, jelentősen különböző háttér­rel rendelkező régióról van szó. A szubsza­harai Afrikában markánsan erősítettük je­lenlétünket az elmúlt három esztendőben, hiszen három nagykövetséget újra nyitot­tunk, és elértük azt a szintet, amely a hoz­zánk hasonló dimenziókkal bíró EU-s part­nereink ottani jelenlétét jellemzi. Ezekben az országban mind működnek gaz­dasági attasék? - Minden magyar külképviseleten dolgo­zik külgazdasági attasé, s ez értelemszerűen igaz azokra a missziókra is, melyeket újra­nyitottunk. A Déli Nyitás nem csak az afri­kai térségekre irányul, hanem általában azok­ra az Európán kívüli déli régiókra, amelyek a legdinamikusabb, legígéretesebb gazdasá­gi erőt mutatják. Azt a növekedést, azt a po­tenciált szeretnénk a magyar gazdaság javá­ra fordítani, amely ezekben a térségekben ta­pasztalható. Ezért nyitottunk magyar kül­képviseletet például Chilében, Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában, Angolában, Malaj­ziában, Fülöp-szigeteken, Új-Zélandon, Mum­­baiban, Ho Si Minh-városban, Sao Pauló­­ban. Tehát nagyon markáns expanziót tu­dunk felmutatni, ez precedens nélküli nem­zetközi viszonylatban is, és a tervek között szerepel - meg is született már az erre vonat­kozó kormánydöntés - a perui és a kolum­biai magyar nagykövetség 2017-es megnyi­tása. Főleg a nagy, vagy a közepes vállalkozók azok, akik képesek kereskedni ezekkel az országokkal? - Kiemelt célunk, hogy erőteljes diplomá­ciai támogatással, s egyéb eszközökkel segít­sük a magyar kkv-szektor piacra jutását és a magyar gazdasági szereplők közötti arányát az Európán kívüli térségekben. Természete­sen ez hosszabb folyamat, az irány helyes, a tendencia biztató. Folyamatosan növekszik az érdeklődés a kis- és középvállalatok részé­ről ezen régiók iránt, ezt konkrét üzletköté­sek, folyamatban levő, ígéretes projektek, B2B találkozók és üzleti fórumok sokasága bizonyítja. Többen csodát vártak a Déli Nyitás politiká­jától, azt, hogy ezzel egy-kettőre még jobban ja­vulnak a gazdasági mutatók. Ők naivak, vagy rosszindulatúak voltak? - Nem hiszem, hogy a csodavárás jellemez­te volna a Déli Nyitást, inkább egy, a világ­ban zajló folyamatok számunkra vetíthető lehetőségeit látó, bizakodó, pozitív hozzáál­lás. Nagyon eredményes és lendületes más­fél évről tudok beszámolni, mind a számok és gazdasági mutatók, mind Magyarország pozíciói és politikai tőkéje tekintetében. Ha megnézzük a tavalyi gazdasági adatokat, ak­kor láthatjuk, hogy történelmi rekordokat ér­tünk el az export területén, ami több mint 90 milliárd eurót tett ki. Ehhez komoly mérték­ben hozzájárultak a Déli Nyitáshoz tartozó térségek. Erre mind a gazdasági, mind a kor­mányzati szereplők joggal lehetnek büszkék. Bus Szilveszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkára Miniszteri elismerést kapott a hun kori leletegyüttes megtalálója Dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára, valamint Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kulturális örökség védelméért felelős miniszter elismerését adta át Ehmann Gábornak a Nemzeti Múzeumban 2016. november 29-én. Szerencsére mindig vannak olyanok, akik úgy járnak el, ahogy az elvárható, és hogyha régészeti leletre bukkannak, akkor azt bejelentik - mondta el Dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára az ünnepélyes átadáson. Így járt el Ehmann Gábor is, amikor 2016 tavaszán Telki határában egy régészeti leletnek tűnő fémtárgyat talált, melyről értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot. Ez az elfogadható, ez a helyes, ez a példaértékű magatartás: ha valaki régészeti leletre bukkan, akkor azt be kell jelenteni, egyrészt mert a talált lelet az állam tulajdona, másrészt pedig jelentős tudományos ismereteknek a forrása - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A hun kori, 125 darabból álló leletegyüttes rendkívül értékes, jelentősége kiemelkedő - tette hozzá. A múzeum egy olyan intézmény, amiről általában azt gondoljuk, hogy tárgyaknak a gyűjteménye, de közelebb járunk a valósághoz, ha arra gondolunk, hogy a múzeum egy közösségnek a terepe, egy olyan közösségnek, ami a tárgyakat értelmezi, gondozza, a tárgyakon keresztül tart bemutatást - mondta el Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A régész csak akkor tudja a letűnt korokkal kapcsolatos információkat megszerezni, ha a lelőhelyet nem bolygatták meg, ezért fontos, hogy Ehmann Gábor a helyszín bolygatása nélkül értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot - emelte ki a főigazgató. Ehmann Gábort, a leletegyüttes bejelentésével régészeti örökségünk védelme érdekében tanúsított példaértékű, jogkövető magatartásáért a kulturális örökség védelméért felelős miniszter elismerésben részesítette, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban Dr. Puskás Imrétől, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárától, valamint Varga Benedektől, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától vehetett át. Miniszterelnökségi Sajtóiroda 5 KÜLGAZDASÁG

Next