Magyar Fórum, 2017. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

2017-07-06 / 27. szám

4 Egy nőnek öltözött öngyilkos merénylő legalább tizennégy em­berrel végzett és húszat megsebesített a nyugat-iraki Anbár tartomány egyik menekülttáborában - közölte Taha Abdul- Gáni tartományi tisztségviselő hétfőn. Abdul-Gáni elmondta, hogy a támadást vasárnap szürkületkor hajtotta végre a merénylő, miközben a hatóságok éppen elszál­lásolták az Iszlám Állam dzsihadistáinak ellenőrzése alatt ál­ló Kaimból érkezett családokat a táborban. A tartományi tanács tagja úgy tudja, hogy egy rendőrezredes is életét vesztette a merényletben. Az ezredes halála előtt gya­nút fogott, odament a támadóhoz, és átölelte őt, valószínűleg azért, hogy így csökkentse a robbantás erejét és áldozatainak számát. Egyelőre senki sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, de minden jel az Iszlám Államra utal, amely számtalan hason­ló támadást hajtott végre a múltban. Az iraki erők a szélsőségesek többségét kiűzték Anbárból, és Moszulban is közel a dzsihadisták teljes veresége. Az Iszlám Állam már csak alig több mint egy négyzetkilométernyi terü­letet tart felügyelete alatt Irak második legnagyobb városában. Menekülő civilek közé vegyülő női merénylők egy katonával végeztek, többeket pedig megsebesítettek, amikor levegőbe rö­pítették magukat Moszul óvárosában hétfőn. Ali Abdullah Husszein őrmester elmondta, hogy a két nő a ro­mokban heverő an-Núri mecset közelében csapott le. Husszein úgy tudja, hogy az elmúlt három napban legalább négy hasonló támadást hajtottak végre az iraki kormányerők ellen. Július másodikára virradóra leégett egy dél-olaszországi befo­gadótábor. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, hogy eloltsák a lángokat, a bevándorlók azonban a tűzoltókra támadtak, kövekkel, üvegekkel dobálták őket. A tűzoltók kény­telenek voltak elmenekülni. A tűz délelőttre magától kialudt, addigra porig égett minden. A 200 fő körüli bevándorlónak odaveszett mindene, s ugyan­ők, akik akadályozták az oltást most azt követelik, hogy azon­nal adjanak tetőt a fejük fölé. Annyi zaklatás történt A norrköpingi Bravalla fesztiválon, hogy jövőre meg se tartják Szexuális zaklatások sorozata árnyékolta be Svédország legna­gyobb zenei fesztiválját, egy kislány megerőszakolása után a szervezők úgy döntöttek, befejezik. A skandináv ország legna­gyobb és legnépszerűbb zenei fesztiváljáról van szó, a Braval­­láról. Helyszínéül a kelet-svéd Norrköping város szolgált, a rendezvényt az elmúlt öt évben minden nyáron megrendez­ték. Ezzel azonban véget is ért a fesztivál pályafutása, jövőre már nem rendezik meg. William Lacy Swing felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy segítsék a kontinens déli részén található országokat a migránsok fo­gadásában és ellátásában. Ez a kérdés „nem tekinthető kizárólagosan Olaszország problémájá­nak, hiszen egész Európa érintett benne” - szögezte le a nemzetközi szervezet igazgatója. Olaszországból eddig valamivel több mint 7300 migránst telepítettek át az Európai Unió más tagállamaiba. Svédország, és Németország vezetői annak idején úgy vélték, a mene­kül­tkrízis és annak következménye egy csipetnyi szolidaritással kezel­hető, megoldható. A svéd miniszterelnök két éve mondta, hogy a ke­rítések nélküli Európa korlátok nélkül várja a „menekülteket”. Ez üze­net volt minden, még el nem indult migránsnak, hogy Európába bár­mikor, akadályok nélkül bevándorolhatnak. A Refugees Welcome (RW) nevű franchise alapon működő, migrán­­sok lakhatását önkéntes alapon biztosító hálózat működik Svédország­ban, oly módon, hogy egy-egy albérlő felajánlhatja az általa bérelt in­gatlan egy részét egy olyan táborlakó migránsnak, akinek nincs ele­gendő pénze arra, hogy biztosítsa magának a lakhatását. Elméletileg az RW gondoskodik a további felmerülő anyagi költségekről. Ez idő tájt a svédek 54 százaléka kifejezetten segítő szándékkal enged­te volna be a menedékkérőket, míg 15 százaléka vélekedett úgy, hogy egyáltalán nem akar a svéd határokon kívülről érkezőknek segíteni. Két év elteltével a drasztikus demográfiai változások miatt a titkos­­szolgálat szervének (Sapo) jelentése szerint, megtízszereződött a vala­milyen formában regisztrált, Svédországban élő dzsihadisták száma. 2010-ben mindössze 200 szélsőséges iszlamistát tartottak számon a tit­kosszolgálatok, míg a migránsválság beköszönte óta több mint 2 ezret. A Sapo szerint­­ 2012 óta legalább 300 olyan személy utazott Szíriába az Iszlám Állam vagy valamely más szélsőséges iszlamista szervezet kö­telékébe harcolni, akinek svéd állampolgársága is van. Ebből körülbe­lül 50 életét­ vesztette, ám mintegy 140 visszatért, akiknek pedig a svéd kormány védi a személyazonosságát. A liberálisok szerint nem létező no-go zónák ugrásszerű megnöveke­dése is egyre nagyobb problémát jelent nemcsak azoknak a svéd rend­őröknek a számára, akik nem mernek ezekbe a területekbe bemerész­kedni, hanem az egész országra nézve, ugyanis az olyan jellegű hírek, mint hogy Svédországban ötször nagyobb az esélye annak, hogy egy tősgyökeres svéd helyett egy bevándorló erőszakoljon meg egy nőt, az ország turizmusára, áttételesen pedig a gazdaságára is hátrányos ha­tással vannak. Előbb kegyetlenül megkínzott majd brutálisan meggyilkolt két nyug­díjast a migráns Ausztriában. A tunéziai migráns miután végzett az idős házaspárral a békés és gaz­dag osztrák városban, Linzben, másnap maga ment be a rendőrségre és feladta magát. Magyar Fórum 2017. július 6. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök első találko­zóját a tervek szerint július 7-én tart­ják a G20-as csoport hamburgi csúcs­értekezletének keretében - közölte kedden Jurij Usakov, az orosz el­nök tanácsadója. Usakov szerint Putyin és Trump a találkozón valószínűleg megvitat­ják Szíria és Ukrajna helyzetét. „Úgy hallottam, hogy az amerikai­ak Szíria és Ukrajna témáját akar­ják megvitatni, ha ez megfelel a va­lóságnak. Úgy gondolom, teljesen logikus, hogy ezt a két témát vá­lasztották. De mi úgy gondoljuk, hogy elsősorban a nemzetközi ter­rorizmus problémáját kell a két ve­zető hatalom elnökének megvitat­nia, mert Oroszország és az Egye­sült Államok együttműködése nél­kül aligha lehet a terrorizmust le­küzdeni” - mondta az orosz elnök tanácsadója. CMNNI Az amerikai hírtelevízió amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva szintén azt közölte, hogy az elnöki találkozón Szíria és Ukrajna lesz na­pirenden. A CNN szerint Trump aligha veti fel az amerikai elnökválasztásba va­ló beavatkozás kérdését, amivel Wa­shington Moszkvát vádolja. Annak is kicsi a valószínűsége, hogy a ta­lálkozón az amerikai elnök az Orosz­ország elleni szankciók enyhítésé­ről tenne bejelentést - vélte az ame­rikai hírtelevízió. Peter Turkson, a legmagasabb ran­gú afrikai prelátus a Vatikánban kijelentette, nagyon itt az ideje, hogy „elzárják a csapját az Euró­pába tartó afrikai migrációnak”, amely az elmúlt napokban új re­kordokat ért el. Kijelentette, az olasz kikötők elzá­rása a migránsszállító idegen hajók­tól nem elegendő. A csapot kell el­zárni. A kardinális az „integrális emberi fejlődés” vatikáni hivatalának elnö­ke. A hivatalt január 1-jén hozták létre négy korábbi hivatalból és az felelős az igazságügyért, békéért, környezetért, egészségügyért, hu­manitárius segítségért és migráció­ért. Hangsúlyozta: álláspontja nem el­lentétes azzal a keresztény felfogás­sal, hogy „jó szamaritánusként cse­lekedjünk a bajba jutottakkal”, de figyelembe veszi azt a valóságot, hogy egy ország mit bír el és hogy mi okozza alapvetően a válságot. mnicrofax)

Next