Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)

1858-07-04 / 236. szám

Kolozsvár 306. Vasárnap jul. 4. 18 á.­Megjelenik e lap hetenként kétszer vasárnap és csil­­lik­f Uhon. Előfizethetni minden postahivatalnál bér­mentes levélben vagy helyben a szerkesztői szál­láson a kis Szamos mellett, az úgy nevezett B­a­y­e­r­­kert 413 sz. alatt, egy év­re 19, félévre 11, negyed­évre 3 pfttal A hirdetések négyszer hasábozott sorának ára 4 pengő krajcár s ezenkívül mindenkori beiktatásért 1 ti pkr. kincstári adó. Vidéki hirdetésekké egyszersmind a díj is beküldendő. (11 a s' in a (1­­ é­v 1­folyam.) T. olvasóink raék­óztassanak az előfizetéssel sietni, mert a későn jö­vőknek legjobb akarattal sem szolgál­hatunk lapjaink teljes példányával. A Szerk. Politikai közszemle. m (A rabszolga-kérdés; Anglia hanyatlá­sa ; Franciaország hadi készületei és rendszer­változtatása; Török- és Muszkaország állapo­ta sat) Az angol felsőház jún. 17-diki ülé­sében az oxfordi püspök egy kérelmet tett le a ház asztalára Jamaicából, melyben a kormányt kérik, kényszeríteni Spanyolorszá­got, a rabszolgakereskedés ellen Angliával kötött szerződések megtartására. A szónok, természetesen, osztozott a kérelmezők néze­teiben és a legkíméletlenebb kifejezésekkel becstelenítette meg „Spanyolország hitszegő magaviseletét, hol még a trónhoz közelálló személyek is emberhússal kereskednek h­ar­­mad­kéz által.“ Lord Brougham még erő­sebben sekundálta a püspököt s egyúttal „utálatát“ fejezte ki a francia lobogó alatt gyakorlott, úgynevezett „szabad néger-kiköl­tözés“ felett s például felhozván a „Regina eoeli“ esetét, midőn azt mondaná, hogy a négerek eltörték láncaikat és „legyilkolták“ a legénységet, 1. Grey félbeszakította beszédét és igy:—„megölték“ nem pedig „legyilkolták“ — javította meg. J. Br. szavait. L. Brougham a javitást helyesnek találta, mert, úgymond, „a négerek jogszerű védelmet gyakoroltak és csak sajnálni lehet, hogy a rabszolga ke­reskedést — mely sok tekintetben gonoszabb, mint a tengeri rablás — mindenütt halállal nem büntetik.“ E kíméletlen és leplezetlen őszintéskedés rendkívüli boszúságot okozott a francia kormányi atmosphaerában. A szol­gálatkész „Constitutionnel“ e vitára vonatko­zó cikkét így kezdi: „Egy nemzetet, mint a francia, nem szoktak büntetlenül rágalmaz­ni“, é­s avval végzi: „van egy vétek, mely alacsonyabb minden másoknál, egy vétek, mellyel, a francia nemzet nem félhet, hogy vádolják, a mi azonban a ti liberális és phi­­lantropikus szódagályotoknak _ felette sokat árt, s az „a képmutatás.“ * *) És valóban, mi­kor a franciák Libériában, az északamerikai egyesült államok által alapított néger res­publika fekete emberhússal kereskedő sza­bad polgárai által, úgynevezett szabad né­ger munkásokat szereznek, kiket mindaz által­a hajóikon vasra vernek, mert 400 olyan sza­bad munkást oly kis téren különben tán ne­héz is lenne több hónapig békében tartani,­­ ugyanakkor az angolok éppen azt teszik China partjain és Honkong szigetén a ku­likkal, mert különben nyugatindiai gyarma­taikat kihasználni nem tudnák. De a kulik nem érik fel a négert ez áldott szigeteken s mivel a spanyolok Cubában teljes szabad­ságban űzik a rabszolgakereskedést s ez ok­ból ott a gyarmati termesztés is végtelenül virágzóbb, mint az angol Jamaicában, tehát neki kellett esni Spanyolországnak, sőt Fran­ciaországnak is az ő „szabad“ négerei miatt, ugyanazon okból,­­ hogy a philantropikus közvélemény ellenük fellázzadjon s végül az angol gyarmatok ellen gyakorlott kiállhatat­­lan versenynek valami gát vettessék. Midőn az 1833-diki parlamenti végzés 1838-ban, a tulajdonosoknak nyújtott 200 millió pst kár­pótlás árán a négereket az-.angol gyarma­tokban emancipálta s később ugyanazokban véres lázzadásokra szolgáltatott alkalmat, nem csupán a philantropusok által felzaklatott köz­vélemény egyedül indította Anglia kormá­nyát, hanem azon tapasztalás, hogy a fran­cia és spanyol gyarmatok s legfőképp Bra­zília a rabszolga-munka segélyével rendki­vüli és az ő gyarmataira nézve veszélyes vi­rágzásnak indultak volt s már ésikor a ku­li-munka és Keletindia, mint Anglia minden gyarmati szükséges tárháza, kilátásban volt (Keletindia már most évenként 130 millió font gyapotot szolgáltat). Ugyanakkor már az 1831-diki, még gyenge francia kormány­tól kivívta volt magának, a félszázad óta mind hiába tiltott rabszolgakereskedés elnyo­mása végett a hajók megmotozása jogát, me­lyet ugyan 1845-ben Franciaországgal meg kellett osztania, de mind­ketten csak arra használtak, hogy Fr­­ország pl. saját lobogó­jára nézve szemét behunyja, Anglia pedig, hogy minden más nemzet négertrafikát űző hajóit, miután megrakodtak, hatalmába ke­rítse, az élő zsákmányt nyugatindiai gyar­mataiba — hol az emansipatio következtében az egész termesztés megszűnt volt — kiü­rítse s ekként nagyon olcsón, úgynevezett „szabad néger“ munkásokra tegyen szert. Már most e hajómotozást a világ tengerein nem kezdi senki tűrni. Az amerikai egyesült államok csupa lármája elég, hogy Anglia, a mexikói öbölben amerikai néger­ trafikálóhajók ellen próbált nem megmotozás, hanem csak a hajópapírok megvizsgálásáért, engedelmet kérjen — pedig a nagy respublika nem képes egyetlen engedetlen államával — a mormo­nokéval — törvényeit elismertetni; a francia, hasonlót űző hajókat hadi­hajók veszik el erővel az angol cirkálóktól. Spanyolország csak hallgat, de nem hagy magán packázni, mint Nápoly; — elvégre is a „Rule Brittan­­nia, rule the waves“ *) dicsősége homályosodni kezdett. Ezen fogyatkozás, mint 1. Malmes­bury maga megvallja, már a krimiai háború alatt kezdődött, mert az „infamis trafika, ak­kor éledett fel újra, az az, hogy azóta nem kezdenek úgy félni Angliától. A külügyi mi­niszer kész már a motozás jogát is feladni a csupa vizsgálat jogáért, mely csak a hajó iro­mányainak hitelességére terjedne ki. Ily körül­mények tekintetbe vételével egészen más fon­tosságot nyernek most Franciaországnak kivált hadi­tengerészeti készületei. (Vége köv.) A csiksomlyói 8. osztályú közép ta­noda, tanító képezde és teljes főele­­mi iskolára tett ajánlatok 7-dik jegyzéke. 387 Győr­fi Iván, k. fejérvári elemi tanító 3 pf. és egy zongorát, valamint több darab könyvet a képezde számára. 388 Henter János, az Udvarhe­lyen tartott táncvigalom jövedelméből 91 pf. 389 Vida Károly a „M. Futár“ szerkesztője 20 pf. (Alsó-Csernátonban.) 390 Özvegy Somogyi Jánosné, Zámbler Juli­ánna 10 pf. 391 Zámbler László 10 pf. 392 Do­mokos Sámuel 5 pf. 393 Domokos Mihály 5 pf. 395 Farkas Sándor 5 pf. 395 Vajda Lajos 5 pf. 396 Bernáld János 5 pf. 397 Rápolthy Mihály 5 pf. (Almáson­) 398 az almási község pénztára 20 pf. 398 Ko­vács Lajos, lemhényi kath. lelkész 25 pf. 399 Sza­bó József 5 pf. 400 Kelemen János 2 pf. ~401 Bartha Mihály 2 pf. 402 Kovács János, tizedes 4 pf. 403 Fábián Lajos 2 pf. 404 Gyergyai Balázs 2 pf. 405 Bartha János 2 pf.­406 Felszegi András 2 pf. 407 Felszegi Elek 2 pf. 408 Gyergyai Mi­hály 2 pf. 409 Fábián Ferenc 2 pf. 410 Gyergyai Ignác 2 pf. 411 Kádár István 2 pf. 412 Fábián Elek 2 pf. 413 Bertalan János (középső) 2 pf. 414 Jakab István 2 pf. 415 Mátyás Antal 2 pf. 416 Illyés András 2 pf. 417 Fábián György kan­tár 2 pf. 418 Fábián Ignác 2 pf. 419 Lenárd Ba­lázs 2 pf. 420 Bartha János 2 pf. 421 Mike An­drás 2 pf. 422 Mátyás Miklós 2 pf. 423 Kovács Mihály 2 pf. 424 id. Kádár János 2 pf. 425 Szé­kely Lajos 2 pf. 426 Kelemen Pál 2 pf 427 Má­tyás Lajos, baksai 2 pf. 428 Kovács József 2 pf. 429 Kelemen Károly 2 pf. 430 1. ifj. Bartha Si­mon 2 pf. 431 id. Gyergyai Antal 2 pf. 132 id. Mátyás Lajos 2 pf. 433 Kelemen István 2 pf. 434 Kelemen György 2 pf. 435 Kopac János 2 pf. (A 1 - T o r j­á n­) 436 Az al-torjai község pénztára 100 pf. 437 Mihálcz József al-torjai lelkész 100 pf. 438 Mi­­h­álcz Ferenc, jegyző 50 pf. 439 Bartos János, bi­­ró 50 pf. 440 Mike Elek, őrmester 50 pf. 441 Imecs Elek, kapitány 100 pf. 442 Fejér Sámuel, birtokos 50 pf. 443 Márton János 50 pf 444 Hor­váth Ferenc, birtokos 20 pf. 445 id. Bajcsi János 10 pf. 446 Csoboth Antal 50 pf. 447 Debreceni Gábor, úrmester 15 pf. 448 Kolumbán Károly 15 pf. 449 Csoboth András 50 pf. 450 Bódé Zsig­­mond 5 pf. 451 Szabó Ferenc 20 pf. 452 IMike József, birtokos 20 pf. 453 Lőrinc Lajos 10 pf. 454 Sólyom András 5 pf. 455 Zonda Miklós 2 pf. 456 özvegy Lőrinc Gáborné 10 pf. 457 Török József 5 pf. 458 Szabó Péter 5 pf. 459 Lőrinc József (középső) 2 pf. 460 Szabó András 5 pf. 461 Sza­bó Antal 4 pf. 462 özv. Lőrinc Lászlóné 2 pf. 463 ifj. Mike Elek 2 pf. 464 Lőrinc János 4 pf. 465 Baric Antal 3 pf. 466 Baric István 3 pf. 467 id. Mike Sándor 2 pf. 468 id. Bertalan Elek 2 pf. 469 Mike József 2 pf. 470 Vizi Antal 2 pf. 471 Molnár András 3 pf. 472 ifj. Márton András 2 pf. 473 Bertalan László 2 pf. 474 Vizi Tamás 2 pf. 475 Illyés Tamás 3 pf. 475 Illyés Antal 2 pf. 477 ifj. Csíki János 2 pf. 478 Váradi Antal 2 pf. 479 Szabó István 2 pf. 480 Kovács Pál 2 pf. 481 Bőd Ignác 2 pf. 482 ifj. Bajcsi János 2 pf. 483 Szabó József 2 pf. 484 Csáki Mihály 2 pf. 485 Horváth Elek, birtokos 5 pf. 486 Márton An­drás 2 pf. 487 Istók János 2 pf. 488 Márton Mó­zes 2 pf. 489 Lakatos László 4 pf. 490 Márton Ig­nác 2 pf. 491 Koncél Mihály 2 pf. 492 Kósa Ist­ván, orvos 60 pf. 493 Lázár István 2 pf. 494 özv. Gál Miklósné 2 pf. 495 Pál András 2 pf. 496 Só­lyom Ferenc 5 pf. 497 Bajcsi Tamás 2 pf. 498 id. Lőrinc János 2 pf. 499 Elekes István, esperes és polyári lelkész 25 pf. 500 Baric Simon 2 pf. 501 Nagy Boldizsár 2 pf. 502 Biró Bálint 2 pf. 503 Nagy Péter 2 pf. 504 Tuzson Lajos 4 pf. 505 Vizi Ferenc 2 pf. 506 Orbán Joachim 2 pf. 507 Orbán Imre 2 pf. 508 Jakab János 2 pf. 509 Bardoc Albert 4 pf. 510 Fekete Lajos 5 pf. 511 Ráduly József 5 pf. 512 Baric Péter 2 pf. 513 Kovács András 2 pf. 514 Fekete Joachim 2 pf. 515 Pál János 2 pf. 516­ Boldizsár Ferenc 2 pf. 517 ifj. Jakab Ferenc 2 pf. (B­e­r­e­c­k­) 518 Finta Mózses, polgármester 40 pf. 519 Lukács János 10 pf. 520 Búzás Mihály, berecki lelkész 100 pf. 521 Gábor Imre 40 pf. 522 Fülöp Sándor 25 pf. 523 Fejér Ignác 25 pf. 524 Ilankó János 5 pf. 525 Merza Zakariás, kereskedő 25 pf. 526 Farkas Ignác, árvabiró 25 pf. 527 Böhm Gusz­táv, cs. k. járási elnök 25 pf­. 528 özv. Molnár Józsefné 10 pf. 529 Miketta Ádám 50 pf. 530 Vi­­tány György, erdész 25 pf. 531 Mikó István, volt tanácsos 10 pf. 532 Bódé György 5 pf. 533 ifj. Tréfás Ferenc 10 pf. 534 Magdó Antal, levéltár­nok 15 pf. 535 Mátyás Antal, jegyző 5 pf. 536 *) A „Regina eoeli“ kapitánya h­ivatalos jelentését a kér­désben forgó esetről, közelebbi számunk hozandja. *) „Uralkodj Britannia, csak uralkodj a hullámokon“ — az angol nép­hymnus kezdete. **) Itt kezdve e jegyzék — melynek több folytatásai fognak következni — Erdélyi Püspök­i excellentiája utóbbi há­­romszéki felvidéki körútjának eredménye. Semmi ennél é­­kesebben a főlelkipásztor erkölcsi hatalma nagyságát hivei felett és azon túl is nem hirdetheti. Szerk.

Next