Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-10-14 / 265. szám
lálásával szerencséssé a helybeli kisdedóvodát,hol a kisdedek néphymnus énekléssel s üdvözlő versezetekkel fogadták, a felügyelő bizottmány jelenlétében. Október 7-én reggel a helybeli cs. k. lótenyésztő és ujoncló szedő intézetet, a maglovakat, a cs. k. csendőrlaktanyát megvizsgálván, 9 órakor Besztercére indulni méltóztatott, a városi lovascsapat a határszélig kisérvén. r. 1. *F. h. 12-kére virradólag két órakor ismét égés zaja riasztott fel álmunkból. Az u. n. dézmacsár mellett özv. B-né és V. J. ur majorházai lángoltak, a vész az utóbbiban ütött volt ki. Miképp? nem tudható, de gonosz szándékú gyújtogatásra van gyanú. Az oltás a kolozsváriak elismertebbéli ügyességével folyván, csak ama két épület teteje égett el, és az egésznek rövid idő alatt vége volt. * Halmágyi Sándor ifjú beszélyírónk a K. Közlönyben mint díjazott pályamunkát közlött „Saphira“ című regényére előfizetést hirdet, és a felszólítást az aláírási ívekkel a „K. K.“ mellett szét is küldötte. A kérdéses regény mindenképpen erdélyi, amennyiben szerzője, a benn elbeszélt események színhelye és a nyomatás helye mind erdélyiek, és már csak azért is érdemli a szépirodalom ilynemű terményei barátjainak pártolását. * Albrecht főherceg , cs. kir. fensége f. hó 6-kán este 5 órakor érkezett körútjában Brassóba, ahol a helyőrség, a közigazgatási s helyi hatóságok a szokásos tisztelgésekkel fogadták. 7-én ő fensége díszszemlét tartott az ott és a környéken állomásozó hadcsapatok felett, 8-án reggel e hadcsapatok ő fensége előtt tüzeléssel egybekötött hadgyakorlatot tartottak, ugyanaznap délután 2 órakor indult ő fensége tovább Szeben felé, ahová 9- kén d. u. 2 órakor szerencsésen megérkezvén a katonai és polgári hatóságok valamint az egyházi főméltóságok a szokásos tisztelgésekkel fogadták. 10- kén a szebeni helyőrség felett szemlét tartott, aztán dél felé a cs. k. katonai intézeteket megszemlélni kegyeskedett. A délutáni órákban ő fensége fényes ebéden volt jelen, a melyben az egyházi és világi főméltóságok részt venni szerencsések voltak. Estve ő fensége a színházat szerencséltette magas jelenlétével. Kis . cs. k. ap felsége f. év sept. 23-ki legfelsőbb határozatával a Szenterzsébeti ágost. ev.község lelkészét Ackner Mihály urat ötven éves jubileuma alkalmából minden oldali s különösen a tudomány terén szerzett érdemei elismeréséből cs. k. tanácsos címmel díjmentesen felruházni kegyeskedett. * A bécsi egyetem jövő évi martius hóban fogja ülni 500 éves fennállásának örömünnepét. Ez alkalomra szándékoznak kiadni egy az egyetem történelmét tárgyaló művet. sAz uj pénz behozatalával a postadijak következőleg lesznek fizetendők: Egyszerű levél 10 mföldnyi távolságig 5 ujkr.; 10—20 mföldre 10 ujkr.; 20 mflden túl 15 ujkr.; keresztketés alatt feladott nyomtatványok latja 2 ujkr.; felülfizetés bérmentetlen levelekre latonként 5 ujkr. Helybeli dij 16 latig 3 ujkr.; Recommendatio helybeli leveleknél 5 ujkr., másoknál 10 ujkr.; Re.tourrecepisse 10 ujkr.; kihordási dij levélért és lapokért 1 ujkr. Sürgönyökért Bécsben 35 ujkr.; a külvárosokban 52 ujkr.; másutt 26 ujkr. Újság posta bélyeg száza 1 ft. 5 kr., Lapmellékletek száza 42 ujkr. Egy hozzánk érkezett körlevélből értesülünk, hogy Jármay Gusztáv úr, Pesten a papnövelde utca sarkán létező „oroszlánhoz“ címzett gyógyszertár tulajdonosa egy külön„hasonszenvi gyógyszertárt“ nyitott meg. A tulajdonos vállalkozó jó hangzású és elismert hitelű neve feleslegessé tesz minden ajánlást; az illetők bizonyosan nem fogják elmulasztani a figyelmeztetés tudomásra vételét. K. h. 6-kán halt meg Döblingben Bécs mellett Zsadányi és Török Szt. Miklósi gróf Almásy József, cs. k. kamarás és titkos tanácsos. A temetés e hó 8kán délután ment végbe. * Ischl környékén e napokban nagyszerű udvari vadászatok kezdődnek. * Egy angol üzér a Pyrenacokban utazván egy különc földijét egy veszedelmes hegyre mászni látott. Azonnal utána iramodott, és utolérte, amikor éppen egy kevésbbé veszedelmes helyen pihent. „Nem tagadhatja uram“, így szólította meg, „hogy ön itt minden lépten nagy veszélyben forog, és hogy ily körülmények közt sokat ér egy életbiztosítás. Én az X. féle biztositó társulat ügynöke vagyok, papiros és tenta van nálam , nem szíveskednék én aláírni ?“ Az utazó bámulva átlátta az ajánlat hasznos voltát és aláirt. ífA minap egy párisi híres vendéglőben ült egy angol és ebédelt; egy francia oda jő az asztalhoz és futólag kérdi: „Szabad ?“ amire az angol némán intvén, a francia leül és kezd hozzálátni, így némán folytatva az ebédet, végre elköltik az utolsó tál ételt is. Ekkor az angol azt kérdi: „tetszik-e még valami?“ — „Nem“ felel csodálkozva a francia és hívja a pincért, hogy fizessen. Uram, mond az angol határozottan, ön az én asztalomnál ebédelt, és így engem illet a fizetés. — Uram, kiált fel a francia haragosan, nem vagyok az az ember, aki akármely jött ment ebédjét elfogadja. — Erre az angol egy ökölcsapással felel, mire a francia kettővel válaszol, és úgy összekaptak, hogy alig lehetett őket egymástól elválasztani. Akarva nem akarva kénytelen volt a vendéglős mind a kettő fizetését elfogadni; uj bizonysága annak, hogy: duobus litigantibus tertius gaudet. *A „Dorfzeitung“ ékeskedik: „A porosz hercegnek Varsóban bemutatták a kaukazusi kozákokat, és megmutattatták velök kápráztató ügyességeket a lovaglásban. A herceg azonban hideg maradt és azt gondolta: „ mind semmi, én el vagyok kényeztetve, látnák csak a mi berlini keresztlovagaink mesterfogásait, ha felülnek veszszőparipáikra!“ '"'Az időbb Dumas Sándor, mint hírlik,Franciaországot Oroszországgal cserélte fel, s most mindent elkövet hogy a petersburgi francia színház igazgatóságát elnyerhesse. *Az orosz birodalomban 1857-ben 1,425 eredeti mű és 201 fordítás jelent meg. Ez a szám három akkora, mint volt ezelőtt néhány évvel. 1857-ben bevittek 1,613,862 kötetet, ebből 3,547-et mint tiltott könyvet ismét kiküldöttek. * Új-Yorkban Rochesterben él jelenben egy 106 éves ember, neve John Shenadoah O'Brien, született Bostonban 1752-ben. Apja izlandi, anyja egy indián nő volt az Oneida törzsből. Tizenkét éves korában Franciaországba küldötték s itt orvosnak nevelték. Visszatért Amerikába és szolgált a szabadsági háborúban; azután Franciaországba ment s nőül vette a marokkói császár leányát, kitől volt nyolc gyermeke; vele élt az egyesült államokban egy darabig. Majd egy amerikai német származású hölgyet vett nőül, ennek halála után pedig egy néger nőt, ki ötven évvel volt ifjabb nálánál s a kitől négy gyermeke lett. Ennek az öreg urnák gyermekeiben egyesülve van a kelták, teutonok, afrikaiak és észak-amerikai indiánok vére. Gyergyó-Szt.-Miklós, sept. 25. Ismét egy nyári évszak folya le az enyészet örök tengerébe, s a „bér“ végzetű hónapok már áthúzták mezőinken és réteinken az őszi bér hervasztó leplét, s csak a minket környező bércek fenyvesein nem oly múlékony a remény és virulat szép zöld színe. Borszéken is a fürdővendégek zaja elnémult, s a víg zenék és kedélyes dalidók által táplált élénkség helyébe a csendesség ütötte fel tanyáját; pedig jelenleg is — az eddigi néhány hideg éjszakák kivételével — folyvást derült és meleg időink járnak, minek leginkább a fürdői élvezetnek lennének kedvezők. Egyébiránt ezen fürdői hely — habár lassú lépéssel is — mindinkább közeledik azon cél felé, minél fogva egykor rendeltetésének megfelelend. Lassú lépéssel, mondom, mert az évi jövedelemnek egyharmada közvetlen a két tulajdonos községek majorsági pénztárába foly, — a fenmaradó két harmadnak pedig a két utóbbi évben nagy részét fölemésztették a különbféle út- s más építések, földásások, többféle sikerült, és nem sikerült munkák s még sok egyebek. Az úgynevezett Szent-Jánoskút is, melynek jóize édes vize — a távolabb lévő lobogó melletti társával együtt — annyi sok borvíz-források között nem csak szép, de egyszersmind igen nagy hasznú ajándéka a természetnek, — egy a tulajdonosok által 6oftból álló napidíjjal fizetett, s már csakugyan el is bocsátott idegen mérnök költséges műtétele alatt — az előpatakival ellenkezőleg — szárazon maradt vala, — a tulajdonosok azonban a fövenyes mészszel kirakott téglakutat elvontatván, bizonyos Tóth Ferenc nevű egyszerű — Gyósztmiklósi — mesterember által kevés költséggel még a nyár folytán annyira helyreállították, miszerint most még gazdagabban látja el Borszéket édes vizével, mint ezelőtt. Azért ajánljuk ezen igénytelen embert más helyre is, hol hasonló szükség forduland elő. Iskolaügyeink is kedvező lendületet nyertek, s itt el kell ismernem, hogy ő lesz való legelső helyen említendő, mert nemzeti művelődésünk lát TÁRCA. Képek Amerika Kél, VH, Down town, kereskedelmi krízis és szalona verekedés. (Vége.) Ekkor hirtelen egy jártas kéz tüzes üszköt vet a raktárba, mely minden kártyaházat halomra dönt és eléget; az európaiaknak azonban, kik hiteleztek azokra oly véleményben, hogy azok valódi, szilárd házak, e tévedést a legdrágábban kell megfizetni. Amerika — e véleményt velem együtt mások is osztják — magát fizetni nem tudónak nyilvánította, nem mivel fizetni nem tudó volt, hanem mert fizetni nem tudó akart lenni — és ő lehet végre a pénz és kereskedelmi krízis keletkezése és kiterjedésének egész titka. A „Herald“, „Times“ és más itteni lapok ugyan ezt azon gaztetteknek akarják tulajdonítani, melyek itt a kereskedő világban szünet nélkül elkövettetnek és igazuk lehet, de egyetértve más jártas nyerészkedőkkel nyíltan éppen ők azok, kik a raktárba vetették a tüzes üszköt, mely a tűzvészt támasztotta. Ők tudták: az európai tőkepénzesek esztelenül mily sok pénzt dugtak az idevaló vállalatokba és hogy az európai gyáraknak a szállított árucikkekért sat. mily sokkal tartoztak és azért kiválasztották a legkedvezőbb percet, hogy a rettegést mesterségesen előidézzék, s a minden nemű amerikai papírokat az európai börzéken először ekként elértéktelenítsék és aztán jó olcsón felvásároltassák. Ez úgynevezett wall streeti buli és bear pénzügyi flibustier hadjárat gyümölcsei oly szembetűnőek voltak, hogy a „Herald“-nak septemberben a leszakasztásra azonnal jelt kellett adnia. A következések azonban, melyeket e flibustiercsiny az országban eléidézett a valóságban csak a rettenetes ordításban állottak, melyet itt a krízis felett hangoztatni kezdettek, míg Európára nézve természetesen nagyon komolyak lettek. Azért mainapig itt csaknem eltűnt azok a kiáltó bajok amelyeket ez „üzlet“ okozott, míg Európában folyvást érezhetők. Mindez pusztán azért történt, hogy a külföldi hitelezőket rászedjék, és a kommunistikus botrány az úgynevezett munkás tömegek között csakhamar az expolgármester, Fernando Wood művének bizonyult be, ki ismét elválasztását az által vélte biztosítani, hogy Fine Point legelvetemültebb pórnépét a szószékből beszédek és ígéretek által fellázítani és maga részére megnyerni iparkodott, mialatt többek között így szólott: „Annyi igazság, hogy New Yorkban azok, kik mindent szereznek, semmit sem bírnak, és azok, kik mit sem szereznek, mindent bírnak. Az elsők dolgoznak, anélkül, hogy nyernének, körülöveztetve ezerek által, kik fényűzés és hőségben élnek és mindent bírnak, anélkül, hogy dolgoznának sót.“ Hogy azonban különösen Németországot a krízis érzékenyen érintette, annyival inkább képzelni lehet, ha megfontoljuk, hogy — nem számítva a gőzösöket — azon 3908 hajó közül, mely 1857- ben az idegen kikötőkből New-Yorkba érkezett, 234 a német szövetségi államokból jött. Azért is a tengerentúli kereskedésben ezek közvetlenül Anglia után következnek, mely 715 kereskedelmi hajót küldött volt, minden mást és főképp Franciaországot, mely csak 16 hajót küldött, messze maguk után hagyják. Míg tehát, mint mondva volt a krízis itt inkább szinleg, mint valóban létezik, vagy létezett, és inkább ayall streeti számtalan szédelgő és flibustier csinyja volt, addig Európában az valódi csapás lett még a rendes emberekre nézve is, akiknek most az amerikaiasság iránti gondatlan előszeretetük miatt súlyosan kell bűnhődni. Legyenek azért jövőre okosabbak és előrelátóbbak, hogy a mock-árverésben, melyet fennebb leírtam előre tanulják meg az amerikai kereskedés morálját: óvd magadat! A fennebbi annyira igaz, hogy az itteni „Herald“ dec. 26-ról, elég szemtelen volt fenhangon elismerni: „Minden emberi hihetőség szerint úgy látszik, hogy minden kereskedő nemzet között mi leszünk az elsők, kik ismét fel fogunk üdülni, és hogy a csapások, melyeket a pénzszükség miatt szenvedtünk reánk nézve legkevésbbé sem lesznek aggasztó következésüek, mivel mi oly nemzet vagyunk, mely adós és semmi résztől nem félhetünk, ha adósságainkat nem fizetjük és még a mellett az idegen árucikkeket megtarjuk, melyeket hitelbe vásárollunk.“ Mielőtt elhagynék down townt, lehetlen, hogy egy kis látogatást ne tegyünk a tammany hallban, a democrata párt főszállásán, hol ez éppen egy meetinget tartott. Democraták itt és democraták túl, tudomás szerint egészen különböző emberek. A democraták itt a rabszolgaság további fennállását, sőt némelyek annak kiterjesztését akarják. A whigek, t. i. az ország ildomos embereinek elenyészése óta a demokrata párt túlsúlyban van. Belőle választották a két utolsó elnököt is. E percben most a kínzási területnek, mint államnak, az unióba való felvétele forog szóban. Valahányszor egy új terület, mint állam, az unióhoz csatoltatik, mindig véres viszálkodás keletkezik a felett: váljon annak mint szabad, vagy rabszolga-államnak kell belépni. Az embereknek, kik a területet lakják, egyedül van ugyan joguk e kérdés felett határozni, és a jelen esetben azt határozták, hogy Kanzás, mint szabad állam lépjen az unióba. A demokrata párt és a dél azonban e felett nagy bánatba esnek és sikerül nekik a határozatot a washingtoni congressus részéről törvénytelennek nyilváníttatni és megsemmisíttetni, hogy egy újat, a rabszolgaság elvének kedvezőt eszközöljenek ki. Most az ország különböző pártjai elkezdették a terület lakóit körülven-