Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)

Értekezések - Dr. ILLÉSSY JÁNOS: A selyemtenyésztés állapota Magyarországon 1771-ben

özv. Erdödy Lipót grófné, gr. Chamare, gr. Serrange, Busán őrnagy, Fritz ügyvéd, Jankovich tanácsos stb.) kertjében. 20. Zágrábban szintén tekintélyes számmal van már eperfa, de selymet még semmit se termelt. A 15000 eperfa közül 5000 a városi kertben van, a többit magánosok ültették, legtöbbet — 2500 dbot — gr. Veikffy Zsigmond és 3000 dbot Santich földbirtokos. 21. Győr városában az Eszéken kiképzett Széplaki János fáradozik a selyemtenyésztés minél szélesebb körben való elterjesztésén; egyes polgárok nagy kedvteléssel fogtak a munkához, de kedvöket a sikerte­lenség aligha meg nem bénítja. Az elöljáróság véleménye szerint ugyanis a város területe nem alkalmas az eperfa tenyésztésére. A mindenfelől folyó vizzel övezett határ minduntalan ki van téve az árvizeknek, melyek a fák fejlődését hátráltatják s az eperleveleket a selymérek ápolására károsakká teszik. 22. Kismarton városát a múlt évi borzasztó tűzvész annyira elsze­gényítette, hogy a selyem­tenyésztéssel járó költségeket sehonnan se tudja előteremteni ; a városi pénztár jövedelme nem fedezi meg az időközi kamatokat és adókat sem. A lakosságot a tűzvész általánosan súlyos adósságba verte; az iparos, a földműves alig keres annyit, amiből magát és családját eltarthatja. Kéri tehát a kamarát, hogy a selyem­tenyésztés alól mentse föl a várost. A kamara mindazáltal a fölment­vényt nem adta meg. 23. Eperjes városában, jóllehet az eperfaültetést már 1765-ben megkezdte, az eredmény mindössze 400 db. meggyökerezett fa. Az ülte­tést folytatni fogja, jóllehet úgy vélekedik, hogy a vidék a Kárpátok közel­sége, a heves széláramlatok, a hosszú, kemény fagyok miatt nem kedvez a selyemhernyóknak. 24. Kaszt városa a Fertő tavának áradásai s külömben is folyton nedves talaja miatt az eperfa tenyésztésére egyátalában alkalmatlan. A kamara gazdasági bizottsága éppenséggel nem hiheti, hogy a város határán ne lehetne találni száraz területet; utasítja azért az elöljáró­ságot, hogy a legfelsőbb akaratnak igyekezzék eleget tenni. 25. Komárom város jelentése szerint a lakosság jó részét a gyer­mekkora óta megszokott foglalkozástól elvonni nem lehet; az a rész pedig, amely foglalkozhatnék a selyemtenyésztéssel, úgy tapasztalja, hogy a haszon nem áll arányban a rá fordított fáradsággal. Különben sincs olyan nagyobb területe, mely a gyakori árvíztől nem szenvedne. 26. Zólyom városa az eperfák ültetéséhez csak ebben az eszten­dőben fogván, eredményről még nem szólhat. 27. Pozsony városa még csak most talált alkalmas helyet, ahol az eperfát nagyobb mennyiségben tenyésztheti. Ezen a tavaszon kétezer s

Next