Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)

Értekezések - Dr. ILLÉSSY JÁNOS: A selyemtenyésztés állapota Magyarországon 1771-ben

4. Buda városa nem jósol fényes jövőt a selyemtenyésztésnek. A házi pénztár terhére beszerzett eperfákat a várban és a vizivárosban eli­­tették ugyan, de a szűk utczákban nem fejlődhetnek kellőleg , a szőlők közé ültetés pedig ártalmasnak bizonyult. Még legtöbb sikerrel az új városban s a Tabánban elültetett fák kecsegtetnek. 5. Korpona városa jelenti, hogy az eperfa-ültetéshez a kertet kiha­sította, de a fehér eperfának a talaj nem kedvező ; a fekete eperből alig 50 fa fogant meg. A lakosságot hiába biztatja munkára, hiába igér ingyen hernyókat, az bizalmatlansággal nézi az uj iparágat és semmeny­nyiért se hanyagolná el miatta a föld- és szőlőművelést. 6. Kassa városa egész odaadással fogott a munkához. Folyóviz közelében egy 6 öl hosszú, 2 % láb széles kertet iskolának befogott, körülkerítette, alkalmas kertészt fogadott, aki 16000 eperfát nevelt már. Magánosok birtokában 623 drb fa van, s különösen kiemelendő Bedekor András kamarai tanácsos, akinek a kertjében 1768 óta gondozott 400 drb felnőtt fa van. 7. Körös városa a selyemtenyésztés érdekében még semmit se tett. Anyagi fogyatkozása nem engedi, hogy fákat vásároljon s felügyelőt tartson. A kamarai gazdasági bizottmány utasítja a várost, hogy az eperfák ültetését haladéktalanul kezdje meg ; a selyemtenyésztésben annak idején anyagilag segélyezni fogja. 8. Körmöczbányán az első kísérlet a sziklás talajon és hűvös ég­hajlatban nem sikerült. A közkertben 3 év előtt elültetett fákból minden gondozás mellett csak 7 maradt meg; ez is napról-napra csenevészik. Ujabban Mertinger pozsonyi kertésztől hozattak 150 drb 2—3 éves fát ; ezekkel talán jobban fognak járni.­­„ Debreczen városa 1771-ben egy 15 öl hosszú és 4 láb széles kertet vetett be epermaggal. Felnőtt fa az utczákon és magánosok ud­varain 1821 db. található. Ez idén már 7 font 28 fat selymet termeltek. 10. Kaproncza városában a két-három éves eperfák oly kevés és gyenge levelet hajtottak még, hogy a selyemhernyók táplálására nem elegendők s ezért a selyem­kultúrát még nem kezdték meg ; csupán Sinkovich Márton kereskedő, aki a selymérekkel való bánást Szlavóniá­ban tanulta el, tett kisérletet. 11. Újvidéken a faültetés már szép lendületet vett volna, ha a Dunának két éven át egymásután való kiöntése ki nem pusztítja. Az iskola­kert 2550 fájából csak 506 maradt meg, a lakosok udvarain, kertjeiben volt 3080 drbból pedig csak 322. Az 1771. évi selyemtermelés 1498 font volt, ebből az újvidéki selyemgyár 357 tiszta selymet állított elő. A város­t Bácsmegyével közösen egy értelmes fiatal­embert tart

Next