Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1842-05-05 / 36. szám

564 563 mennyi trágya kerül ki mindegyik nyájtól? holott pedig ha már előre megmutattatott, hogy mind a két nyájnak, — habár darabszámra nem egyeznek is, — ugyanannyi és épen egyenlő takarmány kell, trágyájoknak is mind mennyiségre mind minőségre nézve egyenlőnek kell lenni; minthogy miként tud­va van, a­ trágya mennyisége nem a darab szám­tól , hanem inkább a’ takarmányozás, és aljazástól függ. • Van itt azonban egy más körülmény, melly megérdemli, a’ figyelembe vételt, és ez a hús súlya. Hogy habár ezen egybevető kísérletek alá veendő nyájaknak tökéletesen egyenlő test­sulylyal kellene is birniók, még onnan nem következnék, mintha a’ két nyájnak húsa is ugyanan­nyit nyomna, aztán meg ha épen egyenlő lenne is a’ két nyáj hús súlya, még mindig kérdésben marad , ha valljon egyenlő áron el lehetne e mind a két nyáj husát adni vagy sem. Már Dombasle megjegyezte, (Mögliner Anna­len Bd. 20­­. 46.) mikép különböző juhfajoknak test és lrissulyok közt rendkívül különböző arány létezik, úgy hogy némelly fajoknak tiszta hasb­éli súlya a’ test súlyától 75% rúg, midőn a’ másik fa­jé gyakran 50% alól esik. Már pedig, ha csak ama ritka körülmény nem fordul elő, mi­sze­rint az egész nyáj együlegyig tenyésztés végett vá­­sároltatik meg, évenkint bizonyos számú i­riit és kimustrált juhot csakugyan a mészárosnak kell el­adni. Ha már most a két eladó és egészen egyenlő testsúlyú nyájnak húsa tisztán súlyát, ízletességét, kövérségét, a csontnak a’ hushozi arányát és a’ bőr jóságát s használhatóságát illetőleg nagy vol­na a különbség, a körülményeket mind tekintetbe fogja venni a vevő, és nem fogja mind a két nyá­ját egy áron megvásárolni. Ha például mind a’ két nyájnak, egyenlő azaz 20,000 font testsúlya lévén, az egyik nyáj tiszta husbeli súlya 70% menne, melly­­ből egy font husért 2 garast és S porosz fillért adnának, a’ másik nyájnak pedig tiszta husbeli sú­lya csak 50% találtatnék, azonban silányabb tu­lajdonáért fontját csak két garason lehetne eladni, a’ különbség mindjárt 700 porosz tallérra fogna ütni. Ámbár e’ körülmények az életben és való­­ságban koránsem olly kézzel foghatók mint jelen esetben; a’ juh tenyésztőknek azonban mégis min­dig figyelemmel kell rájok lenni, ha a’ réven el *­ nem akarják ismét veszteni azt, mit a’vámon, nyertek. 4. Azon juhászatoknál, mellyek már a’ tökély magasb poltzán állanak, és leginkább a’ tartani való juhok eladásával jövedelmeznek, úgy látszik, nem igen érdemel valami különös figyelmet a kér­déses test és gyapjúsuly közti arány; holott pedig, ha közelebbről vizsgáljuk, nyilván lesz, mikép­­pen ezen juhászatoknak áll legfőbb érdekükben csupán olly jószág tenyésztésére törekedni, mellynek gyap­­jusulya testsúlyához kedvező arányban áll, mint­hogy ha egyszer ez kedvező arány határozottan ki­­lévén mutatva, az okszerű juhtenyésztőktől megis­mertetik , tenyésztés végett természetesen csak ol­­­lyan jószágot fognak keresni és jó áron megvenni, mellynek test és gyapjú súlya közt ama kedvező arány valósággal jelen is van. Épen a’ legfinomabb juhászatoknak van tehát legtöbb okuk a tenyésztésben ezen elv szerint jár­ni el, azaz a tenyésztésre szánt állatokat úgy meg­válogatni, s a’ párosítást akkép intézni, hogy a’ legcsekélyebb testsúly mellett mindig bizonyos gyap­­júm­ennyiséget szolgáltassanak, és e végre azon kísérletekhez nyúlni, mellyekhez Körte professor fogott. Ezen próbatételek még azon juhászatoknál is igen czélszerük fognának lenni, mellyek még nem érték el a tökély magasabb fokát, minthogy itt a’ különböző tapasztalatoknak csak egy nagy tömege képes eléggé és határozottan megfejteni a kérdést. Ha már most a vigyázva és részrehajlatlanul tett sok­oldalú próbatételek által bebizonyitatnék az, hogy két különböző nyájbeli eleven juhoknak, — feltéve, hogy egykoruak , — egy és ugyanazon test­súlyok lévén, egyenlő mennyiségű és minőségű ta­karmány szükséges, az állatok száma nem okozván semmi különbséget; ha továbbá a két nyáj húsér­­téke keveset vagy épen semmit sem különböznék; és végre sikerülne a juhtenyésztőknek czélszerű­ pá­rosítás által a test és gyapjú súlya közt kedvező arányt idézni elő: ez egy nagy, és eddig elő nem is sejtett nyereség fogna lenni. Példával világosítsuk e dolgot, tegyük fel, hogy valamelly nyájnál még eddig a­ különféle korú és nemű­ juhoknak testsúlya egyremásra úgy állott a gyapjusulyához mint 30: 1; azonban czélszerí­ tenyésztési elvek követése által lassankint olly és egyenlőn jó gyapjúval biró faj (Race) képeztetett, mellynek testsúlya gyapju­sulyához már úgy áll mint 24: 1; e szerint ugyan­annyi takarmánynyal épen megfordított arányban több jeles gyapjú termesztetett, nevezetesen jászéi több, vagy más szóval, ugyanannyi takarmányfo­gyasztás és kezelési költség mellett, minden trágya­ *) Nálunk ez példa nem alkalmazható, mert mi — mi­­kint az utolsó iskolás gyermek is tudja — ugyanazon árért vészük meg a’ jó mint a’ silány húst és e’ fonák­ságban , egy szó mint száz még is csak kell valakinek hasznának lenni, — de hogy miilyen e’ haszon, az is­mét más kérdés! • Fordító,

Next