Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1842-06-30 / 52. szám

817 818 Fiat application — E’ sokféle eszközök természe­tesen ismét szükségképen fognak különbözni egy­mástól a’ czélh­oz és föld neméhez képest; s vall­jon mikor lehet reményleni, hogy mind ezekre nézve bizonyos, és szigorú elvek fognak felállítatni, mel­­­lyek követése által minden földmivelő saját viszo­nyaihoz alkalmazott eszközhöz juthasson? — hiszen az egyszerű ekével sem vagyunk még tisztában, miután, mint mondók, minden egyes vidék a ma­gáét tartja legjobbnak. — Ez állításra nézve azon­ban többnyire csak annyi áll, hogy a’ földmivelő rendesen a’ czélszerűtlen ekével is jobban szánt, ha hozzá szokott, mint a’ legjobbikkal, melly előtte ismeretlen.­­ Az orvosság e’ részben tehát főleg a’ jobb ekék megismertetésében, s megkedveltetésé­­ben áll, mire mindenek felett idő kívántatik. Né­­melly országban e czélnak gyorsabb elérhetése vé­gett jutalmazások használtattak ; nálunk azonban ez végre országos nagylelkűség nem mutatott ki eddig forrást, ’s minden, mit reménylhetü­nk, csak abban áll, hogy mivel több ’s vagyonos!) gazdák sikeres példája idővel a kevésbbé vagyonost is elismerésre vezetni, s vonzani fogja. Ez ügyben a m. gazd. Egyesületnek fontos fel­adás jutott, t. i. a’hazának külön részeiben diva­tozó ekék összegyűjtése, ’s azoknak mind egymás között, mind a külföldiekkel való összehasonlítása, egyszersmind pedig jó vagy rész tulajdonságaik ki­nyomozása és ismertetése. Egyes hazánkfiainak szí­vessége a’ nevezetesb honi ekék birtokába juttatá az Egyesületet, ’s igy jön lehetségessé, hogy a’ medárdvásári nagygyűlés alkalmával már a’ múlt esztendőben nyilvános próba tétethetett Pestnek ho­mokos határában az ekével, mellynek eredménye a’ „M. Gazda“ m. é. folyamában közre bocsátatott. Ugyanezen próba ismételtetett az idén is a’ m­edárdi gyűléskor; a’ különbség ’s határozottabb ítélet hozha­­tása végett mindazonáltal ez alkalommal a'budai agya­gos földű határban vitetett végbe a’ próbaszántás.— A’ honi ekék közül e’ czélra a’ legjobbaknak ismert tolnai, fej­ér vári pusztai, s a vasme­gyei rohonczi ekék választattak. Képességüket ezen ekék teljes mértékben nem mutathaták meg azért, mert szántatlan ugart nem találván, rövid idő előtt szántott földet kellett szántani, mi annál kevésb nehézséggel járt, mivel pár nappal előbb meg­lehetősen esözvén , az agyag omló állapotban volt; de egyenlő s ugyanazon körülmények forogván fenn, az eredményből még­is igazságos ítéletet le­­hetet hozni, melly főleg abban öszpontosult, hogy a tolnai és fejérvári eke agyagföldben, mind a’ kíván­tak­ vonóerőre, mind a’ szántási mélységre nézve messze a’ rohonczi eke mögött maradnak, mert szé­les fatalpu szerkezetűknél fogva a súrlódást szapo­rítván , a’ vonóerőt nehezítik, a’ köldök- s kormány­deszka alacsonyságánál s a’ szántóvas állásánál fogva pedig mély szántásra képtelenek. Az említett két eke többnyire porhanyó­s homokos vidéken hasz­náltatván , a’ viszonyokhoz képest vannak széles, és nem igen mély barázdák hányására szerkesztve; midőn ellenben a’ rohonczi eke, agyag lévén mindenek felett szülőföldje, keskeny vastalpon áll, ’s igy ke­vésbbé surlódván, aránylag kisebb vonóerőt igé­nyel, mélyebben jár, s keskeny barázdákat vet.­­ Valamint azonban e’ három eke minden oldalróli kí­vánságnak meg nem felelt, úgy egyes jó tulajdonokat nekik megtagadni nem lehet, mellyek természetesen csak a’ helybeli viszonyokra vannak számítva, ’s ennélfogva terjeszthetősök is csak hasonló körülmé­nyek között lehetséges , úgy hogy sikeretlen volna tolnai ekét használni akarni Rohoncz vidékén , de a’ rohonczi eke, egy kissé szélesebbre eresztve, ked­vező eredménnyel alkalmaztatnék Fejérnek és Tol­nának bármilly porhanyó vidékén. — Hogy ez utób­biak olcsóbbak, mint a’ rohonczi eke, mellynek vas részei több költséget okoznak, — nem olly körül­mény, melly eldönthetné amazoknak nagyobb be­csét vagy hasznosságát, mert a’ nyereséget, mellyet amaz olcsóság nyújt, fölül múlja a’ veszteség , mel­­­lyet a’ vonóerő megfeszítése a’ rohonczihoz képest okoz, melly utóbbi keskeny vastalpain nemcsak könnyebben jár, hanem tizszerte tovább is tart. — Közös hibájok marad mindazonáltal a’ kormány­deszka egyenessége , melly nagyobb súrlódást s igy nagyobb erőfeszítést okoz, s nem is olly tökélete­­sen fordít, mint a’ vaspléhből készült s csigamódra hajtott kormánya a Zugmájerféle és hohenheimi ekének.­­ Az előbbi e’ két rendbeli eke közül, melly ké­szítőjének nevét viseli, az ausztriai státusszövetség­ben divatozó ekék között az első helyen áll,’s Zug­máj­er ur méltán megérdemli az összes földmivelők összes háláját. Fő sajátsága abban áll, hogy a’ ge­­rendelyen s két szarvon kívül mindene ’s igy talpa és kormánya is vasból készült, amaz keskeny, ’s igy csekély súrlódással jár, — emez hajtott, s igy tökéletesben fordít; köldöke alkotásánál végre s a szántóvas helyheztetésénél fogva mélyen szán­tani képes; csak ez utóbbinak, t. i. a’ küldőknek nagyon is függőleges állása nehezíti némileg ezen ekének járását, mivel azon szögben, mellyet rajta a' szántóvas a’ köldökkel képez, majdnem az egész felemelt földszelet összetorlódik a’ helyett, hogy mindjárt elmetszése után a’ kormánytól vétetnék át. Innét van a’ Zugmájerféle ekének nehezebb járása, mint a’ mint elméletileg képzelhető, ’s innét, hogy

Next