Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1842-09-01 / 70. szám

KIADJA másod év. Pesten, September 11én ISIS. 4 .* SZtllIl. TARTALOM : A’ puszták népesítésér­ íl. Vége. (Ifj. Bezerédj István). — A’ gyümölcs leszedése és eltartása. — Gazdasági hirek. (Somogyi Ferencz). — Középponti egyesületi m­unkálódások. (Kacskovics Lajos). — Hirdetés: MAGYAR G­A­Z­DA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ puszták képesítéséről. (Vége.) Ha pedig a’ földesurat tekintjük , ő pusztájá­nak nem a’ legtermékenyebb és talán épen saját gazdaságára nézve leginkább kezén kívül fekvő ré­szén adván ki a’ megszállandó földet (melly külön­­kü­lön darabban a’ házhelyeket és telkeket kert for­mában együtt foglalná magában); ha e’ puszta rész­nek holdszerinti átalános tiszta jövedelmét az egész pusztának holdszerinti tiszta jövedelméből vonja ki, ez bizonyosan nem fog annyira ütni, mit a meg­szálló saját haszna mellett neki a’ feles termesztés aránya szerint azért adni képes; ebben pedig nincs semmi ellenmondás ; mert azon befordítások , mel­­­lyeket a’ ház mellett kert formában mívelt földbe teszünk, ennek a’ jövedelme arányában nem olly terhesek, nem olly költségesek, mint a’ messze künn fekvő szántóföldön teendők; a’ házmelletti kert to­vábbá termőerejét nemcsak megtartja, hanem az folyton öregbedni is fog a’ gazdának csekélyebb ba­jával, mint a’ messze fekvő szántóföld, és sokkal kevesebb h­aszonvétlen pihentetéssel; feltévén, hogy a megszálló gazda családjának számához s erejé­hez arányozott terjedésben fogja fel a’ telket, és a’ „sok föld“ körül forgó átokoskodástól ő is meg­óvja magát; a’ mikép ő a’ telken levő házából ’s udvarából ollynemű javításokat is képes mind ma­gának a’ mívelésnek módja által, mind egyébként földjébe fordítani, minek a’ földesurtól a’tágas pusz­tán elszóródó ereje mellett, s vidéki munkások ál­tal egyátalában nem telnek. És ez az oka, hogy mind a’ megszálló, mind a megszállító nyer, a’ meg­szállított földnek puszta mivoltában volt jövedelmé­hez mérvén a’ megszállításnak eredményét. E’ mel­lett, mint már említem, a’ puszta tulajdonosa gaz­dasági erejét egyéb birtokára fordítva, annak ösz­­pontosítása által annál nagyobb nyereséget szerez magának. — Az úgynevezett regálék­­ az , ki ezek­nek kivált jelen form­ájokban nem barátja, a’ sza­bad concurrentia utáni mindenféle terméknek, éle­lemszereknek nagyobb kelendőségét, és az ebből eredő hasznot vegye fel a’ regálék helyébe) szin­te növekedő jövedelmet adnak, pedig egyedül a’ megszállítás által, és annak következtében a’ meg­szállított falut környező földbirtokosának. — To­vábbá 20 — 30 ház egyszer állván, a már nem pusztára , hanem faluba szálló új gazdák a’ dolog természete­s mindennapi tapasztalás szerint nagyobb és nagyobb árt, vagy bért fognak adni a’ telkekért, mit szinte csak mint a’ megszállításból eredő hasz­not lehet tekinteni. Ezek mellett a’ közellevő biztos arató, cséplő és napszámos milly fontos segítség és feltétel a’ gazdálkodásban, nem nehéz átlátni; voltakép azonban csak az tudja, kinek egy ideig

Next