Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-01 / 70. szám
KIADJA másod év. Pesten, September 11én ISIS. 4 .* SZtllIl. TARTALOM : A’ puszták népesítésér íl. Vége. (Ifj. Bezerédj István). — A’ gyümölcs leszedése és eltartása. — Gazdasági hirek. (Somogyi Ferencz). — Középponti egyesületi munkálódások. (Kacskovics Lajos). — Hirdetés: MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ puszták képesítéséről. (Vége.) Ha pedig a’ földesurat tekintjük , ő pusztájának nem a’ legtermékenyebb és talán épen saját gazdaságára nézve leginkább kezén kívül fekvő részén adván ki a’ megszállandó földet (melly különkülön darabban a’ házhelyeket és telkeket kert formában együtt foglalná magában); ha e’ puszta résznek holdszerinti átalános tiszta jövedelmét az egész pusztának holdszerinti tiszta jövedelméből vonja ki, ez bizonyosan nem fog annyira ütni, mit a megszálló saját haszna mellett neki a’ feles termesztés aránya szerint azért adni képes; ebben pedig nincs semmi ellenmondás ; mert azon befordítások , mellyeket a’ ház mellett kert formában mívelt földbe teszünk, ennek a’ jövedelme arányában nem olly terhesek, nem olly költségesek, mint a’ messze künn fekvő szántóföldön teendők; a’ házmelletti kert továbbá termőerejét nemcsak megtartja, hanem az folyton öregbedni is fog a’ gazdának csekélyebb bajával, mint a’ messze fekvő szántóföld, és sokkal kevesebb haszonvétlen pihentetéssel; feltévén, hogy a megszálló gazda családjának számához s erejéhez arányozott terjedésben fogja fel a’ telket, és a’ „sok föld“ körül forgó átokoskodástól ő is megóvja magát; a’ mikép ő a’ telken levő házából ’s udvarából ollynemű javításokat is képes mind magának a’ mívelésnek módja által, mind egyébként földjébe fordítani, minek a’ földesurtól a’tágas pusztán elszóródó ereje mellett, s vidéki munkások által egyátalában nem telnek. És ez az oka, hogy mind a’ megszálló, mind a megszállító nyer, a’ megszállított földnek puszta mivoltában volt jövedelméhez mérvén a’ megszállításnak eredményét. E’ mellett, mint már említem, a’ puszta tulajdonosa gazdasági erejét egyéb birtokára fordítva, annak öszpontosítása által annál nagyobb nyereséget szerez magának. — Az úgynevezett regálék az , ki ezeknek kivált jelen formájokban nem barátja, a’ szabad concurrentia utáni mindenféle terméknek, élelemszereknek nagyobb kelendőségét, és az ebből eredő hasznot vegye fel a’ regálék helyébe) szinte növekedő jövedelmet adnak, pedig egyedül a’ megszállítás által, és annak következtében a’ megszállított falut környező földbirtokosának. — Továbbá 20 — 30 ház egyszer állván, a már nem pusztára , hanem faluba szálló új gazdák a’ dolog természetes mindennapi tapasztalás szerint nagyobb és nagyobb árt, vagy bért fognak adni a’ telkekért, mit szinte csak mint a’ megszállításból eredő hasznot lehet tekinteni. Ezek mellett a’ közellevő biztos arató, cséplő és napszámos milly fontos segítség és feltétel a’ gazdálkodásban, nem nehéz átlátni; voltakép azonban csak az tudja, kinek egy ideig