Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-07-10 / 55. szám
869 870 Az anyagi elemek befolyása az állati alakulatra. (Folytatás.) Szalma. Szalmaetetés az, mi aránylag a’ gazdának legtöbb hasznot hajt. Kétszeresen használja a’ gazda a’ növényt, leveszi a’ magot, és megeteti a’ maradványt. Azon tenyésztő, ki állatjait legalább 3 részben nem eteti szalmával, nem érte el a’ tenyésztés legnagyobb hasznát. Értetik ez alatt, hogy az öszves szénaértéknek a része tiszta szalma legyen. A’ szalma extensiv táplál, nagy tömegben kevés valódi tápszert nyújt, azért a’ vegyületben inkább azon tápszereket kell neki mérsékelni, mellyek kis tömegben nagy táperőt foglalnak magokban ; p. o. ha széna nincs, azt gabonanemmel kell pótolni, ennek felettébbi ingerlékeny hatását pedig szalmával lehet mérsékelni. — A’ szalmának haszna tagadhatatlan, de nagyon különböző, mert értéke nagyon függ a’ gabonaaratás idejétől. Ha akkor arattatott le a gabona, midőn a’ mag átment tejelő állapotából arra, hol megállapodottságot, ’s tümöttséget nyert, ha annak idejében takarhatott be, ha feleslegesen nem érett el, mi ritka eset, akkor a’ mag rendszeresen a’ legjobb lisztet adja, ’s a’ szalmában is marad annyi életnedv, mellynek haszna az állatnál szembetűnő. Lényeges különbséget szül a szalmára nézve annak eltételmódja, és felhasználási ideje. Mentül közelebb esik megetetése letakaritásához, annál több táperő lesz benne. Ha tehát minden munka úgy történt a’ szalma körül, mint történnie kellett; akkor a’ szalma 50, és egynéhány percentet ér a’ széna értékéből. — Ezen hatóság felfogása egy olly országban , melly főleg állattenyésztő , nem csekélység. — Különböző továbbá a’ szalma értéke a’ gabonanemek különbségéhez képest; a’ tavaszi hasznosabb , mint az őszi. A’ tavasziak közt első az árpaszalma, azután a zabszalma. Az árpaszalma értéke néha annyira megy, hogy hasonló a’ középszerű szénához, sőt vagynak az állati életnek fokozatai, mellyekben az árpaszalma hasznosabb, mint a’ széna. Ott, hol intensiv akarunk hatni gabona által, azt némileg árpaszalmával eszközölhetni; ez leginkább a’ lovaknál lehet, mert igy kaphatnak legkevesebb húst, és a’ kevés hús mellett, legtöbb rugékonyságot. A’ juhok is igen szeretik, ’s ha egyéb takarmánynyal tu’ságosan el nem láttatnak, az árpaszalmát, hajó, tökéletesen felemésztik. A’ zab szalma feltéve azt, hogy nem termett búja földben, vagy lecsapolt mocsárak helyein, hatóságára nézve közelit az árpáéhoz; ellenben ha buján nőtt, az őszi szalmához. A’ jó köles szalma az árpaszalmához hasonlítható. — Az őszi szalma közt legjobb a’ buzaszalma , utána az árpa, végre a’ rozsszalma; egyébiránt mind a’ három kevés táplálékot ád s inkább gyomor kitömésre, mint tápszernek használható. Legelő). A házi állatok egyes tápszerei közé tartozik még a’ legelő; ez a’ házi állatjaink legjobb tápszere, ha a’fíínemek az állat egyéniségének, és azon czélnak, mellyre az állat tartatik, megfelelnek. A’ legelő annyiféle, mint az éghajlat és föld minősége; a meleg száraz televényes föld más legelőt terem, mint a’ nedves, hideg sovány föld. E’ szerint megkell a’ legelőt különböztetni az éghajlat, föld minősége szerint; s ha ezek arra hatnak, hogy a’ növények extensiv táplálnak (mint az a’ lapályos helyeken szokott történni), akkor nem kell az illy legelőn olly állatokat tartani, mellyek intensitást kívánnak; óvakodjunk például arabs lovat illy legelőn legeltetni, st.b. Ha az ebbeli különbségekre elegendő figyelemmel vagyunk, ha olly állatokat tartunk, mellyeknek éghajlatunk 's földünk minősége megfelel, akkor kétségkívül ezen táplálási mód lesz hazánkban a legczélirányosb és legolcsóbb, mert az őrzésen kivül egyebet nem kíván, semmi más tápszer nem pótolja ki a legelőnek hatását az organismusra; ennek következésében, ha azon legelői minőséget, mellyel az állat egyénisége kivan, vetés által érheti el a tenyésztő, ezt tenni ei ne mulassza, mert állatjaira nézve ennél jobbat nem tehet. Ezen előkelő haszna a’ legelőnek főleg a’ szabad levegőben való mozgásban áll. Nézzük meg azon állatokat, mellyek mindig istállóban tartattak, és nézzük meg azokat, mellyek legelőre járnak; bizonyos hizékonyságot veszünk észre amazokban, és testi elnehezedést. Azért az istállón tartással, kivált honunkban, nem kell hirtelenkednünk. Az angol, ki aránylag legdrágábban fizeti földjét, s ez által ingerelve vagyon állatjainak egész éven át szabatosan tartására az istállóban, azért mégis bármelly kis legelőn inkább legelteti azokat, mint istállón tartsa, s nem törődik azon, hogy drágább a jó tenyésztése , mert jól tudja, hogy a’ szabadbani mozgás által fejlik ki az állat tökéletesben. Angliában, hol nem szokott olly nagy hideg uralkodni, a’ légmérséklet még is különböző, ennek bátran kiteszik állatjaikat , s a’ répát (turnips) télen át szabad ég