Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-12-08 / 98. szám
1557 1558 következései lehetnek. Szokásban volt mindig törvénytudományi, philosophiai, sőt ollykor státusgazdasági kérdéseket is terjeszteni fel a’ nagyobb egyetemekhez. Itt e’ választottak arcopagusán sok olly kérdés vitatott meg, melly tán örökké a’ semmiség homályában feneklett volna s feloldását csak szomorú s káros tapasztalásoknak köszönhetendő. Mióta a’ „Magyar Gazda” tartalmassága ,’s azon humánus készségteljes szelleme által, melly azt kiválólag bélyegzi, közkedvességet s bizodalmat tudott magának kivívni; nem lehet bámulni, ha ollykor gazdasági kérdések s tanácskérések jelennek meg fóruma előtt. — Sokszor gondolkoztam arról falusi magányomban : minő üdvös volna, ha azok, kiknek szép birtokaik részint hanyagság, részint tapasztalatlanság által, olly, mondhatni, nevetségesen csekély jövedelmet hoznak; jószágaik s gazdálkodásuk rendszerének rövid leírását a „Magyar Gazda“ szerkesztőségéhez küldenék, s kétségeikben azon felvilágosodott s jó indulatu ferjfiakhoz folyamodnának, kik igen is jól tudják, hogy honunkban a’ gazdasági hibák nem mindig a’ birtokos által okoztatnak; ’s hogy gyakran szilárd akarat, valódi igyekezet, sőt áldozatok, a’ tisztek s felügyelők részint haszonvágyán, részint indolentiáján s az ó-hoz ragaszkodásán szenvednek hajótörést. Azon készség, mellyel a’ „Magyar Gazda“ tartalomdús lapjai mindenkinek, kit őszinte bizodalom azokhoz folyamodni készt, tárva állanak; e sorok íróját is felbátorítá megkísérteni; ha egy kérdés saját érdekében fog-e feleletet nyerni, ’s ha lesz-e, ki példáját követendi ? — Egy olly birtokról teszek szót, melly kiterjedéséhez s azon áldásokhoz mérve, mellyekkel a’ természet elég bőkezűen megajándékozta, megfoghatlanul csekély jövedelmet hoz. — Legyen szabad itt rövid leírását adnom : Áll az két egész helységből , két nagyobb ’s két kisebb kiterjedésű praediumból, két helységből, mellyekben csak egyharmadrész a’ másé, továbbá két fél faluból, ’s még három helységben fáizási, legelési s korcsmároltatási jogból. Mind ezen helységek nem nagyok ; de az egész együtt fekvő birtok kiterjedése körülbelől 10,000 köblös föld, mellynek azonban egy nagy része csak itt ott nevelhető hegyekből áll. Azonban nagy kiterjedésű s jó szántóföldei is vannak, főleg a’ völgyek terein. Mostani állapotában legfelebb kétszáz köböl őszi vetést tehet, búzát és rozsot, miket főleg a’ trágyázottabb helyeken igen jól megterem. Tavaszi, többnyire kétszáz köböl zab , 50 köböl búza, s ezen kivül nem nagy mennyiségű czukorrépa, burgonya s főzelék vettetik, úgy szintén tizennégy köböl kendermag; de a’ mi a’ jövedelem főágát teszi, az a’tengeri, mellyből negyven, sőt néha több köböl vettetik el, nyolcz köblös földre számítván egy köböl szemet, mit saját erején képes a’ jószág megmivelni. Van, közönséges termésben 300 szekér szénája; nagy kiterjedésű, de csak javuló szőllőiben mintegy 20,000 itcze (hogy mindenkitől érthető mértékkel éljünk), többnyire finom asztali bor terem. Vannak terjedt gyümölcsösei igen jó állapotban. Öt vizi- s egy fürészmalma, összesen kilencz köre; nyolcz kis csapszéke, mellyekben összesen mintegy kétezer pengő forint ára ital kél el; egy kamuzsir-huzája, mellyért négyszáz égő forint haszonbér fizettetik. Két pálinkaháza hat közönséges üstre. Egyéb apró jövedelmek, mint taksák, sóárulás, ’stb. eddig még csak összesen 200 pengő forintot hoztak be évenkint. Nagy kiterjedésű , épületre ’s részint makkolásra alkalmas, többnyire bükkös, de tölgy- és cser erdei is vannak. De ezek, mivel a’ gazdasági kezelők csak tüzelésre, hamuzsir- és pálinkafőzésre tudják hasznát venni, s a’ fa a’ vidéken szerfelett olcsó, de nem is kerestetik, majd semmi jövedelmet sem hoznak. Van az egész jószágban összesen 11,000 marhás, és 15,000 gyalog napszám. Mesze, köve bőven, kőszene miveletlen állapotban. Mindennemű mesteremberei , úgy hogy az építések és javítások csak harmadrész árba számíthatók. Ezeken kívül sok egyéb, mi a’ háztartást szerfelett könnyíti. Ezek a’ birtok jobb oldalai; tekintsük most hiányait. Ezek közt első helyen állanak az év nagyobb részébeni rész utak s a’ jószág távolléte minden vásáros helyektől, úgy annyira, hogy a’ legközelebbieket egy ökrös szekér menet jövet két nap alatt s a’ jobb, de távolabb esőket rész útban hat, sőt hét nap alatt járja meg. Továbbá egy szerencsétlen neme a’ kormányi kezelésnek, melly által mintegy hatvankét ember, exemptusok neve alatt, mint hajtók, hajdúk, ’s kisebb szolgálatokat tevők, a’ közös erőből elesnek. Egy nagyon hiányos rendszere a’ szolgálat-elosztásnak , mi által az egyes helységek összes marhás vagy gyalog ereje alkalmaztatik egy dologra, s igy a’ kisebb, de néha igen fontos, egy-két napszámot megkívánó munkák mindenütt akadoznak. Meg kell jegyeznünk, hogy ez majdnem átalános kezelési mód e’ megyében. A’ hiányokhoz még az országutak távollétét s teljes bátorsággal egy szép nagy folyót is számíthatni, melly szabályozva nagy hasznot hajthatna, s hajókázható is lenne; de igy ollykor tetemes károkat okoz. E’ birtok, mellyet jó és rész oldaláról leirtunk, eddig a legbővebb években sem volt képes többet, mint tízezer pengő forint készpénz jövedelmet