Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-07-24 / 59. szám
KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Másod év. Pesten . Julius 2 Ikén 1842.________________ 59. frZilliB. TARTALOM : A’ német gazdák 1. évi gyülekezete Stuttgárdban és Thacr emléke.Török János). —• Borjunevelés és szarvasmarhatenyésztés átalában. — A’ bárányvérhas. (//. A tolnai sze< er-se sem ég) * ura,,munkálódásai. _ Rövid válasz a’ M. Gazda 13 számában tett néhány kérdésre. {Cool József). — Hirdetések. A* német gazdák 1. évi gyülekezete Guttgardban és Thaer emléke. Hatodik eve már, mióta Németország összes gazdái között azon nagyszerű eszme megtestesült, melly őket évenkint valamellyik érdekes pontján Németországnak összegyűjti. Harmadéve szomszédságunkban, Brünnben, láttuk őket, tavai Dobovánban , s itt is, amott is láttunk közöttük magyart, tanúságául annak, hogy ma már nemcsak fényűzésből, ’s nemcsak két vadászatból , hanem a’ tudomány és tapasztalás kedvéért is látogatja a külföldet. — Az érintett gyülekezet helyéül a’ 1. évre Würtembergának fővárosa, Stuttgárd, van kitűzve, s a’ gyűlések megnyitása napjául sept. 21be van határozva. Európának történeteiben és statistikájában legkevésbbé jártas hazánkfiai előtt is bizonyosan ismeretes azon magas polcz, mellyen a’ szabad alkotmányi Würtemberg a német testvérei között mind szellemi, mind gazdasági tekintetben áll, s melly ötét kisdedsége mellett is a’ legnagyobb státusokkal szemközt ritka jelentőségre emelé. — Würtembergának királyát, kit szeretett Nádorunk által egyszersmind a’ rokonság lánczai csatolnak hazánkhoz, — Európa szerte a’ „mezőgazdaság királyának“ czimével tisztelek meg, mert valamint értelmiség és szabad institutiók bölcs kormánya alatt akadálytalanul fejlődtek szép országában, úgy mindenek felett a’ mezei gazdaság érdekében 25 év leforgása alatt Würtemberg mostani királya annyit tett, mint előtte soha egy fejedelem. — Az ország egy nagy park, mellyben egy talpalattnyi föld műveletlenül nincsen, s mellyben az elszórt virágzó iparvárosok, mint kertben a kéj paloták, állanak, mellyekhez a’ legviritóbb gyümölcs- és egyéb fasorok között vezetnek a’ macadamizált utak, mint megannyi csatornái az iparnak és kereskedésnek. A’ nép maga, mint a’ méh, munkás és iparkodó, de értelmes is, és józan, nemes szivü és honszerető ; a’ törvényt tiszteli, ’s fejedelméhez mint atyjához ragaszkodik; földjeit a’ hűbériség bilincseiből, szakmánytól, dézmától is a’ t. hitelbankja segedelmével megszabadító , s igy tiszta szent tulajdon létezvén az országban, magáét és másét kiki becsüli; — elszaporodván a’ nép az országban, kettőztetett szorgalommal miveli a’ földet, hogy az ország a’ külföldnek ne adózzék első szükségeiért; innét a’ helyes gazdasági eszközök, a’ tájviszonyoknak megfelelő állatok választása és nevelése, a’ takarmány gondos termesztése, rétöntözés, a’ trágyának takarékos kezelése és gyarapítása, és a’ t. Mind ezeknek