Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-02 / 27. szám
AGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. IIITlll I Uli ÓV. Fetten, április 2kán 1843. Sí. SZilíll. TARTALOM : „Gazdasági kis tükör.“ — A’ seidlféle amerikai cséplőgép működése ügyeben Sopron vámegyében. (Gróf Festetics Vincze). — Nagy Elek és Kovács Márton u. felelete a’ m. gazd. Egyesület kérdéseire a’ szathmármegyei nyírt vagy homoki dohányra nézve. — Hazafiul kérelem a’ honi juhtenyésztőkhez. „Gazdasági kis tükör. Hazánk jóllétének, s vagyonosságának lege biztosi s legtartósb anyagi alapja a’ mezőgazdaság virágzása. Egyedül ez képes az ipar kifejtésére állandó és sikeres elemeket nyujtani, ugyannyira , hogy a' mezőgazdaság elhanyagolása esetében egyéb mesterséges eszközökkel kisérteni meg gyárok, ’s egyéb iparvállalatok életbehozatalát annyit tenne, mint a’ pyramist csúcsára állítani. — Ha tehát vannak is, kik mindenek előtt gyáripart kívánnak támasztani a hazában, s az igy eszközlött nagyobb fogyasztás által hatni a’ földmivelés emelésére; a józanabb gondolkozásnak mégis bizonyosan az ellenkező utat választják, ’s a gazdálkodás okszerű kifejtése által törekesznek az iparnak természetes ágyat, alapot vetni, mellyen az a kezelhetlen terjedelmű birtokok nagyobb feloszlása, népesedés, s a termények nemesbítése következtében önkényt megszületik, ha őt külső erőszakos befolyás csirájában meg nem fojtja. — De ha viszonyok és körülmények engedik, hogy ugyanazon időben mind a kettő érdekében tétessenek sikeres intézkedések, annál jobb, annál hamarább érünk czért, mert a jótékony kölcsönös hatás könnyíti és sietteti mindkettő kifejlését. Ki belügyeink, ’s nevezetesen mezőgazdasági állapotunk felett csak néhány pillanatig nyugodtan gondolkozott, lehetetlen, hogy világosan ne lássa, vagy legalább ne sejtse gazdasági hátramaradásunk okait; lehetetlen, hogy észre ne vegye, miszerint a’tudatlanság, s annak sötét árnyai alatt buján tenyésző erkölcstelenség s a megrögzött szokásokhoz ragaszkodás, a föld hűbéri terhei, a’ közösség, a’ közlekedés hiányai, és sajátlagos vámrendszerünk képezik legfőbb sérelmeit földmivelésünknek. De a’ nemzet felébredt, a’józanabb rész orvoslás után esd, s nem a’ kormánynak, sém a’ sorsnak kell tulajdonítani, ha személyes és pártérdekekből támadt, s minden más nemzet között példátlan egyenetlenség, tudatlanság, féltékenységből eredt gyülülség, agyarkodás, s a’ legnemtelenebb szenvedélyek, a’ státus legfőbb érdekeinek, a közjóllétnek, sírásául szolgálnak. Az 1S3 Giki örök emlékezetű országgyűlésen egy szerencsés constellátió a hűbériség megszüntetésének elvét megtenné. A’ törvényhozók küldőinek nagy száma azonban, ellenkezésben önmagával, ezen elvet még maiglan is kárhoztatja, vagy legalább koraija. Az idő és tapasztalás a’ legjobb biró ; s én azon édes meggyőződésben élek, hogy unokáink áldani fogják az elv megszületésének pillanatát. Nem elég azonban csak elvet felállítani, hanem