Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-10-26 / 86. szám
1361 1362 felügyelő nincs nyomukban. Hevernek ’s elfecsegik az időt, de a’ kitűzött darabot mégis szeretnék megszántani. Az ekét tehát sekély szántásra igazítják, ’s a’ munka most sebesebben folyván, látszólag kipótolják az elvesztett időt. 4) Hogy minden lemetszett föld emeltessék ki tisztán a’ barázdából, és abban semmi rög vagy szelet se hagyassák érintetlenül. A’ barázdát tisztán s vizhányosan elválasztani az alrétegtöl és benne semmi közt nem hagyni, valóban ebben fö akadály fekszik a’ szántás, és a’ szántóra nézve. A’ legtöbb eke úgy van alkotva, hogy a’ földszelet rézsútos elmetszése el nem kerülhető. Minden egyenes kormánydeszkával ellátott ekénél, mellynek szántóvasa nem elég széles , ’s annálfogva a’ kormánydeszkája nemcsak félre tolni a’ földszeletet, hanem nagyobbrészt elszakítani is kénytelen, a’ földtömeg ellenállása olly erősen nyom oldalvást az ekére, hogy ez nagyobb erőfeszítés nélkül nem tartható a’ földben; minek következtében a’ kötött földnek mélyebb felszántása a’ vonós marha munkáját felette nehezíti. A’ munka könnyítése, s az ekének a’ földben szilárdabb tartása végett, a szántó azt rézsutosan viszi, azaz a’ szántatlan föld felé hajlítja, miáltal a’ csoroszlya harántos vágás helyett függőlegest tesz, a’ szántóval ellenben rézsutosan , t. a’ föld felé mélyebben, a’ barázda felé pedig sekélyebben hat a’ földbe. Mind a’ kettőnek az a’ következése, hogy a marhára nézve könnyítetik a’ munka ’s az ekének szilárdabb menetele eszközöltetik. Ekkor azonban a’ barázda nem metszetik tökéletesen és egyenlően, azért maradnak aztán barázdaközök a’ földben. De azon hajtott kormánydeszkájú ekéknél, mellyeknek kelletinél kisebb szántóvasuk van, és kormánydeszkájuk egész alsó hoszszaságában érinti a’ földet, a’ barázdaközök erős ügyes vezető nélkül szinte nem kerülhetők el. Minthogy pedig a’ vezető közönségesen inkább igyekszik magának a’ munkát künnyiteni, mintsem jól elvégezni , illyekétől is csak rósz szántást lehet várni, azaz : a’ föld nem elég mélyen töretik fel, ’s igy a’ fölületre sem hozatik kellőleg; ha tehát egy illyfonnán szántott föld fölülete egyenes is, mélységében, ha szemünk azt átláthatná, gyröngyösséget vennénk észre. Illy egyenetlen munkának tehát szükségképen egyenetlen álláshelyt kell okoznia a’ jövendő veteményre nézve. Milly mélységre kell szántani? Ennek meghatározásánál tekintetbe veszi a’ gondolkozó gazda : 1) szántóföldének termőrétegi mélységét. 2) A’ ráfordithatandó trágyamennyiséget. 3) A’ sort, mellyben következnek egymásra a’ szántások. 4) A növénynemet, mellyet vetni akar. Kevésbbé gondolkozó gazdának a’ környékben divatozó szokás szolgál irányul. E’ szokás pedig közönségesen csak sekély s legfőlebb középmély szántás mellett nyilatkozik, mire föllép a’ munka könnyebbsége ember ’s marhára nézve, és csak ritkán a’ jobb felőli meggyőződés adott okot. Mindenekelőtt azonban meg kell jegyezni, hogy mi 2 — 3 hüvelyknyi szántást sekély, 5—6" középszerű, és 8 —10" mély szántásnak nevezünk; a’ 12" szántás a’ szokatlanok közé tartozik; a’ még mélyebbet pedig forgatásnak (rétegeseknek, rajaién) Illjük. Ez csak ritkán végezhető egy fogattal. A’ földbeesés jósága azon arányban emelkedik, a’ mellyben a’termőréteg mélysége növekedik, ’s épen ezen körülmény határozza meg, ha valljon sekélyen vagy mélyen szántassék-e ? A’ melly földön mélyebb szántás alkalmazható , ott annak haszna ’s elsősége a’ sekély felett kétségtelen. A’ haszon következőkben áll: 1) A’ föld mélyebb feltörése által a’ növények a’ mélységre jobban behathatnak, ’s onnan olly tápanyagokat szívnak fel, mihez különben gyökereik el nem jutottak volna. De ama növényeknek is, mellyek gyökeik csak fölületesen terjednek el, mélyebb szántás által közelebb hozatik a’ különben el nem érhető táplálék. Ezen hasznot sekély szántásnál nélkülözik a’ növények, ’s gyökeik nem hathatván lefelé, oldalvást terjeszkednek. De minthogy minden szomszéd növény ugyanazt teszi, tehát egyik a’ másikat táplálékától megfosztja, gyökeik összefonódnak , ’s az erőssebb elnyomja a’ gyengébbet; azért is mélyebb szántásu termőföldben több növény tenyészhetik, ’s tehát sűrűbb lesz a’ vetés, mint sekélyben. 2) A’ gyökerek mélyebbre hatása következtében szebb és erősebb szalma, s több mag terem, ’s a’ termés nincs annyira a’ megdőlésnek alávetve. 3) A’ sekély szántásu föld csak hamar kielégitetik nedvességgel, minthogy ez vagy épen nem, vagy csak igen lassan hathat be a’ mélységbe, mi által a felső réteg nedves években meghidegűl, és a’ növények gyökerei rohadnak, vagy pedig szükséget szenvednek; ellenben a’ mély szántásu föld több vizet képes felvenni ’s a’ fülűjéből magába színi. 4) Épen ezen okból a’ mélyebb termőréteg tovább tartja magában a’ nedvességet, mint a’ sekély; mert a lég és hév a’ felső rétegből igen hamar elvonhatják a’ nedveket, mit az alantiabbal kevesbbé tehetik; ’s ezen megtartott nedvesség szárazságban igen használ a’ növényeknek. 5) Mélyebb szántásnál nem mindig ugyanazon föld terem, mint a’sekélynél; ennél tehát több