Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-12-21 / 102. szám

Szakoszt. felügyelés alatt szerkeszti : TÖRÖK JÁNOS. — Nyom. az egyetem betűivel. 1631 tékben minden évben pusztulnia, vagy jobban mond­va pusztítatnia kell? Még ősz van, s már lopni kezdik a’ kerítése­ket tűzre , azokon meglehetős tágas réseket csinál­nak ’s m­­itt amott úgy kiegéritik tavaszig, hogy ak­kor akármelyikbe akadály nélkül bejuthat a’marha. Ekkor a’ marhákkal járó gyermekek, legények kez­dik égetni, s a birtokosnak Szentgyörgynap előtt eszébe sem jut az igazítás, legfelebb annyit tesz, hogy a’kerítésnek való anyagot az erdőből, ’stb. meghordja, hogy azután kinjithassa réseit. Mihelyt a’ fű­­ stb. nőni kezd, a’ tanárok fel­vetések rögtön követik. Ekkor hetenkint egyszer­­kétszer a’ birtokosnak rést kell foltozni, ’s igy az­tán ezen felvetések azon arányban szaporodnak, mellyben apad a’ közlegelöni élelem. Kaszáláskor a fűben mindenféle állat nyomai­ra ráismerhetünk; egy része sertések által feltúrva, más része marhák, ludak által leúszva, elsározva és ganajozva; de hallunk is ám czikornyás káromko­dásokat a’ kaszálóktól! Azon tanárokok birtokosi, mellyekben sarjut is kaszálhatni, nem egy héten egyszer kétszer, ha­nem minden istenadta nap néhány rést szoktak ke­rítéseiken kifoltozni, ’s mégis szünetlen őrizniük kell, különben az éhes marhák és szenvedélyesen prédáló marhaőrzők minden pillanatban benne van­nak. ’S mindezen átkos sajátságait e’ rendszernek az erdők tűrnék legérzékenyebben, ha érző tehetség­gel bírnának, de igy közösek lévén, azaz, senkié sem lévén, illik rájok azon megjegyzés, mi a’ kö­zös lóra. És én igen tartok attól, nehogy az erdők, mellyeknek sarjait marháink különben is leszokták szedegetni, e’ rendszernek teljesen áldozatául esse­nek. Ezekből könnyen következik az, hogy ki illy tanárokat gyümölcsfák oltásával, ültetésével akarna jövedelmezőbbé tenni, az lehetetlenséget akarna. ’S ha mégis folytonos felvigyázás, törekedés ’s gon­dok után sikerülne is ez valakinek, kénytelen lesz fájával beérni, mert gyümölcsét még éretlenül el­­szokták lopni. Én ezt lopásnak nevezem, pedig ná­lunk azt mondják erről: „ezt az Isten ingyen adta ’s szabad nekem is enni belőle“; de ezen elv sze­rint nálunk mindent ingyen teremtett az Isten. (vége követk.) Hegyaljai gazdasági hírek. Itt, hol kedvező időjáráskor a’ több mértföl­­dekre terjedő szőllőhegyeken, sok ezer hordó bor term­esztetik, ez évben alkalmasint csak több száz hordó szüreteltetett. Az esős időjárás junius és jú­lius havaiban káros befolyással volt a’ szőllökre, és táplált reményinket megsemmisité. Azonban a’ tiszta s meleg napok octobertől fél­ novemberig e’ csekély termést annyira érlelték, hogy határozot­tan állíthatni, miszerint az idei borok, kivált a’ későbben szüreteltettek, mellyek is átalában már kiforrtak és megtisztultak — minőségökre nézve a’ mult évi termést fölülmúlják. Ugyanazt mondhatni a’ folyó évben csekély mennyiségben készített aszú­­borokról is. A’ burgonya- és gabonatermés, különösen az őszi, mind nálunk, mind a szomszéd Szabolcsme­­gyében nagyon bő volt; s jóllehet eddig a’ termés­nek csak legkisebb része csépeltetett el és hozatott piaczra, mégis ára igen csekély; a’ búzának köble 6 frt, a’ rozsé 3 frt 15 kr, árpáé 2 frt 15 kr, zabé 2 frt, és burgonyáé 50 krért kapható. — Az őszi búzának 18 kisebb kévéjű keresztje 1% — 1% pézs. mérő szemet adott, a’ tavaszié pedig 2 mérőt is; egy mérője ez idei búzának 80 — 85 fontot nyom. — A’ dohánytermést középszerűnek, a’ gyümölcs­ös dinnyetermést pedig csaknem tesznak mondhat­ni. A’ Bodrog és Tisza tartós kiáradásaik következ­tében a réteken, mellyek többnyire e’ folyók szom­szédságában vannak, sem széna, sem sarja nem takaritathatott, ’s azért a’ takarmányhiány már érezhető. Elég fontos inditóok, mennyire szükséges e’ folyók szabályozása, mellyek félelmes kiáradá­saik által a’ legjobb földnek annyi ezer holdjait ha­­szonvehetetlenekké teszik. Mig azonban e’ folyók szabályozása iránti kegyes óhajtásink teljesülnek, a' mesterséges takarmánynemek termesztését az it­teni gazdáknak eléggé nem ajánlhatni, hogy illy szomorú körülményekben éhhelhalástól vagy legalább koplaltatástól óvhassák barmaikat.*) B. Kereszturon, dec. 8. 1843. Pla­thy. *) Szives köszönettel vesszük a’ tudósítást, vajha szá­mosan követnék ! S­z­e­r­k. más legkisebb levonat nélkül megtérhetik, hanem még tar­taléktők­e is marad. — Minélfogva a’ kárvallottak ezennel tudósitatnak, hogy teljes k­ár­m­en­t­é­s­i pén­züket ugyanazon ügynököknél, kiknél biztositattak , ha­ladéktalanul felvehetik. — Kelt Pesten dec. 16. 1843. Wei­sz B­ern­át Ferencz. A’ jégverés ellen kölcsönösen bizto­sitó magyar egyesület alulirt igazgatója ezzel sietni kíván , addig is mig a’ kormányzó-választmány a’ számadásokat átvizsgálhatná, örömmel jelenteni a’ közönségnek, hogy nemcsak minden biztosított tagnak ez idei kára, teljes mértékben az alapszabályok 16. §ban említett becslési költségeken kívül. — minden 1632

Next