Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-12-21 / 102. szám
Szakoszt. felügyelés alatt szerkeszti : TÖRÖK JÁNOS. — Nyom. az egyetem betűivel. 1631 tékben minden évben pusztulnia, vagy jobban mondva pusztítatnia kell? Még ősz van, s már lopni kezdik a’ kerítéseket tűzre , azokon meglehetős tágas réseket csinálnak ’s mitt amott úgy kiegéritik tavaszig, hogy akkor akármelyikbe akadály nélkül bejuthat a’marha. Ekkor a’ marhákkal járó gyermekek, legények kezdik égetni, s a birtokosnak Szentgyörgynap előtt eszébe sem jut az igazítás, legfelebb annyit tesz, hogy a’kerítésnek való anyagot az erdőből, ’stb. meghordja, hogy azután kinjithassa réseit. Mihelyt a’ fű stb. nőni kezd, a’ tanárok felvetések rögtön követik. Ekkor hetenkint egyszerkétszer a’ birtokosnak rést kell foltozni, ’s igy aztán ezen felvetések azon arányban szaporodnak, mellyben apad a’ közlegelöni élelem. Kaszáláskor a fűben mindenféle állat nyomaira ráismerhetünk; egy része sertések által feltúrva, más része marhák, ludak által leúszva, elsározva és ganajozva; de hallunk is ám czikornyás káromkodásokat a’ kaszálóktól! Azon tanárokok birtokosi, mellyekben sarjut is kaszálhatni, nem egy héten egyszer kétszer, hanem minden istenadta nap néhány rést szoktak kerítéseiken kifoltozni, ’s mégis szünetlen őrizniük kell, különben az éhes marhák és szenvedélyesen prédáló marhaőrzők minden pillanatban benne vannak. ’S mindezen átkos sajátságait e’ rendszernek az erdők tűrnék legérzékenyebben, ha érző tehetséggel bírnának, de igy közösek lévén, azaz, senkié sem lévén, illik rájok azon megjegyzés, mi a’ közös lóra. És én igen tartok attól, nehogy az erdők, mellyeknek sarjait marháink különben is leszokták szedegetni, e’ rendszernek teljesen áldozatául essenek. Ezekből könnyen következik az, hogy ki illy tanárokat gyümölcsfák oltásával, ültetésével akarna jövedelmezőbbé tenni, az lehetetlenséget akarna. ’S ha mégis folytonos felvigyázás, törekedés ’s gondok után sikerülne is ez valakinek, kénytelen lesz fájával beérni, mert gyümölcsét még éretlenül elszokták lopni. Én ezt lopásnak nevezem, pedig nálunk azt mondják erről: „ezt az Isten ingyen adta ’s szabad nekem is enni belőle“; de ezen elv szerint nálunk mindent ingyen teremtett az Isten. (vége követk.) Hegyaljai gazdasági hírek. Itt, hol kedvező időjáráskor a’ több mértföldekre terjedő szőllőhegyeken, sok ezer hordó bor termesztetik, ez évben alkalmasint csak több száz hordó szüreteltetett. Az esős időjárás junius és július havaiban káros befolyással volt a’ szőllökre, és táplált reményinket megsemmisité. Azonban a’ tiszta s meleg napok octobertől fél novemberig e’ csekély termést annyira érlelték, hogy határozottan állíthatni, miszerint az idei borok, kivált a’ későbben szüreteltettek, mellyek is átalában már kiforrtak és megtisztultak — minőségökre nézve a’ mult évi termést fölülmúlják. Ugyanazt mondhatni a’ folyó évben csekély mennyiségben készített aszúborokról is. A’ burgonya- és gabonatermés, különösen az őszi, mind nálunk, mind a szomszéd Szabolcsmegyében nagyon bő volt; s jóllehet eddig a’ termésnek csak legkisebb része csépeltetett el és hozatott piaczra, mégis ára igen csekély; a’ búzának köble 6 frt, a’ rozsé 3 frt 15 kr, árpáé 2 frt 15 kr, zabé 2 frt, és burgonyáé 50 krért kapható. — Az őszi búzának 18 kisebb kévéjű keresztje 1% — 1% pézs. mérő szemet adott, a’ tavaszié pedig 2 mérőt is; egy mérője ez idei búzának 80 — 85 fontot nyom. — A’ dohánytermést középszerűnek, a’ gyümölcsös dinnyetermést pedig csaknem tesznak mondhatni. A’ Bodrog és Tisza tartós kiáradásaik következtében a réteken, mellyek többnyire e’ folyók szomszédságában vannak, sem széna, sem sarja nem takaritathatott, ’s azért a’ takarmányhiány már érezhető. Elég fontos inditóok, mennyire szükséges e’ folyók szabályozása, mellyek félelmes kiáradásaik által a’ legjobb földnek annyi ezer holdjait haszonvehetetlenekké teszik. Mig azonban e’ folyók szabályozása iránti kegyes óhajtásink teljesülnek, a' mesterséges takarmánynemek termesztését az itteni gazdáknak eléggé nem ajánlhatni, hogy illy szomorú körülményekben éhhelhalástól vagy legalább koplaltatástól óvhassák barmaikat.*) B. Kereszturon, dec. 8. 1843. Plathy. *) Szives köszönettel vesszük a’ tudósítást, vajha számosan követnék ! Szerk. más legkisebb levonat nélkül megtérhetik, hanem még tartaléktőke is marad. — Minélfogva a’ kárvallottak ezennel tudósitatnak, hogy teljes kármentési pénzüket ugyanazon ügynököknél, kiknél biztositattak , haladéktalanul felvehetik. — Kelt Pesten dec. 16. 1843. Weisz Bernát Ferencz. A’ jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesület alulirt igazgatója ezzel sietni kíván , addig is mig a’ kormányzó-választmány a’ számadásokat átvizsgálhatná, örömmel jelenteni a’ közönségnek, hogy nemcsak minden biztosított tagnak ez idei kára, teljes mértékben az alapszabályok 16. §ban említett becslési költségeken kívül. — minden 1632